kulcsár edina
Ha nincs meg a haza iránti hűség, az elkötelezettség, a lojalitás, az áldozatvállalás, akkor ilyen könnyű földbe tiporni azt, amire mi törekedtünk – a Honvédelmi Minisztérium rendkívüli sajtótájékoztatót tartott csütörtökön az afganisztáni kimenekítésekről.
– Amikor idén áprilisban Joe Biden bejelentette, hogy megkezdi az amerikai katonák kivonását, és legkésőbb szeptember 11-ig befejezi, akkor kezdődtek el az áldatlan állapotok – kezdte a sajtótájékoztatót Benkő Tibor, Magyarország honvédelmi minisztere.
A magyar kormány ekkor úgy döntött, hogy segíteni fog azoknak az afgán katonáknak és családoknak, akik támogatták a munkájukat – tette hozzá. A miniszter ismertette a kormány első számú célkitűzését, amely szerint egyetlen magyar állampolgárt sem hagyhattak Afganisztánban. Hozzáfűzte: a feladatot augusztus 17-én kapta meg a tárca, és már aznap meghatározták az iránymutatásokat a parancsnokság részére a hadműveletet megtervezésére.
– Az első feladat egy különleges műveleti missziókra kiképzett, felkészített katonákból álló katonai csoport létrehozása és útba igazításuk megszervezése volt
– ismertette. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a kimenekítéseket saját képességeinkre támaszkodva kellett végrehajtani, a harctéri művelet lebonyolításához szükséges technikai eszközökkel és személyi állományokkal. Ehhez Airbus A319-es típusú csapatszállító gépeket vettek igénybe, amelyekről sokszor lehetett hallani, hogy kormánygépek.
Hát kérem szépen, ezek a kormánygépek menekítették ki az embereket azokból az áldatlan állapotokból
– rögzítette. A második feladat a repüléshez szükséges diplomáciai engedélyek megszerzése, a harmadik pedig egy olyan, Afganisztán melletti ország felkutatása volt, amely vállalta, hogy befogadja az ideiglenesen kimenekített katonákat, civileket. Üzbegisztánnal megállapodást kötöttek: a kimenekítetteket a lehető legrövidebb időn belül Magyarországra kell szállítani.
Benkő Tibor elmondta: nagyon fontos volt a folyamatos kapcsolattartás a kimenekítésre várókkal. A végső feladat szerint akiket nem tudtak elérni, azoknak iránymutatásokat kellett adniuk, hogy majd ki tudjanak menekülni az országból. A honvédség parancsnoksága erre a célra kimenekítőtervet készített. A honvédelmi miniszter ezt követően ismertette a küldetés eredményeit: 18-ára már készen álltak a repülőgépek és a katonai erő is. A diplomáciai engedélyek megérkezése nehézkesen haladt, de 19-én meg tudták kezdeni a hadműveletet, amely alatt a katonáink kimenekítettek 540 főt. Köztük magyar, amerikai, osztrák és afgán állampolgárokat.
A magyar állampolgárok – akik felvették velük a kapcsolatot – száz százalékát hazahozták. Azon afgánok közül, akik segítették a Magyar Honvédség munkáját az elmúlt 18 évben, és felvették velük a kapcsolatot, mindenkit hazahoztak. Ez 57 családot és 180 gyermeket jelent – ismertette. Hozzátette, hogy a kint töltött hét nap alatt a katonáink 14-szer tették meg az utat Afganisztán és Üzbegisztán között.
Gratulálok katonáinknak a sikeres, szervezett, fegyelmezett munkához! Lehet látni az imént bemutatott videón, hogy milyen körülmények, fegyverropogás közepén tették ezt meg.„
– húzta alá Benkő Tibor.
„Ki merem mondani, hogy a magyar katonák, a Magyar Honvédség történelmet írt” – kezdte beszámolóját Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy. Hozzátette: a katonák körülbelül húsz óra alatt felkészültek. Elmondta: a repülőgépek karbantartását Üzbegisztánban kellett megszervezni, hiszen erre a kabuli reptér már nem volt alkalmas. Ismertette, hogy Kabulban a leszállást követően harminc percig maradhatott a gép a betonon, amely alatt különböző biztonsági feladatokat is el kellett végezni.
Annyit tudok elárulni, hogy volt másik nemzet, amelynek a repülési fedélzetén a menekített már bombát szerelt a vécébe. Nálunk ilyen nem fordult elő
Egy körben emiatt hatvan-hetven embert tudtunk csak egyszerre kimenekíteni – részletezte. A különleges műveleti egység egy része folyamatosan Kabulban tartózkodott.
A művelet végén a szövetségeseink jöttek oda, és kérdezték: magyarok, hogy csináltátok?
Ha megnézzük a számokat, hogy más nemzeteknek hány embert sikerült kimenteni, figyelembe véve az országok lélekszámát, akkor Magyarország dobogós helyet foglal el – részletezte. Hozzátette: a magyar katonák bizonyítottak, ám mindez nem jöhetett volna létre, ha a magyar haderőfejlesztés nem ilyen sikeres.
Azért tudtam nyugodt szívvel útnak indítani ezt az osztagot, mert megvolt az a fegyverzet, felszerelés, szállítóeszköz, ami kell ahhoz, hogy a katonáimat nyugodt lelkiismerettel küldjem egy olyan területre, amelyen korábban nem hajtottunk végre feladatot, csak gyakoroltunk itthon
– tette hozzá Ruszin-Szendi Romulusz.
A sajtótájékoztató végén Benkő Tibor elmondta: a művelet során személyi sérülés nem történt, fegyveres összetűzés a magyar katonák és a talibán között nem volt. Ismertették, hogy hozzávetőleg száz magyar katona vett részt a műveletben. A Magyar Honvédség előzőleg felkészült Afganisztán elhagyására, és nem hagytak hátra eszközöket, teljes egészében kivonultak. Az évek alatt hét katonát veszítettek el. – Őket hagytuk ott – mondta. – Sok-sok tapasztalatot hoztunk magunkkal Afganisztánból – közölte a miniszter.
Sok-sok évet voltunk Afganisztánban. Tanítottuk az afgán katonákat. Felszereltük őket eszközökkel, felszerelésekkel. De ha nincs meg a haza iránti hűség, az elkötelezettség, a lojalitás, az áldozatvállalás, akkor ilyen könnyű földbe tiporni azt, amire mi törekedtünk
– emlékeztetett Benkő Tibor.
Legalább két robbanás történt és fegyverropogás is hallatszott az afgán főváros, Kabul repülőterénél csütörtökön – számoltak be hírügynökségek az eseményekről. Az országot uraló tálibok a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva elmondták, legkevesebb tizenhárman – köztük több gyermek – életüket veszthették. Az al-Dzsazíra pánarab televízió egy szintén meg nem nevezett tálib tisztségviselőre hivatkozva legkevesebb 15 sebesültről adott hírt. Amerikai médiumok, köztük a Fox News beszámolója szerint a sebesültek között amerikai katonák, tengerészgyalogosok is lehetnek. Helyi beszámolók szerint több embert kórházba szállítottak súlyos sérülésekkel.
– Amikor az emberek meghallották a robbantást, kitört a pánik. A tálibok ezután lövéseket adtak le a levegőbe, hogy eloszlassák a tömeget– idézte a BBC brit közszolgálati médium egy szemtanú AFP hírügynökségnek tett nyilatkozatát. A neve elhallgatását kérő afgán továbbá közölte, a káosz közepette elejtette az iratokat, amelyek abban segítették volna, hogy feleségével és három gyermekével együtt evakuálhasson az országból. – Soha nem akarok többet a repülőtér közelébe menni. Halál Amerikára és a mentési akciójára – fakadt ki a hírügynökségnek a férfi. A robbanások öngyilkos robbantásos merénylet miatt következhettek be. Az egyik kapu közelében történhetett az egyik detonáció. A repülőteret körülvevő fal mindkét oldalán sokan várakoznak. Helyszíni beszámolók is ezt erősítik meg: a robbanás idején is sokan voltak a kerítésen kívül és belül. Nemcsak a repülőtéren, de az ellenőrző pontoknál (ahol az utazási papírokat ellenőrzik) is nagy a tömeg, egyesek kaotikusnak nevezik a helyzetet. A Fehér Ház egy meg nem nevezett tisztségviselője szerint a robbanásról tájékoztatták Joe Biden amerikai elnököt.A Politico című lap amerikai kormányzati és egyéb jól értesült forrásra hivatkozva csütörtökön azt jelentette, hogy a támadásért az Iszlám Állam dzsihadista szervezet a felelős.A térségben napok óta afgán állampolgárok ezrei várakoztak arra, hogy evakuálási repülőgépeken elhagyhassák az országot a tálib hatalomátvételt követően. A nyugati országok korábban figyelmeztettek egy lehetséges merénylet veszélyére a környéken. A repülőteret az ott tartózkodó több ezer amerikai katona tartja ellenőrzése alatt, a repülőtéri bejáratokat és a külső ellenőrző pontokat a tálibok felügyelik, akik az elmúlt hetekben szinte vérontás nélkül átvették az irányítást Afganisztán felett. Az amerikai csapatok és a nemzetközi koalícióban részt vevő nemzetközi csapatok távozása után kezdték meg offenzívájukat a fegyveres lázadók.
Az afganisztáni helyzet alakulása miatt rendkívüli ülést tartanak jövő kedden az Európai Unió tagországainak belügyminiszterei, a tanácskozás fókuszában a konfliktus okozta migrációs nyomás várható fokozódására adható válaszok áttekintése szerepel – közölte az Európai Unió Tanácsának szlovén soros elnöksége csütörtökön. A videókonferencia keretében tervezett ülés résztvevői megvizsgálják a tálibok hatalomátvétele, valamint az amerikai és szövetséges csapatok Afganisztánból történő kivonását követő helyzetet – közölték. Peter Stano, az Európai Bizottság illetékes szóvivője a testület szokásos sajtótájékoztatóján csütörtökön emlékeztetett: a tagállamoknak szeptember közepéig kell bemutatniuk a konfliktus sújtotta országból elmenekülteket érintő, befogadási kvótákra vonatkozó konkrét kötelezettségvállalásaikat. Ursula von der Leyen, az uniós bizottság elnöke felszólította azokat az országokat, amelyek részt vettek a NATO afganisztáni missziója munkájában, hogy kínálják fel a telepítési lehetőségeket az evakuált afgán személyzet számára.