Hat lövedék csapódott a zaporizzsjai atomerőmű területére

Őrizetbe vették a zaporizzsjai erőmű két alkalmazottját, akiket azzal vádolnak, hogy irányzóként segítették az ukrán tüzérséget - közölték szerdán a Zaporizzsja megyei Moszkva-barát hatóságok.

A gyanúsítottakra tíz évtől életfogytig tartó börtönbüntetés várhat. Vlagyimir Rogov, a zaporizzsjai területi közigazgatás főtanácsának tagja kijelentette, hogy a nap folyamán legkevesebb hat lövedék csapódott be Enerhodarban, de magát az erőművet nem érte találat. A létesítmény rendes üzemmódban működik.

Az oroszbarát hatóságok szerint az ukrán tüzérség az elmúlt hetekben rendszeresen támadta az erőművet, ami nukleáris katasztrófával fenyeget. Rogov szerint az ukrán fegyveres erők 44. tüzérdandárja amerikai irányított rakétákat és lövedékeket vet be. A csapások megrongálták a kahovkai alállomás nagyfeszültségű vezetékét, ami miatt csökkenteni kellett két erőműegység kapacitását.

Több tucatnyi ország és az Európai Unió kérte közös közleményben vasárnap az orosz csapatok azonnali kivonását a megszállt dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőműből.

„Orosz katonai személyzet és fegyverzet felvonultatása az atomlétesítménynél elfogadhatatlan, és figyelmen kívül hagyja a biztonságot és azokat a védelmi elveket, amelyeknek a betartására valamennyi NAÜ-tagállam kötelezettséget vállalt” - áll a dokumentumban.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) az ENSZ-nek az atomsorompó-egyezmény betartatásán őrködő szakosított szervezete. A kérelmet az Európai Unió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Norvégia, Ausztrália, Japán, Új-Zéland és sok más ország is aláírta.

„Felszólítjuk az Oroszországi Föderációt, hogy haladéktalanul vonja ki katonai erőit és más, engedéllyel nem rendelkező személyzetét a zaporizzsjai atomerőműből és annak közvetlen környezetéből, valamint egész Ukrajnából, hogy az erőmű üzemeltetője és az ukrán hatóságok ismét betölthessék szuverén feladataikat Ukrajna nemzetközileg elismert határain belül.”

„Ez lehetővé teszi majd azt, hogy a NAÜ háborítatlan és biztonságos feltételek között, továbbá a megszabott ütemterv szerint folytathassa Ukrajna atombiztonsági feladatai teljesítésének az ellenőrzését” - áll a közleményben.

Vasárnap ismét tüzérségi támadás érte a legnagyobb európai atomerőmű dolgozóinak otthont adó, a létesítményhez közel fekvő Enerhodar várost, a felek ismét kölcsönösen egymást vádolták a támadással.

A NAÜ szakértőinek ellenőrizniük kellene a március óta orosz kézen lévő létesítményt, de az ENSZ, Oroszország és Ukrajna nem tud megegyezni a látogatás tervezésében.

Mihail Uljanov, Oroszország bécsi ENSZ-nagykövete vasárnap felszólította az ENSZ-t: lépjen közbe az erőmű épségének biztosításáért.

Sajtójelentések szerint az ENSZ mindeddig nem engedélyezte Rafael Grossinak, az NAÜ főigazgatójának, hogy a helyszínre utazzon, nem csupán biztonsági okokból, hanem az útiterv körüli vita miatt is.

Grossi orosz védelem alatt a Moszkva által 2014-ben bekebelezett dél-ukrajnai Krím félszigeten át utazhatna, de ez Kijev szemében sértésnek számítana.

Ukrajna és Oroszország csütörtökön kölcsönösen azzal vádolta egymást, hogy a másik fél adott le lövéseket az erőműre

Az európai atomerőművekben is történhetnek balesetek - írta pénteken Telegram-csatornáján Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök.

Medvegyev, aki jelenleg az orosz nemzetbiztonsági tanács elnökhelyettese, azokra a vádakra reagált, melyek szerint Oroszország lőtte csütörtökön a zaporizzsjai atomerőművet.

„Még az ENSZ sem hiszi el. Az ukránok azt mondják, hogy mi voltunk, de ez még a buta oroszgyűlölő közönség számára is teljes nonszensz”- írta Medvegyev.

„Rakéták és lövedékek hevernek mind közelebb a zaporizzsjai erőmű reaktorához és a radioaktív izotópok tárolójához – írta a Telegram üzenetküldő alkalmazáson a politikus. Hozzátette: – az ukránok azt mondják, puszta véletlen, nem volt szándékos. Most erre mit mondjak? Ne felejtsük el, hogy az Európai Unióban is vannak atomerőművek. Ott is történhetnek balesetek.”

A volt államfő és ex-miniszterelnök a TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint azzal vádolta meg az ukrajnai vezetést és a Nyugatot, hogy „új Csernobilt akarnak előidézni” a zaporizzsjai erőműben.

Ukrajna és Oroszország csütörtökön kölcsönösen azzal vádolta egymást, hogy a másik fél adott le lövéseket az erőműre.

A támadások kapcsán az ENSZ-nek az atomsorompó-egyezmény betartásán őrködő szervezete, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) közölte, hogy az Európa legnagyobb atomerőműve elleni tüzérségi támadás atomkatasztrófát idézhet elő.

A kijevi vezetés, valamint António Guterres ENSZ-főtitkár és a hét legfejlettebb ipari államot tömörítő G7-országcsoport is sürgette: nyilvánítsák demilitarizált övezetté az erőmű környékét. Felszólították továbbá Oroszországot, hogy adja vissza az ukránoknak az atomerőmű területe fölötti ellenőrzést.

Leonyid Szluckij parlamenti képviselő, az orosz parlament alsóháza, a duma külügyi bizottságának elnöke a biztonság szavatolásának szempontjából „viccnek” nevezte az erőmű visszahelyezését ukrán ellenőrzés alá. „A G7-csoport külügyminisztereinek pedig a kérésük alátámasztására tett nyilatkozatai nem mások, mint a nukleáris terrorizmus szponzorálása” - írta Szluckij a Telegramon. A képviselő szerint a térség nukleáris biztonságának záloga az orosz katonai ellenőrzés megtartása az erőmű felett. Mint mondta, Moszkva kész együttműködni a NAÜ-vel, de Ukrajnának be kell szüntetnie az atomerőmű elleni támadásokat. Erről pedig elsősorban a G7-országoknak kell gondoskodniuk - írta a politikus.

Szluckij szerint ellenkező esetben a lehetséges atomkatasztrófáért nem csak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, de „a nyugati gazdái is” viselni fogják a felelősséget.

Olga Kovitidi, az orosz felsőház, a Szövetségi Tanács krími szenátora szerint az erőmű elleni rendszeres támadásokkal Kijev mindenki másnál súlyosabban veszélyezteti az európai országokat. A szenátor állítása szerint, a kijevi rezsim rakétatámadást igyekszik mérni az erőmű betontárolóira, amelyekben több ezer tonna radioaktív hulladékokot őriznek. Kovitidi azzal vádolta meg a nyugati országok vezetőit, hogy oroszgyűlölő politikájukban, saját ambícióik által vezetve „képesek feláldozni Európa atombiztonságát és emberek millióinak életét”.

GMLRS amerikai precíziós rakéták darabjait fedezték fel Enerhodarban, a városban, ahol zaporizzsjai erőmű dolgozóinak lakásai vannak - állította a Telegramon Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye orosz katonai-polgári közigazgatása főtanácsának a tagja. A rakétákat Rogov szerint az ukrán hadsereg lőtte ki az erőmű irányába.

Oroszország márciusban foglalta el a zaporizzsjai atomerőművet, miután február 24-én megtámadta Ukrajnát, de a létesítményt a mai napig is az eredeti ukrán személyzet működteti. Kijev szerint csütörtökön ötször érte találat a létesítményt, az egyik lövedék a sugárzó anyagok tárolóhelyének közelében csapódott be.

A TASZSZ hírügynökség a helyi Moszkva-barát közigazgatást idézve azt írta, hogy Ukrajna kétszer nyitott tüzet az erőműre, amivel egy műszakváltást is megzavart.

A mintegy hatezer megawatt kapacitású, hat reaktorblokkal üzemelő, az ukrán energiatermelés egynegyedét adó zaporizzsjai erőmű a legnagyobb Európában. Jelenleg az erőmű 70 százalékos kapacitással üzemel.

New Yorkban, az ENSZ Biztonsági Tanácsának csütörtöki ülésén Szerhij Kiszlicja ukrán nagykövet ismét Oroszországot vádolta meg az atomerőmű lövetésével, és Kijev szerint Moszkva ezen felül a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrző misszióját is akadályozza.

„Oroszország veszélyes provokációt hajtott végre és saját maga vitte véghez az atomerőmű lövetését – hangzott el Kiszlicja beszédében. Hozzátette: – az oroszok méltán híresek a csalásról, szabotázsról és eltussolásról szóló, alaposan kidolgozott terveikről.”

Az ukrán ENSZ-nagykövet a BT-ülésen beszámolt róla, hogy a „romboló hatású orosz attitűd”, Moszkva indokolatlan feltételei és a tüzérségi támadások megakadályozták a NAÜ szakértőinek zaporizzsjai ellenőrző látogatását.

A nukleáris létesítmény esetleges katasztrófájától óva intve a nagykövet úgy fogalmazott: „Egyikünk sem képes megállítani a szelet, és megakadályozni a radioaktív sugárzás terjedését, de együtt megállíthatjuk az orosz terrorista államot.”

Kiszlicja felszólította az orosz haderőt, hogy tegyék aknamentessé az erőmű környékét és vonják ki onnan az összes csapatukat, fegyverüket és felszerelésüket. Hangoztatta emellett, hogy Kijev készen áll rá, hogy biztosítsa a NAÜ képviselői számára az erőműhöz vezető biztonságos útvonalat, ezt azonban, a zaporizzsjai körülmények fényében, kizárólag ukrán katonai szakértők segítségével lennének hajlandók kivitelezni.