Marics Peti
Háromezer kilométer hatótávolságú rakétákat telepít Amerika Németországba.
A NATO 2024. július 10-i csúcstalálkozóján nyilvános vita nélkül az Egyesült Államok kormánya és a német szövetségi kormány megegyezett, hogy 460 és 3000 kilométer közötti hatótávolságú rakétákat, cirkálórakétákat és szuperszonikus fegyvereket telepítenek Németországban 2026-tól.
Korábban a Ripost is beszámolt arról, hogy a nukleáris robbanófej hordozására is alkalmas fegyverek németországi telepítését még a szociáldemokrata Olaf Scholz kancellár párttársai is bírálták, mondván, hogy ez a lépés új fegyverkezési versenyt szíthat, amely akaratlanul is veszélyeztetheti a globális biztonságot.
Sahra Wagenknecht baloldali politikus szerint Németország csatatérré válhat az Egyesült Államok katonai jelenlétének esetleges eszkalációja miatt. "Nincs szükségünk új fegyverkezési versenyre, a NATO már most is tizenkétszer annyi pénzt költ fegyverekre, mint Oroszország."
Vlagyimir Putyin a tervezett rakétatelepítésekre válaszul közölte, az amerikai rakétatelepítéshez hasonló intézkedéseket fogunk tenni, „figyelembe véve az Egyesült Államok és szövetségeseinek tevékenységét Európában és a világ más régióiban".
Most Erich Vad nyugalmazott dandártábornok, a korábbi kancellár, Angela Merkel katonapolitikai tanácsadója arról ír a Berliner Zeitungban, hogy az USA közepes hatótávolságú rakétáinak tervezett németországi állomásoztatása nukleáris háborúval fenyeget Európában.
A rakétatelepítés fő célja, hogy az USA háború esetén olyan fegyverrendszereket tudjon használni Németországból, amelyekkel minimális repülési idővel támadhatják meg a mélységi orosz katonai bázisokat anélkül, hogy az USA veszélyeztetné magát. Vad szerint a legrosszabb esetben Németország, sőt talán Európa biztonsága elválik Észak-Amerika biztonságától, és lehetségessé válik egy Európára korlátozódó atomháború. Ennek eredményeként Oroszország további közepes hatótávolságú rendszerek állomásoztatásával fog válaszolni az ország nyugati részén és Fehéroroszországban, ami "országunkat még inkább az orosz nukleáris fegyverek célpontjává teszi." Ez elkerülhetetlenül elindítja az újrafegyverkezési spirált Európában Németországgal a középpontban - írja a tábornok.
A kétoldalú amerikai-német megállapodás a megfelelő orosz fenyegetésre reagál, és erősíti a NATO-szövetség katonai elrettentő erejét. Mivel azonban háború esetén Németország lenne a szövetség bevetési területe és logisztikai platformja, a teljesen védtelen német lakosság nagyon nagy veszélynek lenne kitéve anélkül, hogy erről őket megkérdezték volna. Az amerikai fegyverek németországi állomásoztatása háború esetén nem tartozik szuverén, nemzeti döntéshozó hatalom alá. Legalábbis ez nincs szabályozva a nyilatkozatban - állítja Erich Vad.
Íme videónk: