Putyin: Oroszország nem szándékozik atomfegyvert bevetni

Az Egyesült Államok a tulajdon dominanciájának megőrzésén kívül nem tud mást felkínálni a világnak – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub csütörtöki moszkvai plenáris ülésén. Leszögezte, hogy soha senki nem diktálhat Oroszországnak abban, hogy milyen társadalmat építsen.

Nehezményezte, hogy a Nyugat – meglátása szerint – megpróbálja feltartóztatni a többi civilizáció fejlődését, a saját világnézetét pedig univerzálisnak tartja, amelyet az egész világ feltételek nélkül köteles elfogadni.

– jelentette ki Vlagyimir Putyin. Álláspontja értelmében a Nyugat „veszélyes, véres és piszkos játékot” játszik Ukrajnában, az ottani konfliktust pedig globális dominanciája fenntartására próbálja meg felhasználni. Úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek végül tárgyalniuk kell Oroszországgal, és azt jósolta, hogy a Nyugat és Moszkva, valamint a fejlődés többi központjának párbeszéde egyre fontosabbá válik.

– hangsúlyozta Putyin. – A Nyugat osztatlan uralmának történelmi időszaka a világ ügyeiben a végéhez közeledik. Az egypólusú világ kezd a múlté lenni. Történelmi határon állunk. A második világháború vége óta valószínűleg a legveszélyesebb, legkiszámíthatatlanabb és egyben legfontosabb évtized áll előttünk – fejtette ki. Hozzátette: a Nyugat képtelen egyedül uralkodni az emberiség felett, de kétségbeesetten próbálkozik vele, és a világ népeinek többsége már nem hajlandó ezt eltűrni.

Putyin azt is hangsúlyozta, hogy Oroszország nem szándékozik atomfegyvert bevetni Ukrajnában. Mint mondta, Moszkva sohasem fenyegetőzött az atomfegyver bevetésével, ezzel szemben a Nyugat, mások mellett Liz Truss volt brit miniszterelnök a nukleáris zsarolás eszközéhez folyamodott. Az orosz elnök szerint Ukrajna rendelkezik a piszkos bomba előállításának technológiájával, most pedig mindent elkövet, hogy eltüntesse annak nyomait, hogy erre elő is készült.

Ukrajna a „piszkos bomba” elkészítésének végső fázisába lépett – jelentette ki Igor Kirillov altábornagy, az orosz hadsereg radioaktív, vegyi és biológiai anyagokért felelős vezetője egy hétfői nyilatkozatban.

– mondta Kirillov.

Szerinte provokációról van szó azzal a céllal, hogy Oroszországot megvádolják: tömegpusztító fegyvereket vet be Ukrajnában, és ezzel „erőteljes oroszellenes kampányt indítsanak a világban”. Kirillov hangoztatta, hogy Kijev „meg akarja félemlíteni a helyi lakosságot, és növelni akarja az Európán keresztül érkező menekültáradatot”.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter vasárnap szintén azt állította, hogy Ukrajna piszkos bomba bevetésére készül. Kijev és nyugati szövetségesei ezt határozottan elutasítják. Párizs, London és Washington hétfőn közös nyilatkozatban hangoztatta: hamisak Moszkvának a „piszkos bombával” kapcsolatos vádjai Ukrajna ellen.

 Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap este „a lehető legkeményebb” válaszlépésre szólította fel nyugati szövetségeseit.

Ferenc pápa felajánlotta a Vatikán közvetítését az ukránok és oroszok között

Ferenc pápa kész közvetíteni az ukrajnai konfliktus rendezésében, és felajánlotta, hogy a Vatikán lehetne a házigazdája Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz államfő tárgyalásának – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva kedden Leonyid Szevasztyjanov, az óhitű ortodox keresztények nemzetközi szövetségének elnöke a katolikus egyházfővel folytatott beszélgetésére hivatkozva. 

– Peszkov reakciója mutatja, hogy Oroszország elfogadhatónak tartja Ferenc pápa személyét tárgyalófélként. Valamilyen elmozdulásra van szükség, valószínűleg mindenekelőtt orosz részről. A pápa megerősítette nekem, hogy kész közvetítőként fellépni, és felajánlotta, hogy a Vatikán szívesen lenne a tárgyalások helyszíne, első körben Zelenszkij és Putyin között. Ezeket Ferenc pápa, Zelenszkij és Putyin részvételével kerekasztal-tárgyalások formájában tartanák, melyeket az egyházfő moderálna. Az elnökök megvitathatnának olyan témákat, mint a tűzszünet, valamiféle csapatszétválasztás, később terítékre kerülhetnének globálisabb ügyek is – mondta Szevasztyjanov.

Mint mondta, ez egyfajta európai biztonsági konferencia lenne, amelyen a felek megegyezhetnének a biztonság valamiféle új formájáról. – A Vatikán megfelelő infrastruktúrával rendelkezik Rómában ahhoz, hogy bármilyen formátumú konferenciát meg tudjon rendezni területén – tette hozzá.

Oroszország megsemmisítette az ukrajnai energetikai infrastruktúra több mint egyharmadát – közölte Volodomir Zelenszkij ukrán államfő kedden egy berlini konferencián, amelyet az ország újjáépítéséről rendeztek. Az Európai Bizottság és a világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó G7-csoport közös szervezésű nemzetközi konferenciájára videón bekapcsolódó ukrán államfő kiemelte, hogy 

– Oroszország mindent tönkretesz, hogy nehezebben vészeljük át a telet, és hogy Ukrajna ne tudja kibontakoztatni gazdasági képességeit – húzta alá Zelenszkij. Mint mondta, az Ukrajnát támogató országok katonai segítségnyújtása már olajozottan működik, de az újjáépítést szolgáló erőfeszítéseket is szervezett mederbe kell terelni. Az együttműködés megszervezésére ki kell alakítani egy platformot, és az átláthatóság érdekében az adományozó országok képviselőire kell bízni a helyreállítási alapok felügyeletét.

– húzta alá. – Mindennek finanszírozásához fel kell használni a háború miatt befagyasztott külföldi orosz vagyont is, és a háború után jóvátételre kell kötelezni Oroszországot – tette hozzá.

Aláhúzta, hogy Ukrajna támogatása nem csupán áldozat, nem jótétemény, mert a revansista Oroszországnak ellenálló ország az EU fizikai biztonságának garanciája, hosszabb távon pedig a közösség tagjaként nagyban hozzájárul majd az EU megerősítéséhez. Példaként említette, hogy Ukrajna villamos energiát és földgázt is exportál majd, hozzásegítve az EU-t a kieső orosz import pótlásához. 

Ukrajnának a világ élelmezésében is fontos szerepe van, és élelmiszer-exportőrként megakadályoz (az EU-ba irányuló) menekülthullámokat

– fejtette ki Volodmir Zelenszkij.

Olaf Scholz, a G7-csoport soros elnökségét adó Németország kormányfője a konferencia szünetében tartott tájékoztatón rámutatott, hogy a háborús károk értékéről szóló becslések igen eltérők – az ukrán kormány szerint 750 milliárd dollár, a Világbank szerint 350 milliárd dollár a kár –, de az biztos, hogy sok százmilliárd dollárról van szó. 

– Első lépésként létre kell hozni egy inkluzív és átlátható adományozói platformot, amely összehangolja a finanszírozást és a pénzek felhasználását – fejtette ki a német kancellár, hozzátéve, hogy a munkába a nemzetközi pénzügyi intézményeket és a nemzeti fejlesztési bankokat is be kell vonni.

Mint mondta, a legfőbb cél a békés, szabad, demokratikus és jólétben élő Ukrajna, amelynek biztosított a területi épsége és a szuverenitása. – Gondoskodni kell arról is, hogy az ország elinduljon az európai uniós csatlakozás útján, hiszen Ukrajna jövője Európában van – mondta Olaf Scholz. 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kiemelte, hogy az újjáépítés kolosszális feladat, és legalább három rétege van. 

1. Az első az ukrán államháztartás folyamatos támogatása, a rendszeres és megbízható pénzügyi segítség, amelynek révén Kijev teljesíteni tudja legalább az abszolút minimumot, például ki tudja fizetni a tanárok bérét és a nyugdíjakat.
2. A második réteg a lakosságot sújtó orosz terror hatásainak ellensúlyozását szolgáló azonnali újjáépítési támogatás, amely nem csupán helyreállítást, például iskolák rekonstrukcióját jelenti, hanem pragmatikus megoldásokat is, vagyis például azt, hogy iskolabuszokkal támogatják az ukrán oktatási rendszer működőképességének fenntartását.
3. A harmadik réteg a hosszú távú újjáépítés, amelynek finanszírozását egyetlen ország, de még egy olyan közösség sem tudja megoldani egyedül, mint az Európai Unió, ezért mindenkire szükség van, aki kiáll Ukrajna mellett – mondta a bizottság vezetője.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy nem egyszerűen újjáépítésről van szó, hanem Ukrajna modernizálásáról, méghozzá az EU-s szabványoknak, elvárásoknak megfelelő módon, mert Ukrajna az EU tagjaként képzeli el a jövőjét.

– tette hozzá az ukrán kormányfő.

Rámutatott, hogy Ukrajna katonai támogatására már van egy jól működő egyeztető fórum, az Ukrajna önvédelmét szolgáló nemzetközi kapcsolattartó csoport (Ukraine Defense Copntact Group). A Ramstein németországi amerikai légi támaszponton tavasszal megalakított fórum mintájára kellene létrehozni az újjáépítési egyeztető platformot is, és az lenne a legjobb, ha az év végére már konkrét formát öltenének az erről szóló elképzelések – mondta Denisz Smihal.

Ukrajnának jövőre is nagyjából havi 3-4 milliárd dollár külföldi segítségre lesz szüksége – mutattak rá a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legújabb becslései. Krisztalina Georgieva vezérigazgató egy nemrégiben megjelent interjúban azt is elárulta, hogy idén 35 milliárd dollár támogatást folyósítottak vagy ígértek a nemzetközi partnerek Kijevnek, ami elvileg 2022-re már fedezi a költségeket. 

Ezt erősítik meg az ukrán várakozások is: a költségvetési tervekből az már kiderült, hogy Kijevben is elhúzódó háborúval számolnak. Jövőre nagyjából a kiadások felét – 30 milliárd dollárt – szánnák védelmi célokra. Tekintve, hogy emellett legalább 50 százalékos államháztartási hiányt jósolnak, lényegében a másik felét nemzetközi partnereiktől várják vissza nem térítendő segélyek és kedvezményes hitelek formájában.

Hogy ki állja majd a cechet? Kijev úgy számol, hogy az Egyesült Államok 18 milliárd dollárral, az IMF 15 milliárd dollárral, az Európai Unió pedig 5 milliárd dollárral „száll be”. Úgy tűnik, hogy Washington részéről van is erre hajlandóság, sajtóinformációk szerint elkötelezettek, hogy a háború végéig havi 1,5 milliárd dollár utalnak. És ez csak a pénzügyi segítség, az amerikai védelmi minisztérium összesítése szerint a harcok kirobbanása óta már 17,6 milliárd dollárnyi katonai támogatást is nyújtottak.

Habár ezek az összegek csillagászatinak tűnnek, valójában az amerikai költségvetésben eltörpülnek. Összehasonlításképpen, a kudarcos afganisztáni kivonulás után többen kiszámolták, hogy a háború több mint kétezermilliárd dollárba került, azaz 300 millió dollárt költöttek el naponta, két évtizeden át.

Ami az Európai Uniót illeti, ígéretekből itt sincs hiány, viszont a kifizetések sokkal lassabban mennek.

A prágai informális uniós csúcstalálkozón fel is merült a téma, hogyan alakíthatnának ki gördülékenyebb, hatékonyabb segélyezési módszert.

– Magyarország támogatja, hogy több világbanki forrás jusson Ukrajnának, valamint a háború által érintett szomszédos országoknak – jelentette ki minap Varga Mihály a Világbank washingtoni közgyűlésén. Az MTI tudósítása szerint a pénzügyminiszter emlékeztetett rá, hogy Magyarország eddig is jelentős segítséget nyújtott Ukrajnának.

A tárcavezető világossá tette azt is, Magyarország készen áll arra, hogy az ukrajnai újjáépítést a régióban aktív, jó kapcsolatokkal és tapasztalattal rendelkező magyar cégek is segítsék. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az újjáépítés során a kárpátaljai régió fejlesztése is elengedhetetlen.

A fenti költségek azonban még az újjáépítés költségeit nem is tartalmazzák. A Világbank nemrégiben közzétett becslései szerint erre további 349 milliárd dollár kellene, de az ukránok már hónapokkal ezelőtt ennek duplájára becsülték az összeget. Kijev megsegítéséből egyébként a szervezet is kiveszi a részét, szeptember végi adatai szerint mechanizmusán keresztül ugyancsak 13 milliárd dollárral támogatták már Ukrajnát. Legutóbb újabb 530 millió dollárt ajánlott fel az Egyesült Királyság (500 millió) és Dánia (30 millió). 

Háborús költségvetés elfogadására készül az ukrán parlament. A kijevi kormány által már jóváhagyott és a törvényhozás elé terjesztett dokumentum szerint 2023-ban 29,8 milliárd dollárt fordítanának a háborús kiadások fedezésére. Ez a teljes büdzsének közel a fele.

Ukrajnában a tervek szerint 69,9 milliárd dollárra rúgó költségvetés hiánya ötvenszázalékos lenne, merthogy a bevételi oldalon csupán 34,6 milliárd dollár szerepel. A GDP ötödét kitevő deficitet jobbára külföldi hitelekből és vissza nem térítendő támogatásokból fedeznék.

Ahogy azt Volodimir Zelenszkij ukrán államfő is kifejtette, a kiemelt kiadásokat a biztonsági és védelmi szektornak irányozzák elő. Ez jól visszaköszön a Legfelső Tanácshoz benyújtott tervezetből is, hiszen az abban szereplő majd harmincmilliárd dolláros védelmi összeg megközelíti a teljes kiadások ötven százalékát. Ukrajna elnöke amondó, a háborús kiadások finanszírozása mellett az állam szociális kötelezettségeit sem hanyagolhatja el. Mint mondta, maradéktalanul teljesíteni kell a nyugdíjasok ellátását, ami szintén nem egyszerű mutatvány, mert a nyugdíjkassza folyamatos deficittel küzd, jelenleg is csupán az Egyesült Államok által Kijevnek nyújtott havi másfél milliárd dolláros költségvetési támogatás az, ami megmenti azt.

Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter szerint a szociális kiadások befagyasztásával nem éri nagy megrázkódtatás az ukrán lakosságot. Mint kifejtette, a 2023-as büdzsét a háborús körülmények határozzák meg, a hiány finanszírozásához azonban a nemzetközi partnerek bőkezű támogatására számít ő is.

A 2023-as ukrán állami költségvetés tervezetében az egészségügyre, az oktatásra, a szociális kiadások fedezésére hasonló nagyságrendű keretek állnak rendelkezésre, mint az idén.

A kilátástalan szociális-gazdasági helyzetet csak tetézi, hogy milliók veszítették el a munkájukat a háború miatt, sokan pedig kevesebb fizetést kapnak, mint február 24-e előtt. Aminek örülhetnek az ukránok, hogy az idei fűtési szezonban a kabinet moratóriumot rendelt el a gáz és a villamos energia árára, így miközben Európa megszenvedi az energiaválságot, Ukrajnában viszonylag keveset kell érte fizetni: száz köbméter földgáz ára a szállítási költségekkel együtt tízezer forintnyi összegbe kerül, míg a villanyáram kilowattonkénti tarifája az átlagfogyasztás erejéig 14 forintnyi hrivnya.