POLITIK

Szerző Ripost

1 hónapja

Befejeződött a székesfehérvári Szent István király székesegyház rekonstrukciója

Erdő Péter szentelte fel.

Befejeződött a székesfehérvári Szent István király székesegyház rekonstrukciója, amelyet Erdő Péter bíboros-prímás, esztergom-budapesti érsek áldott meg a város fogadalmi ünnepén, vasárnap.

Erdő Péter arra emlékeztetett: a templom névadója Szent István király, az egyházmegye védőszentje a Nagyboldogasszony, a székesfehérvári bazilikának pedig különleges szerepe volt a katolikus egyház és Magyarország életében is. Székesfehérváron temetkeztek a magyar királyok a középkorban és az ősi bazilikát Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték - tette hozzá.

Szentbeszédében Erdő Péter méltatta Szűz Máriát, hiszen Nagyboldogasszony ünnepén az ő mennybevételét ünnepli a katolikus egyház. Úgy fogalmazott: királynéja Ő minden szenteknek, „benne hitünk végső céljának beteljesedése jelenik meg”, majd azt kérte, adjuk meg a megbecsülést, a tiszteletet és a valódi elismerést az édesanyáknak.

Spányi Antal megyés püspök azt hangoztatta: Szent István országát és nemzetét Székesfehérváron bízta a Szűzanya oltalmába. Elmondta: 2014-ben a tetőszerkezet megroppanása veszélybe sodorta a Szent István király nevét viselő székesfehérvári bazilikát, ezért előbb a külső szerkezetet, majd 2018-tól a templombelsőt is megújították.

A Székesfehérvári Egyházmegye az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében azt írta: a mai megjelenésében barokk stílusú székesegyház belső felújítása során - Jeszeniczky Ildikó Munkácsy-díjas festő-restaurátor művész vezetésével - elkészült 2000 négyzetméter falkép tisztítása, konzerválása, esztétikai helyreállítása, valamint a főoltárképpel együtt 66 négyzetméter vászonkép, illetve az altemplomban 136 sírtábla restaurálása.

Emellett mintegy 1500 négyzetméter műmárvány és stukkó felületet, valamint a szószéket és minden fém berendezési tárgyat is helyreállítottak. Bodnár Gyula tárgyrestaurátor művész vezetésével az összes fából készült barokk szobor, az oltárképek keretei, sekrestyebútorok és más fa berendezési tárgyak is megújultak.

A munkák során 424 négyzetméter felületet aranyoztak be a szakemberek, csaknem 1,4 kilogramm arany felhasználásával - közölték.

Az orgonakarzat feletti, többször átfestett 19. századi, Szent Cecíliát ábrázoló festmény helyére a barokk dekoráció egységéhez illeszkedő új falkép készült a Magyar Képzőművészeti Egyetem emeritus rektora, Kőnig Frigyes Munkácsy Mihály-díjas festőművész tervei szerint.

A műtárgyak restaurálása mellett korszerű audio-vizuális rendszert telepítettek, valamint épületgépészeti és vagyonbiztonsági munkákat is végeztek - olvasható az egyházmegyei közleményben.

A bíboros-prímás szentbeszédében kiemelte, hogy bár a templom névadója Szent István, de az egyházmegye védőszentje a Nagyboldogasszony: "Ennek komoly történelmi oka van. Hiszen ebben a városban állt az a bazilika, amelynek különleges szerepe volt Egyházunk és hazánk életében. Ide temetkeztek a magyar királyok az egész középkor folyamán. Ezt az ősi bazilikát pedig Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték."

„Magasztalja lelkem az Urat”kiáltja a Szűzanya. Miért is? Az Isten képére teremtett ember számára botrány és szörnyűség lenne, ami az állatok számára egyszerű és természetes. Értelmünkből, szabadságunkból, szellemünkből kell maradnia valaminek. Ezt érezték már a pogányok is, ezután sóvárogtak a természeti népek, amikor a halottak ősi kultuszát és tiszteletét gyakorolták - folytatta szentbeszédét Dr. Erdő Péter bíboros-prímás, aki szólt arról is, hogy az igazi választ Krisztus feltámadása adja meg számunkra: "Ő az elsőszülött a halottak közül. Először Krisztus támadt fel, azután azok is feltámadnak, akik Krisztushoz tartoztak (1Kor 15,20-27)." De nekünk, egyszerű halandóknak át kell mennünk a halál kapuján, és – ahogyan Szent Pál írja – akkorra várjuk és reméljük feltámadásunkat, amikor majd Krisztus (újra) eljön. Ezért próbatétel a halál hitünk és reménységünk számára. De ez hitünk lényege: Krisztus érdeméből hiszünk benne, hogy mi is feltámadunk az örök boldogságra. Ez nem csupán jámbor vigasz a gyászoló családok számára. Ebben mi valóban hiszünk. S ennek a hitnek meg kell látszania életünkön. De Szűz Mária saját magáért, a vele történtekért ad először hálát Istennek. Ő mentes volt az áteredő bűntől – neki nem kellett viselnie a halál terhét és örökségét. Ő olyan szorosan kapcsolódott Szent Fia életéhez, hogy a halálnak nem volt hatalma rajta: testestől-lelkestől vétetett fel a dicsőségbe.." 

 

A város fogadalmi szentmiséjét követően a hívek körmenetben kísérték vissza az ereklyéket a Püspöki palotába.

Spányi Antal püspök háláját fejezte ki, hogy az egyházmegye székesegyháza végre újra a hívek rendelkezésére áll és teljes szépségében, pompájában újra az imádság háza lehet.

Felidézte, hogy 2014-ben történt az a baleset - a tetőszerkezet megroppanása - amely az egész templomot veszélybe sodorta. "A kormány és az önkormányzat segítségével ezt a veszélyt sikerült elhárítani és külsőleg megújult a templom, majd 2018 húsvétján bezárultak a templom kapui, hogy a templom belsejét is rendbe tudjuk hozni." - emlékezett a megyéspüspök, kiemelve azt is, hogy a templomban a barokk szépséget, az eredeti barokkot kellett helyreállítani és ezt köszönik a kiváló szakembereknek.

Jeszeniczky Ildikó Munkácsy-díjas festő-restaurátor művész vezetésével elkészült 2000 m2 falkép tisztítása és konzerválása, esztétikai helyreállítása, valamint a főoltárképpel együtt 66 m2 vászonkép, illetve az altemplomban 136 sírtábla restaurálása.

Elkészült közel 1500 m2 műmárvány és stukkó felület, valamint a szószék és minden fém berendezési tárgy helyreállítása. Bodnár Gyula tárgyrestaurátor művész vezetésével az összes fából készült barokk szobor, az oltárképek keretei, sekrestyebútorok és egyéb fa berendezési tárgyak restaurálása is megtörtént. A munkák során 424 m2 felületet aranyoztak be a szakemberek, közel 1,4 kg arany felhasználásával. Az orgonakarzat feletti többször átfestett 19. századi Szent Cecíliát ábrázoló festmény helyére a barokk dekoráció egységéhez illeszkedő új falkép készült a Magyar Képzőművészeti Egyetem emeritus rektora, Kőnig Frigyes Munkácsy Mihály-díjas festőművész tervei szerint. A középkor óta álló, mai megjelenésében barokk stílusú székesegyház teljes restaurálása mellett egy kortárs műalkotással is gazdagodott 2022-ben. A műtárgyak restaurálása mellett korszerű audió-vizuális rendszer telepítése, épületgépészeti és vagyonbiztonsági korszerűsítés és a szükséges építőmesteri munkák kivitelezése is megtörtént. A kutatást és kivitelezést is magában foglaló, 6 évig tartó projektben több mint 150 közreműködő vett részt.

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!