POLITIK

Szerző Ripost

1 hónapja

Így készül Németország a télre

19 fok a maximum.

A készülő miniszteri rendelet azt is tartalmazza majd, hogy le kell állítani az épületek, illetve a műemlékek, szobrok, hidak díszvilágítását.

Az energiatakarékosság jegyében a kórházak és a szociális intézmények kivételével minden középületet legfeljebb 19 Celsius-fokos hőmérsékletre szabad felfűteni Németországban az ősszel kezdődő fűtési szezonban – jelentette be pénteken Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter.

A Zöldek politikusa egy – a Süddeutsche Zeitung című lapban majd szombaton megjelenő – interjúban az előzetesen ismertetett részletek szerint közölte, hogy továbbszigorítják az ország energiaellátásának biztonságát szolgáló szabályokat.

Így a már ismert – a többi között a magántulajdonban álló medencék fűtésének tilalmáról szóló – előírások mellett bevezetik a 19 Celsius-fokos felső határról szóló középületfűtési szabályt is. A készülő miniszteri rendelet azt is tartalmazza majd, hogy le kell állítani az épületek, illetve a műemlékek, szobrok, hidak díszvilágítását, és a reklámhordozó felületeket sem szabad kivilágítani.

A munka világában is több megtakarítás szükséges, de erről még tárgyalnak a munkaügyi minisztériummal és a szociális partnerekkel – tette hozzá Robert Habeck.

Az alkancellár az utóbbi hónapokban számos nyilatkozatában arról beszélt, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt kell visszafogni az energiafogyasztást, hiszen Moszkva a piaci folyamatok alakításával, főleg a földgázexport csökkentésével „gazdasági háborút” folytat az Ukrajnát támogató országok ellen, és azért, hogy viszályt szítson az Ukrajna mellett kiálló Európai Unió tagjai között.

A gazdasági minisztérium júliusban hozta nyilvánosságra a készülő szabályozás alapelveit, amelyek szerint a közszféra mellett a vállalatoknál – üzemekben, irodákban – és a háztartásokban is csökkenteni kell az energiafogyasztást és javítani kell az energiahatékonyságot.

Az ARD országos közszolgálati televízió pénteki összeállítása szerint Németországban nagyjából 186 ezer középületet üzemeltetnek. Az energia-, és klímavédelmi politika területén a szövetségi kormány mellett működő független kutatóintézet, a Német Energiaügynökség (Deutsche Energie-Agentur) adatai szerint a zárt helyiségekben a hőmérséklet 1 Celsius-fokos csökkentésével a fűtésre szánt földgáz 6 százalékát lehet megtakarítani.

A városi önkormányzatok szövetsége (Deutscher Städtetag) egy sor javaslatot terjesztett elő a témában. Ajánlásai között szerepel az uszodák vízhőmérsékletének csökkentése, a melegvíz-szolgáltatás korlátozása a középületekben és az is, hogy az iskolai tornatermek fűtését legfeljebb 15 Celsius-fokra, az osztálytermekét pedig legfeljebb 20 Celsius-fokra állítsák az október elejétől április végéig tartó fűtési szezonban.

Idén megduplázódtak a gázárak Németországban, és újabb emelés jön októberben. Közgazdászok azt javasolják, hogy nagyjából a tavalyi átlagfogyasztás meghatározott százaléka legyen hatósági áras, és az afeletti mennyiség dráguljon drasztikusan, mert megtakarításra csak a magyarhoz hasonló módszer ösztönöz.

Az Európai Unió legalább 15 százalékkal csökkentené a gázfogyasztást, Németországnak pedig valószínűleg még ennél is többet kell spórolnia, mivel az orosz–ukrán háborúra válaszul adott-hozott szankciós politika jegyében a régió próbálja elhagyni az orosz gázt.

A németországi szolgáltatók a drágulást azonnal áthárítják a fogyasztókra, a földgáz több mint a kétszeresére drágult tavaly év vége óta, kilowattóránként 0,13 euróra. Egyes beszállítók még ennél is magasabb árakkal számolnak, a Vattenfall energiaóriás például kilowattóránként 0,25 eurót számít fel új ügyfeleinek Berlinben.

Októbertől pedig még tovább emelkednek a költségek, a gázfogyasztóknak kilowattóránként 0,05 eurós „szolidaritási illetéket” kell fizetniük – szúrta ki a Vg.hu. Hozzátették, Németországban egy átlagos négy fős háztartás egy 100 négyzetméteres lakásban évente körülbelül 18 ezer kilowattórát használ.

Tavaly ezért 1080 eurót (436 169 forintot) kellett fizetni, a jelenlegi árakon viszont már ugyanez 3240 euróba (átszámítva 1 308 508 forintba) kerül, ami egy átlagos havi jövedelemnek felel meg.

Sokakban már tudatosult, hogy nehéz időszak elé néznek, az elektromos fűtőtesteket már elkapkodták, felvásárolták az összes tűzifát, emellett hiány van például az árammal működő hőszivattyúkból, a szakemberek naptára pedig teljesen betelt.

A magánháztartások Németország teljes gázfogyasztásának közel harmadát adják, így a Deutsche Welle hírportál szerint nehéz lesz korlátozó intézkedéseket előírni, mivel a lakosokat törvény védi.

Ezért Robert Habeck gazdasági miniszter így csak javasolni tudta, hogy rövidebb ideig fürödjenek, hidegebb vízzel, ne fűtsék annyira a lakásokat, valamint esetlegesen az otthoni medencék vizét se melegítsék fel. Ugyanakkor megjegyezte, hogy kötelező jelleggel mindezt nem tudja előírni.

A német hírportál birtokába került levélben egy 41 közgazdászból álló tudományos tanácsadó testület figyelmeztette Habecket, hogy tanácsai nem sok eredményt hozhatnak. A testület azt javasolta, hogy a gázpiacot úgy szabályozzák, hogy a fogyasztók az előző évi fogyasztásuk bizonyos százalékát hatósági áron kapják meg, az ezen felüli fogyasztásért pedig lényegesen magasabb árat fizessenek, ami miatt már elgondolkodnak a takarékoskodáson.

A gázhiány elsősorban Németországot sújtja

Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője lapunk megkeresésére azt mondta, alapvetően jó ötlet a németországi hatósági árazás, de több kérdést is felvet. Előzményként tudni kell – ismertette-- , hogy Németországban az energia drasztikus drálulása zajlott és októbertől tovább emelkedik a földgáz ára egy új illetékkel, amivel szintén a lakossági fogyasztás drágul. Az illeték a szolgáltatókat kompenzálja. A német modell ugyanakkor a magyartól pontosan ellentétes módon működik. Idehaza a lakosság terheit igyekeznek csökkenteni rögzített hatósági árakkal, míg az ipari szereplőkkel fizettetik meg a teljeset, magasabbat. Ott viszont a lakossági árak magasabbak, amivel az ipar versenyképességét igyekeznek biztosítani.

Hortay Olivér szerint az előbbiek tükrében az is kérdés, mely csoportokat védenék a (részbeni) hatósági árazással, és a fogyasztás mekkora hányadára vonatkozna a rögzített tarifa.

Felhívta a figyelmet még arra is, jelenleg Németországot sújtja leginkább a gázválság az Északi Áramlaton történt kapacitáscsökkenés miatt, és tulajdonképpen az a kérdés, lesz-e egyáltalán elegendő földgáz gazdasági partnerünknél. Ezen felül a piac az energiahgordozó további drágulását árazta be.

Ami az elszabadult árakat illeti, a szakértő kérdésünkre elmondta, több mint húsz tagállam mérsékelte azokat, különböző módszerekkel. Egyik ilyen az egyszeri kompenzáció. A másik az időbeni csúsztatás, azaz a lakossági árak késleltetve (vagy kisebb arányban) emelkednek, vagy pedig árplafont alkalmaznak, amely fölé nem drágulhat az energia. A magyarhoz hasonló hatósági árazást hét-nyolc tagállam alkalmaz, ugyanakkor ilyen mértékű és kiterjedésű rezsitámogatás csak Magyarországon van az unión belül – húzta alá Hortay Olivér.

Nincs vége a földgáz drágulásának

Júniusban folytatódott az európai földgázkínálat március óta tartó szűkülése: egyrészt jelentősen csökkent az orosz forrás, másrészt üzemzavar miatt mérséklődött az Egyesült Államok LNG-export kapacitása. Ennek következtében az európai következő havi termékárak közel 50€/MWh-val nőttek – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal júniusi gázpiaci riportjából.

A piacok beárazták az esetleges további orosz forráscsökkenés lehetőségét. A 2023. éves földgáztermék árát befolyásoló tényezőárak közül júniusban a szén euróban mért ára 4,06 százalékkal, a szén-dioxid-kvóta ára 6,95 százalékkal növekedett, ami az európai szénerőművek várható felfutását jelzi.

Az energiaválság annyira súlyos helyzetet alakított ki Németországban, hogy sokak esetében fennáll a veszélye annak, hogy nem tudják megfizetni a fűtést télen. Mindeközben már Olaszország felé is csökken az orosz gázszállítás mértéke.

A városok és települések szövetsége Németországban felvetette, hogy alakítsanak ki melegedőhelyiségeket a szegény embereknek, akik nem tudják felfűteni az otthonukat télen. A CDU egyik politikusa, Julia Klöckner azonban elutasította ezt a tervet, mert szerinte nem ez a megoldás a kialakult energiaválságra. Úgy fogalmazott, nem szabad engedni, hogy idáig fajuljanak a dolgok Németországban, és azt sem, hogy bárki is megfagyjon a négy fal között.

Az úgynevezett „hőszigeteket” vagy melegedő szobákat főleg az idősek számára találta ki a városok szövetsége, amely arra szólított fel, hogy előrelátó intézkedésekre van szükség az országban.

Klöckner egyébként azzal sem ért egyet, ahogy Robert Habeck gazdasági miniszter kezeli a helyzetet, szerinte ugyanis az állandó pánikkeltés senkin nem segít. Mint azt lapunk korábban megírta, hétfőn megkezdődött a gázszállítás leállítása az Északi Áramlat–1 vezetéken Németország felé az éves karbantartási munkálatok miatt. Robert Habeck attól tart, hogy Oroszország a karbantartás befejezése után sem fogja megnyitni a gázcsapot.

Mindeközben nemcsak Németországban fogy a gáz, hanem Olaszországban is. Az Eni olasz energiaszolgáltató hétfőn bejelentette, hogy Oroszország mintegy harmadával csökkentette az Olaszországba irányuló gázszállításait. Az orosz–ukrán háború kezdete óta az olasz kormány egyébként is függetleníteni akarja az országot az orosz gáztól. Ennek érdekében a Mario Draghi vezette kormány már kötött megállapodásokat más gázszállítókkal, így például Azerbajdzsánnal és Katarral.

 

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!