Petíciót indítottak a migráció megállítására Németországban

A migrációs válság visszatért. A Frontex európai határvédelmi ügynökség idén októberig csaknem 300 ezer illegális határátlépést regisztrált . Ez a legmagasabb szám 2016 óta. 

Csak a balkáni útvonalon 128 ezren érkeztek, ez 160 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Isztambul mellett különösen Belgrád vált az embercsempészek központjává - írja a német Junge Freiheit nevű lap, és az újság szerkesztői hétfőn petíciót indítottak az illegális migráció megállítására. A követelést néhány óra alatt több mint tízezren írták alá.

A Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) szerint novemberig 23 918 olyan külföldi érkezett Németországba, akik először nyújtottak be menedékjog iránti kérelmet. Ezt az értéket legutóbb 2016 novemberében lépték túl 24 574-el. (Az Ukrajnából érkező több százezer menekült azonnal védelmet és ellátást kap.) Az előző hónaphoz képest 28 százalékkal nőtt a menedékkérők száma, akiknek jóval több mint fele Szíriából, Afganisztánból és Törökországból érkezett. A városok és önkormányzatok befogadóképességük határán vannak - írják.

A lap szerint 2016 óta 25-ről 45 százalékra nőtt a migránsok aránya a munkanélküli ellátásban részesülők között. Az év eleje óta az egészségbiztosítóknak több mint 750 000 további kedvezményezettről kellett gondoskodniuk. E növekedés miatt a német szociális rendszerek tartósan túlterheltek. Miközben szinte minden európai ország a korlátozó migrációs politika irányába mozdul el, Németország további meghívásos jelzéseket küld a világ minden tájára. A migrációs politika alapvető irányváltása tehát esedékes. A petíció aláírói felszólítják a szövetségi kormányt és a Bundestagot, hogy zárja le a határokat, szüntesse meg a pénzügyi ösztönzőket, a humanitárius segítséget pedig a kiindulási országokban nyújtsa.

A petíció 2022. december 31-i lejárta után az aláírásokat  átadják a szövetségi kormány és a Bundestag parlamenti képviselőcsoportjainak. Ha az aláírók száma eléri az 50 ezret, a lap a Bundestag Petíciós Bizottságához is benyújtja a kérelmet, hogy lehetővé tegye a követelésekről szóló nyilvános vitát.

Időközben a német FDP alelnöke, egyben a Bundestag alelnöke, Wolfgang Kubicki is ostorozta a német migrációs politikát,  „abszolút őrültek házának” minősítve azt. A szövetségi kormány most „az állam nevében egy menekülthajót finanszíroz a Földközi-tengeren magán tengeri mentés céljából. Ez teljesen ellentétes a déli EU-országok és a sajátunk érdekeivel is - mondta a politikus.

Migrációs kihívások mindig jelentkezni fognak, ezért az Európai Unió válaszainak nem szabad esetinek lenniük. Eljött az ideje, hogy fenntartható, átfogó európai menekültügyi és migrációs keretet hozzon létre a unió - jelentette ki az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos Strasbourgban szerdán.  Margarítisz Szkínász a migrációs kérdésekről folyatott vitán emlékeztetett: minden migrációs útvonalon növekszik az illegális bevándorlás, köztük a legnagyobb nyomás a Nyugat-Balkánon keresztül vezető útvonalon található országokra nehezedik. A szolidaritás kifejezése mellett célzott intézkedések azonnali meghozatalára van szükség, hogy minden útvonalon a migráció kezelésében gyors eredményt tudjanak elérni a tagállamok az EU határ- és partvédelmi ügynöksége, a Frontex támogatása mellett - tette hozzá az uniós biztos.

Idén eddig több mint 250 ezer illegális migránssal szemben intézkedtek a rendőrök - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság hétfőn. Azt írták: "a migrációs mutató meglódult", az adatok több mint a dupláját mutatják a tavalyinak. Magyarország déli határszakaszán idén január 1-je és november 20-a között már 250 002 alkalommal intézkedtek a rendőrök illegális migránsokkal és őket segítő embercsempészekkel szemben, tavaly ugyanebben az időszakban ez a szám 109 117 volt - tették hozzá. Kiemelték: amellett, hogy az intézkedések száma jelentősen nőtt, a határsértők egyre agresszívabbak is lettek. "A határvédők napi szinten találkoznak létrán átmászó, egyenruhásokat megdobáló - egyre gátlástalanabb - illegális migránsokkal, akik jellemzően a rendőrségi, honvédségi járműveket, kamerákat rongálják meg különböző nagyságú kövekkel, karókkal, fadarabokkal, tégladarabokkal." 

Az ORFK közleménye szerint az embercsempészek tevékenységére az utóbbi időben jellemző, hogy erőszakosan lépnek fel, ha rendőri ellenőrzésre utaló körülményeket észlelnek, igyekeznek kivonni magukat az intézkedés alól, és az illegális migránsokat hátrahagyva menekülnek. Közölték azt is, idén január 1-je és november 20-a között a rendőrök 1730 embercsempészt fogtak el, míg tavaly ugyanebben az időszakban 1109-et.  "A magyar rendőrök és határvadászok a katonákkal, polgárőrökkel, fegyveres biztonsági őrökkel, külföldi társszervekkel közösen - a megnövekedett migrációs nyomás és az embercsempészek számának emelkedése ellenére is - védik Európát, a schengeni térséget és Magyarország államhatárait" - hangsúlyozta a rendőrség.

Négy éve nem tapasztalt mértékben, 63 százalékkal nőtt tavaly a Németországba érkező illegális migránsok száma, amely 58 ezer bevándorlót tesz ki – jelentette be Nancy Faeser belügyminiszter a német szövetségi rendőrség (Bundespolizei) 2021-es éves jelentését ismertetve pénteken.

Jelentős növekedést regisztrált tavaly a szövetségi rendőrség Németországba irányuló illegális migráció vonatkozásában.

A pénteken nyilvánosságra hozott hivatalos adatok szerint 2021-ben összesen 57 637 engedély nélküli belépést regisztráltak, ami 63 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, és 2017 óta a legmagasabb szám

– ismertette Nancy Faeser belügyminiszter és Dieter Romann, a német rendőrség vezetője Berlinben.

Az éves növekedés valószínűleg összefügg a koronavírus-járvány 2020-as kezdetével is, az utazási korlátozások és a járattörlések miatt ugyanis a szokásosnál kevesebb migráns érkezett Németországba – húzta alá a Nachrichten Tv (N-Tv) német hírtelevízió.

A jelentés szerint 2021 augusztusától kezdve számos olyan migráns is érkezett Németországba, aki Fehéroroszországon keresztül jutott el az EU keleti tagállamaiba, főként Lengyelországba, Romániába és a balti országokba.

Az illegális migráció növekedésében szerepet játszott az uniós tagállamok közötti belső illegális migráció is, különösen Görögországból kiindulva. A dél-európai országban egyszer már menekültstátuszt kapott személyek repülővel utaztak Németországba, ahol ismételten menedékjogot kértek

– áll a jelentésben.

A német rendőrségi statisztika szerint a rendőrök által a határátkelőkön elfogott illegális migránsok mintegy fele Irakból, Afganisztánból és Szíriából érkezett.

A schengeni külső határok szigorúbb védelmét szorgalmazzák a csehek

Csehország, mint az Európai Unió soros elnöke – Szlovákiai támogatásával – szorgalmazni fogja, hogy minél több tagország kapcsolódjon be a schengeni övezet külső határainak védelmébe – jelentette ki Petr Fiala cseh miniszterelnök pénteken Prágában. Fiala előző nap munkavacsora keretében tárgyalt szlovák kollégájával, Eduard Hegerrel a közös határon bevezetett ellenőrzésekről.

A felek megegyeztek abban, hogy a cseh határellenőrzések folytatódni fognak, de a cseh és a szlovák rendőrség szorosabbra fűzi együttműködését a határátlépések felgyorsítása érdekében.

„A migráció megfékezése szempontjából a magyar–szerb határ védelme a kulcsfontosságú. Csehország kész megduplázni, 40-ről 80-ra emelni az ott szolgáló rendőrei számát”

– mondta Petr Fiala újságíróknak.

Csehország szeptember végén vezette be az ellenőrzéseket a szlovák határon, amelyek többszöri hosszabbítás után december 12-ig tartanának. A kezdeményezéshez Ausztria is csatlakozott.

A 2015-ös migrációs válság alatt érkezőkét is meghaladja az idén Németországba tartó bevándorlók száma, ugyanis csaknem egymillió ukrán menekült és várhatóan további 200 ezer menedékkérelmet beadó migráns érkezhet az országba. A német önkormányzatok a jelentések szerint a nagyszámú újonnan érkezett bevándorlók feldolgozásában már a határokat feszegetik, ami aggodalmat váltott ki például Armin Schusterből, Szászország kereszténydemokrata belügyminiszteréből.

Idén november végéig többen kértek menedékjogot Németországban, mint 2015-ben, az európai migránsválság csúcspontján – számolt be a Deutsche Welle hírtelevízió a Welt am Sonntag értesüléseire hivatkozva. A német politikai napilap szerint

a bevándorlók száma idén 1,2 milliót is elérheti, ami 35 százalékos növekedés 2015-ös hullámhoz képest, amikor is 890 ezer migráns és menekült, köztük főként a szíriai háború elől menekülők érkeztek az országba.

Az idei előrejelzés a több mint egymillió ukrán menekült érkezése – akiket Németországban fogadtak be az orosz–ukrán háború kibontakozása óta –, valamint az év végéig várhatóan beérkező 200 ezer menedékkérelemre alapozva született meg. Október végéig mintegy 181 612 menedékkérelmet regisztráltak, akik főként szíriai, afgán, török és iraki állampolgárok – mutat rá a Welt am Sonntag.

Nyomás alatt az önkormányzatok: még több migráns érkezhet a téli időszakban

A német önkormányzatok a nagyszámú újonnan érkezett bevándorlók feldolgozásában már a határukat súrolják, ami aggodalmat váltott ki olyan politikusokból, mint Armin Schuster, aki Szászország belügyminisztere.

„Idén megközelítjük a kétszázezer menedékkérőt. A legutóbb a törvényhozásban ezt a számot határozták meg felső határként” – fogalmazott Armin Schuster, továbbá hozzátette, tartománya továbbra is „kiáll Ukrajna mellett, így ebben ez esetben nincsen ha és de sem”, azonban leszögezte, hogy a befogadókapacitás hamarosan eléri a felső határát.

Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke és a Keresztényszocialista Unió (CSU) politikusa

„drámai télre” figyelmeztetett, utalva ezáltal a migránsok számának a téli hónapokban történő megugrására.

Elemzők szerint várhatóan ukránok százezrei menekülnek el az országukból, mivel az orosz haderő továbbra is célzottan támadja az energetikai infrastruktúra létesítményeit, ami súlyos áramkimaradásokhoz vezet a téli hidegben.

„Németország jelenleg alva jár, és így közeledik egy új migrációs válság felé” – jegyezte meg Weber, hozzátéve továbbá, hogy Hollandiában, Belgiumban és Ausztriában is hasonló nyomás nehezedik a hatóságokra.

Több forrásra lenne szükségük a tartományoknak

A Welt am Sonntag különböző tartományi bevándorlási hatóságok meg nem nevezett tisztviselőit idézte cikkében, akik egyetértettek abban, hogy az ország számos területén már elérték a felső határt, és sürgősen további szövetségi kormányzati támogatásra van szükségük.

A német kormány közölte, hogy idén 3,5 milliárd euróval támogatja a tartományi önkormányzatokat a migránsok elhelyezésében, 2023-ra pedig további 2,75 milliárd eurót irányzott elő, és több mint 67 ezer új szálláshelyet biztosít.

Armin Schuster szerint azonban Németország migrációs politikájának több kell a „kedves szavaknál”, ezért a politikus „hatásos fékeket” sürgetett a földközi-tengeri migrációs útvonalon keresztül érkezők számára a menedékjog-kérelmezés során. A belügyminiszter ezzel arra utalt, hogy minden eddiginél több migráns érkezik Törökországon és Görögországon keresztül az Európai Unió területére.

Esély a Törökországgal kötött megállapodás kibővítésére

Szászország belügyminisztere továbbá hangsúlyozta, hogy az unió és Törökország között 2016-ban létrejött megállapodást – melynek keretében Brüsszel hatmilliárd eurót fizetett Ankarának az Európába tartó menedékkérők török területen tartásáért vagy visszaszállításáért – ki kellene terjeszteni azokra az országokra is, ahonnan a migránsok útra kelnek.

„Ha elveszítjük az emberiesség és a rend közötti egyensúlyt, a német menekültügyi rendszer összeomlik” – fogalmazott Schuster.

A német parlament, a Bundestag alsóháza pénteken elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely felgyorsíthatja a menekültstátuszuk megtagadása ellenére évek óta az országban elő személyek letelepedését. Azok a migránsok, akik öt éve élnek az országban és nem követtek el bűncselekményt, 2023. január 1-től jogosulttá válnak az ott-tartózkodásra, illetve a letelepedésre.

A német kormány megegyezésre jutott az új bevándorlási törvény ügyében, ugyanis a kabinet megállapodott az intézkedés keretét illetően. „A sorompókat fel kell emelni a bevándorlók előtt, és mindemelett javítani fogunk az integrációjukon is” – fejtette ki álláspontját Robert Habeck alkancellár a tervezettel kapcsolatban.

A német szövetségi kormány meg szeretné könnyíteni a külföldi szakmunkások beáramlását Németországba, ennek következtében a kabinet egy új törvény irányvonalát dolgozta ki.

„Németországnak a jövőben szüksége lesz szorgos kezekre és okos fejekre. A szakmunkások biztosítása egyenlő a jólét biztosításával” – mondta Hubertus Heil munkaügyi miniszter az új tervezet bemutatása során – a Tagesschau híroldal beszámolója szerint.

A szociáldemokrata politikus továbbá hozzátette, hogy 2035-ig a gazdaság szinte minden területén – így a betegápolásban, a gyermekgondozásban, illetve az önkormányzatok esetében is – legalább egymillió új munkaerőre lesz szükség.

„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezek a szakemberek meg is érkezzenek hozzánk. Ehhez viszont szükség van azokra a lépésekre, amelyek megkönnyítik a külföldi munkavállalók hozzáférését a német munkahelyekhez. A német kormány első körben toborozni akar, ez fontos és nagy lépést jelent a stratégiánkban”

– hangsúlyozta a munkaügyi miniszter.

A sorompókat fel kell emelni a bevándorlók előtt

Robert Habeck alkancellár és gazdaságért felelős miniszter kiemelte, az éghajlatvédelem és a digitalizáció mellett a demográfiai átalakulás is komoly változást hozhat a munkaerőpiacon, ezért a szakmunkások bevándorlását gyorsan és pragmatikusan kell lebonyolítani.

„A sorompókat fel kell emelni a bevándorlók előtt, és mindemelett javítani fogunk az integrációjukon is”

– ígérte meg a zöldpárti politikus. Nancy Faeser szociáldemokrata belügyminiszter is bizakodóan nyilatkozott, továbbá úgy gondolja, hogy az új törvénytervezetet hamarosan végleges formájában fogja bemutatni.

Nancy Faeser német belügyminiszter felszólal a Németország. A bevándorlás nemzete. Párbeszéd a részvételért és a tiszteletért című rendezvényen a berlini Festsaal Kreuzbergben 2022. november 28-án. Olaf Scholz német kancellár, aki szintén felszólalt a rendezvényen, ismertette kormánykoalíciójának tervét, amely szerint enyhítenék a külföldi lakosok előtt álló akadályokat a német állampolgárság megszerzése előtt (Fotó: EPA/Sean Gallup)

Hubertus Heil közölte, hogy a szakmunkások bevándorlását érintő kérdéseket a német parlament a jövő év elején veszi napirendre.

Szakmai tapasztalat a célkeresztben

A javaslat továbbá azt is rögzíti, hogy az elismert külföldi szakmunkások a jövőben olyan területen is dolgozhassanak, amely eltér eredeti foglalkozásuktól és végzettségüktől.

Egy szerelő például raktárosként, míg egy rendőr pedig akár felszolgálóként is dolgozhatna. A szakmai tapasztalat sokat nyomna a latban a munkavállalói vízum igénylésekor – ismertette a híroldal.

Mindemellett a német hatóságokkal az otthon megszerzett végzettséget nem lenne kötelező elismertetni a beutazást megelőzően. A felsőoktatásban tanuló diákok pedig – úgy ahogy eddig is – egyszerűsített eljárás segítségével léphetnének be az ország területére.

Ezenfelül az ígéretesnek tűnő, harmadik országból származó munkakeresők egy pontrendszer segítségével érkezhetnének Németországba, annak érdekében, hogy helyben munkahelyet találhassanak.

A minisztériumok között történt megállapodás értelmében az értékelés olyan kritériumok alapján történne, mint a végzettség, nyelvtudás, szakmai tapasztalat, Németországhoz való viszonyulás, valamint az életkor. Ebben az új rendszerben is szintén a szakmai tapasztalat számítana a legnagyobb mértékben – jegyezte meg a Tagesschau.

További viták várhatók a pontrendszert illetően

A pontrendszer részletei miatt további vitákra lehet még számítani a zöldek, a liberálisok, illetve a szociáldemokraták között, kérdéses ugyanis, hogy hány pontot érhet majd például a nyelvismeret foka vagy pedig a személyes viszony megléte Németországgal szemben.

Az utóbbival kapcsolatban a híroldal kiemelte, hogy

a beilleszkedés mértéke magasabbnak számít, ha például az egyén korábban már többször járt az országban, esetleg hazájában már egy német cégnek is dolgozott, vagy pedig rokonai élnek Németországban.

Annak kérdése, hogy a rokonokra milyen kritériumok vonatkoznának – például, hogy szintén munkavállalónak kellene lenniük –, még nem került kidolgozásra.

Honosítási reform – „esélyt adó tartózkodási engedély”

A könnyített szakmunkás-bevándorlás csak egy része a migrációs és menekültügyi törvényjavaslati csomagnak, ugyanis Nancy Faeser hamarosan a kabinet elé terjeszti azon tervezetét, amely a német állampolgárság felvételét könnyítené meg az országban élő külföldi polgárok számára.

Pénteken dönt a német parlament az úgynevezett „esélyt adó tartózkodási engedélyről”,

amely a már évek óta Németországban élő, jól integrálódott, azonban még nem rendezett tartózkodási joggal rendelkező külföldiek számára adna lehetőséget, hogy az országban maradjanak és munkát vállaljanak.

Az a személy, aki 2022. október 31-én bizonyítottan öt éve tartózkodik az országban, továbbá büntetlen előéletű, egy 18 hónapos ideiglenes tartózkodási engedélyt kapna, mely idő alatt lehetősége nyílik legális státuszának intézésére, nyelvtanfolyamra járhat, valamint munkát szerezhet – tette hozzá a Tagesschau.

Az állampolgárság megadása a német társadalomba való sikeres beilleszkedés eredménye kellene, hogy legyen – hangzott el a német kormányt alkotó koalíció honosítási reformterveinek vitájában. Az új reform lehetővé tenné a német állampolgárság könnyebb megszerzését. Az elképzeléssel kapcsolatban Reem Alabali-Radovan, a szövetségi kormány integrációs biztosa kijelentette: „modern bevándorlóországot akarunk létrehozni, amibe beletartozik az is, hogy gyorsabban, jobban és több embert honosítunk.”

Vita alakult ki a német kormányt alakító koalícióban, ugyanis a Szabaddemokrata Párt (FDP) a szociáldemokrata Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter által kezdeményezett honosítási reform ellen emelt hangot.

„Nem most van itt az ideje az állampolgársági törvény egyszerűsítésének, hiszen nem történt előrelépés sem a visszatoloncolások, sem pedig az illegális migráció elleni küzdelem terén” – hívta fel a figyelmet Bijan Djir-Sarai, az FDP főtitkára.

Faeser terveire reagálva az FDP főtitkára továbbá hangsúlyozta, szerinte

„az állampolgárság megadása a német társadalomba való sikeres beilleszkedés eredménye kellene, hogy legyen, ezáltal (az állampolgárság megadását) nem szabad az integrációs folyamat elejére helyezni”.

A három párt alkotta kormánykoalícióban – amely az FDP-ből, az SPD-ből és a Zöldpártból áll – megállapodtak abban, hogy a Németországban élő külföldiek számára megkönnyítik az állampolgárság megszerzését, azonban az elképzelés részletei még nem kerültek kidolgozásra – számolt be a  Tagesspiegel hétfőn közzétett cikkében.

A belügyminiszter szeretne előre lépni a kérdésben, ezáltal a belügyminisztérium már egy tervezetet is kiadott, amelyben leírtak szerint azok a lakosok, akik már több éve Németországban élnek, könnyebben juthatnának német állampolgársághoz.

Faeser a Tagesspiegelben közölt cikkében fejtette ki elképzelését. Mint írta, a reform szerint azok a minősített tartózkodási joggal rendelkező külföldiek – akik letelepedett munkavállalónak minősülnek –, a jelenlegi nyolc év helyett öt év után lennének honosíthatók.

A különösen jól beilleszkedett személyek esetében hároméves időszakot kellene alkalmazni.

 „Az új állampolgársági törvénnyel tehát az integrációra ösztönzünk, ahelyett, hogy akadályokat állítanánk fel és hosszú várakozási időt írnánk elő”

– fogalmazott a szövetségi belügyminiszter.

„Modern bevándorlóországot akarunk létrehozni”

Az ellenzékben politizáló Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) is szkeptikusan nyilatkozott a belügyminiszter terveiről. A CDU főtitkára, Mario Czaja úgy fogalmazott, hogy a német útlevelet nem szabad leértékelni, valamint továbbra is érvényesnek kell lennie annak a mottónak, hogy „először az integráció, aztán pedig állampolgárság” következik.

Reem Alabali-Radovan, a német kormány integrációs biztosa, az SPD politikusa ezzel szemben védelmébe vette a honosítási reformterveket.

„Modern bevándorlóországot akarunk létrehozni, amibe beletartozik, hogy gyorsabban, jobban és több embert honosítunk”

 – fogalmazott a szociáldemokrata politikus. Kiemelte: „Németországnak olyan szakképzett munkaerőre van szüksége, aki szívesen jön és marad nálunk. Ha ez nem történik meg, akkor az ország gazdasági erejét és jólétét tesszük kockára.”

Reem Alabali-Radovan ezzel Alexander Dobrindt a CSU frakcióvezetőjének azon véleményére utalt, mely szerint

„a német állampolgárság odaajándékozása nem az integrációt segíti elő, hanem éppen az ellenkezőjét váltja ki, és további mágneshatást okoz az illegális migráció terén”.

Christian Dürr, az FDP frakcióvezetője a Funke Médiacsoport hétfői műsorában egyet értett abban, hogy Németországnak modern bevándorló országgá kell válnia, azonban kiemelte, a migránsok integrációjának nem a társadalombiztosítási rendszerekbe való beillesztését kell jelentenie, hanem a munkaerőpiacra történő irányítását, így a jövőben az állampolgársági jogot is pontosan ehhez kell igazítani.

„Aki keményen dolgozik és jól beilleszkedik, annak lehetőséget kell adni, hogy német állampolgár lehessen, aki nem akar integrálódni, az hagyja el újra az országot” – mutatott rá a frakcióvezető.