Marics Peti
Ezt üzenik az osztrák választások is.
A „Patrióták Európáért” jobboldali pártszövetség megalakulása Bécsben, 2024. június 30-án Fotó: Alex Halada Forrás: APA-PictureDesk/AFP
Az elmúlt vasárnap történelmi győzelmet aratott az Osztrák Szabadságpárt azon a választáson, amelynek központi témája volt az illegális migráció és a háború kérdése. A csehországi kétfordulós részleges szenátusi választáson pedig az Andrej Babis volt kormányfő vezette Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) nyolc mandátumot szerzett és ugyan a jelenleg kormányzó koalíció megmaradt, de az ANO megerősítette helyzetét.
Mindkét politikai formáció a konzervatív Patrióták pártszövetség része, amely idén júliusban alakult meg. A magyar kormány által régóta következetesen képviselt szuverenista álláspont egyre több támogatóra talál.
Az osztrák választási eredmény is azt mutatja, hogy a migráció és a háború kapcsán képviselt álláspontjával a magyar emberek nincsenek egyedül. Ausztriában is ha megnézzük, mi volt a fő kampánytéma, akkor látjuk, hogy az illegális bevándorlás elleni küzdelem, a háborúnak az ügye, és ugyanazt az álláspontot osztja az Osztrák Szabadságpárt ezekben a kérdésekben mint a magyar kormány.
– mondta el Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője.
A Patrióták Európáért pártszövetségnek alapító tagja az Osztrák Szabadságpárt, mutatott rá a szakértő, de az osztrák választási eredmény is azt mutatja, hogy más országokban is úgy gondolkodnak az emberek, mint a magyarok és fontos, hogy most a koalíciós egyeztetések után lehetséges, hogy egy újabb partnert és szövetségest nyer Magyarország, tette hozzá.
– Ha megnézzük a cseh választási eredményt, ami egy részleges szenátusi választás volt, ott is a Patriótákhoz tartozó Andrej Babis tudott komoly áttörést elérni, tehát látszódik, hogy Európa ébredezik és változik a széljárás, hangsúlyozta Deák Dániel.
A brüsszeli bürokrácia mindig abban reménykedik, hogy ezek a változások, választások csak elszigetelt esetek. Magyarországot is megpróbálják politikai karanténba zárni azért, hogy a magyar álláspont ne erősödjön Európában, és hiába látták a választási eredményekből is, hogy változást akarnak az európai állampolgárok, létrehozták azt a nagykoalíciót, amelyben az eddigi status quót fenntartották.
– mutatott rá a szakértő.
A különféle támogatásokkal, például az uniós források visszatartásával és a különféle jogállamisági jelentésekkel pedig sarokba szorítják azokat az országokat és vezetőket, akik másként gondolkodnak, mint ők.
– folytatta.
A jobboldali konzervatív pártok egyre nagyobb népszerűsége és nyomása miatt az uniós kormányok sorra vezetik be a bevándorlásellenes intézkedéseket, melyek hatásait a szakértő megkérdőjelezte.
A migráció ügyében ugyan van kommunikációs szinten változás, Olaf Scholz is már kitoloncolásokról beszélt és szigorúbb bevándorláspolitikáról de ezek inkább látszatintézkedések, mintsem valódi változások, tette hozzá Deák Dániel.
A szakértő arról beszélt, hogy Ausztriában is, ahol a külföldön születetteknek az aránya alacsony, ott ért el sikert a jobboldal, míg ahol a külföldön született állampolgároknak az aránya magas és a nagyvárosokban, ott a baloldal szokott jól szerepelni.
Ez is azt mutatja, hogy az európai baloldal számára egy szavazóimport a bevándorlás és a baloldali kormányok és pártok nem lesznek abban érdekeltek, hogy valójában visszaszorítsák a bevándorlást hiszen ők így tudnak szavazókhoz jutni. Valódi érdemi bevándorláskorlátozó intézkedéseket a jobboldali kormányok és a jobboldali politikusok hoznak Európában.
– összegezte a szakértő.
Az EU diplomatái és tisztviselői viszont, úgy tűnik, még mindig nem akarnak szembenézni azzal, hogy az embereknek nem tetszik az, ahogyan Európát irányítják.
Bármilyen koalíció is jön létre, az osztrák politika valószínűleg nem fog sokat változni
– mondta neve elhallgatását kérve egy EU-diplomata. Ez pedig tükrözi a brüsszeli általános hangulatot. A Politico viszont arra figyelmeztet, hogy miközben Brüsszel vállat von, a jobboldali erők térnyerése egyre nagyobb méreteket ölt. Egyre többen követik tehát Európában Orbán Viktor politikáját, és a Politico is elismeri, hogy ha Donald Trump megnyeri a novemberi amerikai elnökválasztást, az újabb erőt adhat a magyar miniszterelnöknek.
Az FPÖ a választási győzelmet ünnepli Ausztriában Fotó: AFP
Az elmúlt időszakban sorra aratják a győzelmeket a Patrióták Európáért pártjai. Hollandia után Ausztriában is megnyerték a parlamenti választásokat, Csehországban pedig a részleges szenátusi választásokon diadalmaskodtak – írja az Origó.
Ausztriában egyértelmű győzelmet aratott a Szabadságpárt (FPÖ), míg az eddigi koalíció vezető ereje, a Néppárt (ÖVP) szavazói közel egyharmadát elvesztette – ismeri el a Politico brüsszeli hírportál.
Nem kisebb sikert aratott Csehországban Andrej Babis pártja, az ANO, amely a részleges szenátusi választásokat nyerte meg. A kétfordulós voksoláson a 81 tagú felsőház 27 tagjáról döntöttek a választók, ebből az ANO nyolc mandátumot szerzett meg.
Ha egy kicsit visszatekintünk, tavaly nyáron Spanyolországban a Vox ért el jelentős sikert, év végén Hollandiában Geert Wilders pártja aratott győzelmet, idén tavasszal Portugáliában a Chega érte el eddigi legnagyobb sikerét. Nyáron a belga Vlaams Belang is növelte támogatottságát az általános választásokon, az európai parlamenti választáson pedig az összefogás pártjai szintén sikereket értek el. Nem sokkal az EP-választás után Franciaországban a Nemzeti Tömörülés megnyerte az előre hozott választás első fordulóját.
Jövőre pedig Csehországban és Németországban is parlamenti választások lesznek; az előbbi országban pedig az ANO folyamatosan a közvélemény-kutatások élén áll, és nemrégiben a regionális választásokon is sikert aratott.
Úgy tűnik, a Patrióták pártjai számára nem a választási győzelem megszerzése a probléma, hanem a kormányra kerülés.
A konzervatív, a migrációval szembehelyezkedő pártok jellemzően nem vagy nagy kompromisszum árán tudnak csak kormányra kerülni, mert a globalista elit, amelynek a programját a mainstream pártok képviselik, nem engedheti hatalomra őket – mondta el a Magyar Nemzetnek Kiszelly Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány politikai elemzési igazgatója.
Németországban az AfD-nek és Ausztriában az FPÖ-nek viszont olyan vezetői vannak, akik nem akarnak alkut kötni, ezért üldözik őket – mutatott rá a szakértő.