A baloldal rendre a külföldi érdekek kiszolgálását választja

Nem a debreceni akkumulátorgyár elleni tiltakozás az első, amely mögött jól beazonosítható külföldi érdek rajzolódik ki. A Magyar Nemzet összegyűjtött több olyan korábbi esetet, amikor a hazai baloldal a külföldi érdekek szolgálatába állt. Közben Kanász-Nagy Máté, az LMP frakcióvezető-helyettese az M1-nek azt mondta: az akkumulátorgyárak elleni tiltakozásokkal azt a kormányzati politikát szeretnék megbuktatni, hogy Magyarországot akkumulátor nagyhatalommá tegyék.

Össztűz alá vették a hazai akkumulátorgyárakat a baloldal pártjai. Az LMP-s Schmuck Erzsébet nemrég azt mondta: mindent megtesznek azért, hogy ne épülhessen meg a 9000 munkahelyet teremtő, 3000 milliárd forintos debreceni beruházás.

De nem a CATL akkugyár elleni az első olyan akciózás, amely mögött jól beazonosítható külföldi érdek rajzolódik ki.

A bécsi székhelyű, Magyarországon is működő Négy Mancs Alapítvány például 2006 novemberétől, nemzetközi kampányt folytatott a kényszertömött libákból származó hús ellen. Feketelistát készített, amelyen több magyar cég neve is szerepelt.

A magát állatvédőnek mondó alapítvány agresszív kampányának az lett a vége, hogy – francia ráhatásként – számos osztrák és német áruházlánc felfüggesztette a magyar hízott liba forgalmazását 2008-ban.

Szintén francia érdekeket sértett a második Orbán-kormány azon lépése, amellyel újra hazai kézbe vette a kafetériaellátást. A balliberális kormányok idején ugyanis ezt is kiszervezték külföldre, a francia Cheque Déjeuner pedig az utalványok után keletkezett profitot kivitte az országból. A kormány alternatívaként az Erzsébet-utalványt hozta létre, ezt azonban nemzetközi bíróságokon támadták meg.

Kirívó eset volt a Momentum Mozgalom indulását jelentő, de külföldről is támogatott NOlimpia kampány is 2017 januárjában.

Akkor a Fekete-Győr András által irányított balliberális párt több mint 200 ezer aláírást gyűjtött össze, a Budapesti Olimpiai Bizottság pedig visszavonta a hazai rendezésű ötkarikás játékokra benyújtott pályázatát.

Hasonlóan nagy akciózás volt 2018 végén, amikor a baloldal pártjai a parlamentben obstruáltak a munka törvénykönyvének módosítása ellen. Aznap este a Kossuth téren a tüntetők egy része üvegekkel, füstgránátokkal dobálta meg a kivezényelt rendőröket. Még a téren álló központi karácsonyfát is fel akarták gyújtani.

Szakértők szerint a debreceni beruházást támadó baloldal és az őket támogató civilnek álcázott szervezetek – akiket Soros alapítványok pénzelhetnek – célja az, hogy gyengítsék a kormányt.

A DK-s Oláh Lajos az emberek akaratára és a természet védelmére hivatkozott szombati online videójában. Párttársa, Varga Zoltán pedig még a helyi ételosztásba is beleszőtte a debreceni akkumulátorgyárat, mint a világ legveszélyesebb beruházását.

Az LMP-s Kanász-Nagy Máté még ennél is tovább ment és az M1-nek nem tagadta, mi a baloldal valós politikai célja.

„Azt a kormányzati politikát nyilvánvalóan szeretnénk megbuktatni, hogy Magyarországot akkumulátor nagyhatalommá tegyék, ha megnézem ezeket a tiltakozásokat, vagy az LMP-nek a részvételét ebben, én pont, hogy ezt fokoznám és erősíteném, – és ebben nagyon őszinte vagyok – én azt gondolom, hogy mindenkinek ki kell állnia az akkumulátorgyárak ellen…” – fogalmazott Kanász-Nagy Máté.

A 2019-es EP választási programjában az LMP még azzal kampányolt: csak elektromos vagy hibrid autók maradhassanak forgalomban 2030 után. A kormánypártok eközben azzal érvelnek: az akkumulátorgyárakhoz hasonló beruházásokért óriási a nemzetközi verseny, ugyanis ez lesz a jövő egyik meghatározó iparága.

Nemzetközi harc zajlik az akkumulátorgyárakért szerte a világban – mondta a Kossuth Rádiónak Lánczi Tamás. A politológus kifejtette: az elektromobilitás terjedésével egyre több akkumulátorra lesz szükség, így gazdasági lépéselőnybe kerülhetnek azok az országok, ahol működnek ilyen gyárak. A kormány úgy számol, hogy a debreceni gyár beindulásával, az évtized végére Magyarország dobogós helyre kerülhet az európai országok között az akkumulátor gyártás területén.

Ha elkészül a debreceni akkumlátorgyár, csúcstechnológiával, biztonságos zárt rendszerben állítanak majd elő lítium akkumlátorokat, amelyek elektromos járművekbe kerülnek. Ez lesz a világ vezető akkumlátorgyártójának legújabb üzeme, Magyarország történetének pedig legnagyobb beruházása.

A kínai CATL 3 ezer milliárd forintból építi fel a Debrecen melletti több mint 200 hektáros területen.

A fejlesztéssel 9 ezer új munkahelyet hoznak létre.

A cég és a város vezetői tavaly szeptemberben állapodtak meg. A zöldmezős beruházásra egy hosszú két és féléves tárgyalássorozat után került pont. A külgazdasági és külügyminiszter azt mondta: a fejlesztésért nagy nemzetközi verseny folyt.

„A valaha volt legnagyobb beruházás, sőt az eddig Magyarországon valaha volt 7 legnagyobb beruházással egyenlő nagyságú. Ez Európában a valaha volt legnagyobb elektromos akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházás, sőt ha azt nézem,  akkor Európában az elmúlt 10 évben az öt legnagyobb zöldmezős beruházás közé tartozik függetlenül az iparágaktól” – mondta Szijjártó Péter.

A kínai vállalat a németországi Thüringiában nyitotta meg első európai gyárát, amely teljesen megegyezik a debrecenivel. A zöldpárti környezetvédelmi miniszter szerint ez jelentős előrelépés a fenntartható mobilitáshoz.

A világ vezető nagyhatalmai is úgy vélik, hogy ez a jövő.

Az Egyesült Államokban két év alatt 15 akkumlátorgyár építését jelentették be, és Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban is működnek ilyen üzemek. Európa legnagyobb akkumlátorgyára pedig Lengyelországban található, de Csehország, Románia is tervez hasonlót.

Stratégiai előnybe kerülnek a jövőben az akkumulátorgyárakkal rendelkező országok – erről Lánczi Tamás politológus beszélt a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Felhívta a figyelmet arra is, hogy 2035-től a belsőégésű motorok gyártása befejeződik Európában, akkortól csak elektromos autót helyeznek majd üzembe.

„Óriási igény lesz az akkumlátorra. Aki akkumlátorgyárral rendelkezik, aki akkumlátort tud nagy mennyiségben gyártani és ezzel el tudja látni a saját piacát, meg Európát, azé a jövő, stratégiai helyzetbe kerül. Én azt gondolom, hogy külföldön nagyon sokaknak csípi a szemét, hogy Magyarország most már nem az első ilyen beruházást hozza el, történt már ilyen, itt vannak a legmodernebb, legfejlettebb akkumlátorgyárak” – fogalmazott Lánczi Tamás.

Hazánkban eddig 17 településen jelentek meg zömében ázsiai akkumulátorgyártók. Összesen 20 cég több mint 2800 milliárd forintot fektetett be, ehhez mintegy 300 milliárd forintnyi állami támogatást kaptak.

Gödön a Samsung épít akkumlátorgyárat. A vállalat három fejlesztést is bejelentett, csaknem 800 milliárd forint értékben. És gőzerővel folyik a munka a Fejér vármegyei Iváncsánál is, ahol ugyancsak koreai, az SK Innovation a beruházó, amely két komáromi gyára után most újabbat épít hazánkban.

2030-ra a harmadik helyen lehetünk az európai akkumulátor gyártásában

– ezt már a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára mondta közösségi oldalára feltöltött videójában. Dömötör Csaba hangsúlyozta: a debreceni beruházás óriási előnyökkel jár.

„Ha a tervezett beruházások megvalósulnak, 10 milliós országként is képesek lehetünk arra, hogy 2030-ra a 3. helyen legyünk akkumlátorgyártásban. Ez sok ezer új munkahelyet jelent és fontos hídfőállásokat a jövő iparágában. A debreceni CATL-beruházás ennek a tervnek a része” – fogalmazott az államtitkár.

A gyár várhatóan 2025-ben kezdheti meg a termelést.

A hergelő kampányba a liberális média is beszállt. A 444.hu arról írt, hogy a beruházással  több gond is van – még a környezetvédelmi problémák számbavétele előtt is. A cikk szerint nem is biztos, hogy a jövő autóit akkumulátorok hajtják majd.

Összehangolt támadást indított a baloldal

– állítja videójában a Megafon munkatársa, aki szerint a beruházásról szóló közmeghallgatáson fizetett tüntetők uszítottak. Bohár Dániel úgy fogalmaz: a dollárbaloldal és a dollármédia minden erejével a magyar érdekek ellen dolgozik. Az a céljuk, hogy ne valósuljanak meg nagy értékű beruházások hazánkban.

„A dollárbaloldal, ahogy mindig  ők most is a külföldi megrendelők érdekeit teljesítik. Azért fúrnak egy magyar beruházást, hogy azt vigyék egy mások országba, mert őket ezért fizetik külföldről” – mondta Bohár Dániel.

Stratégiai előnybe kerülnek a jövőben az akkumulátorgyárakkal rendelkező országok

– erről Lánczi Tamás politológus beszélt a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Felhívta a figyelmet arra is, hogy 2035-től a belsőégésű motorok gyártása befejeződik Európában, akkortól csak e-autót helyeznek majd üzembe, vagyis óriási igény lesz akkumulátorokra.

„Elindult egy harc, hogy ezeket az akkumulátorgyárakat lehetőség szerint ne Magyarországon építsék föl. Látható, hogy Németországban nagyon keményen lobbiznak azért, hogy ezek a MO-n megvalósuló beruházások inkább Németországban épüljenek föl, és azt gondolom, hogy ezt majd meg kell vizsgálni, hogy ezeknek az ellenzéki pártoknak a tevékenysége az hogyan függ össze ezzel a német gazdasági törekvéssel” – mondta.

2030-ra a harmadik helyen lehetünk az európai akkumulátor gyártásban

– ezt pedig már a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára mondta közösségi oldalára feltöltött videójában. Dömötör Csaba hangsúlyozta: a debreceni beruházás több ezer munkahelyet teremt, és fontos hídfőállásokat jelent a jövő iparágában. Az államtitkár kiemelte: ugyanez a vállalat ugyanilyen gyárat épített a németországi Türingiában ott a zöldpárti környezetvédelmi miniszter kifejezetten az ilyen típusú beruházások mellett érvelt.

„Ami tiszta energiát, jövőt, munkahelyeket jelent Németországban, arra miért mondják azt, hogy környezetpusztító Debrecenben? Tényleg, egyre inkább itt látjuk magunk előtt az otromba lólábat. Nem az a bajuk, hogy akkumulátorgyár épül, hanem az hogy Magyarországon. A hazai baloldal meg szépen csatlakozik ehhez a kampányhoz. Ennél már tényleg csak az lenne durvább, ha ezért pénzt kapnának külföldről. Mondjuk dollárban” – mondta.

Nem a debreceni az egyetlen olyan fejlesztés, amelyet támad a baloldal. Nyíregyházán akkumulátor takaró lemezeket gyártanának, de a Momentum ott is hergel a beruházás ellen.