A jazidik hazatérését támogatja a magyar kormány

Hét éve történt, hogy az észak-iraki Szindzsár településen és környékén egyetlen nap alatt több, mint háromezer jazidit végeztek ki az Iszlám Állam harcosai. Családokat mészároltak le, gyermekeket toboroztak be soraikba, több mint hétezer embert hurcoltak rabszolgaságba, és közel félmillióan kényszerültek elmenekülni.

A Magyar Nemzet által publikált beszámoló szerint az egyik túlélő elmondta, hogy a térségben ez idáig már több, mint hetven tömegsírt tártak fel a mészárlások óta.

„Mi csak biztonságot és elfogadást szerettünk volna a hazánkban, de az Iszlám Állam tagjai elvittek mindent és mindenkit, akit csak tudtak. A fiatal fiúkat besorozták katonának”

– írta le könnyek között a történteket a Hardan faluban lezajlott mészárlás túlélője. Hozzátette, hogy még a mai napig is egy újabb népirtástól tart.

Szakértők úgy vélik, bár a jazidik ellen végrehajtott tömegmészárlást az Iszlám Állam terrorszervezet követte el, a borzalmas eseményeket kiváltó okok – amilyen a diszkrimináció és a gyűlölet – a mai napig jelen vannak Irakban.

A megoldás az otthonaikba való visszatérés lenne

A jazidiket a magyar kormány is támogatja a Hungary Helps (Magyarország segít) programon keresztül. Többek között a program támogatásával épülhetett fel az a pékség a khankei menekülttáborban, amely megélhetést, szakképzést és ezáltal jövőt biztosít az ott élő jazidiknak, derül ki az Azbej Tristan Facebookon közzétett bejegyzéséből. Az államtitkár egy, a jazidi menekültek számára létesített, észak-iraki menekülttáborokban is látogatást tett, illetve Khanke városában is járt, ahol mintegy tizennégyezer jazidi éli életét fehér sátrakban, immáron hetedik éve.

„Jobban kell törődnünk az emberek életével. Jazidi nők és gyermekek ezrei éltek át traumatikus eseményeket”

– emelte ki az államtitkár arra utalva, hogy jazidik tömegeinek van szüksége rehabilitációra.

A mindennapi élet egy menekülttáborban nagyon nyomorúságos – tette hozzá Azbej Tristan, aki szerint

nem a menekülttáborok létesítése és fenntartása, hanem az otthonaikba való visszatérés lenne az igazi megoldás a jazidik számára.

Mindez azért probléma, mivel a közösség tagjai továbbra is félnek visszatérni az észak-iraki Szindzsár-hegység vidékére, noha erről 2020 októberében született megállapodás az iraki kormány és a kurdisztáni régió között. Ennek értelmében az egyik fő feladat a biztonság helyreállítása lett volna, azonban ez a mai napig nem történt meg: Szindzsár és környéke továbbra is az iraki, kurd és török csapatok fegyverropogásaitól hangos.

A magyar kormány szolidaritása nemcsak szavakban, hanem tettekben is megmutatkozik az iraki jazidi közösség irányába, lehetővé téve a népirtást szenvedett közösség tagjainak szülőföldön való megmaradását, vagy az oda való visszatérését – mondta Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára.

Azbej Tristan az Iszlám Állam által a jazidiak ellen végrehajtott népirtás emléknapja alkalmából a Free Yezidi Foundation szervezte online konferencián hangsúlyozta, hogy a Hungary Helps Program keretében nyújtott magyar segítség az emberi élet védelme mellett a háború sújtotta helyi gazdaság újraindítására is kiterjed, így alapozva meg a közösség tagjainak szülőföldön való megmaradását vagy hazatérését. Ugyancsak magyar támogatásból valósul meg egy, a dzsihadista fegyveresek által megerőszakolt, majd szexrabszolgának elhurcolt jazidi nők társadalmi reintegrációját elősegítő központ is – tette hozzá az államtitkár.

A projektek a Hungary Helps Program alapelvével összhangban valósulnak meg.

Valljuk, hogy a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, nem a bajt idehozni.

A nemzetközi online konferencián, Azbej Tristan mellett, többek között Samuel Brownback, az Amerikai Egyesült Államok nemzetközi vallásszabadságért felelős utazó nagykövete és Ján Figeµ, az Európai Unió korábbi vallásszabadságért felelős különleges megbízottja is részt vett.

A jazidik egyébként az állandó üldöztetés ellenére még mindig viszonylag nagy számban élnek. Becslések szerint félmillióan élhetnek a Közel-Keleten, főként Irakban, de vannak nyolcszázezres, sőt 1,2 milliós becslések is. A pontos adatok gyűjtését nehezíti, hogy a jazidik titkolózóak, vallásuk gyakorlása közben például senki sem láthatja őket. Üldöztetésükre jellemző adat, hogy egy 1970-es népszámlálás szerint még nyolcvanezren éltek Törökországban, 2007-ben viszont már csak 377-en. Az is jellemző, hogy a 2005-ös iraki parlamenti választásokig a világ egyetlen jazidi parlamenti képviselője a keletnémet állampárt utódszervezete, a PDS színeiben az Európai Parlamentben szolgált. A jazidik legérdekesebb hitelve az eredetmítoszuk. Szemben az emberiséggel, ami Ádámtól és Évától ered, ők maguk csupán Ádám leszármazottai. Történt ugyanis, hogy Ádám és Éva azon vitatkoztak, kié is a főszerep a gyermeknemzésben. Hogy eldöntsék, Ádám és Éva is egy edénybe helyezte magját. Éva edényéből kukacok, bogarak és egyéb gusztustalan lények másztak ki, Ádáméból viszont egy csodaszép fiúgyermek, aki aztán az Edény Fia nevet kapta. Edényfi később nőül vett egy hurit, akivel nemzé a jazidikat. A népet legkeményebben az amúgy vallási szempontból toleráns ottomán birodalomban üldözték. Szaddám Huszein idején pedig megpróbálták őket szembefordítani etnikai rokonaikkal, a kurdokkal. Most a kurdok részéről nagy az asszimilációs nyomás, mivel a jazidik főleg a vitatott hovatartozású Moszul környékén élnek. Azaz, ha kurdnak vallanák magukat, erősítenék a kurdok igényét a városra.