Szijjártó Péter: Újabb migrációs hullámok várhatók

A külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán ismertette a NATO-csúcs mai témáit.

Szijjártó Péter bejegyzésében úgy fogalmazott: „Ma a NATO figyelme keletről délre fordul, ugyanis a terrorizmus és az abból fakadó illegális migrációs hullámok is komoly biztonsági kockázatokat is jelentenek.”

Rámutatott, hogy a terrorfenyegetettség egyre nő,

az élelmiszerhiány miatt pedig éhínségek várhatók, ezért a migrációs hullámok egyre súlyosabbá válásával kell számolni.

A külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán ismertette a NATO-csúcs mai témáit.

Szijjártó Péter bejegyzésében úgy fogalmazott: „Ma a NATO figyelme keletről délre fordul, ugyanis a terrorizmus és az abból fakadó illegális migrációs hullámok is komoly biztonsági kockázatokat is jelentenek.”

Rámutatott, hogy a terrorfenyegetettség egyre nő,

az élelmiszerhiány miatt pedig éhínségek várhatók, ezért a migrációs hullámok egyre súlyosabbá válásával kell számolni.

„Déli határunkon eddig idén már több mint 100 ezer illegális bevándorlót kellett megállítanunk. Ezért meg kell erősítenünk határaink védelmét, és támogatást kell adnunk azoknak az afrikai és közel-keleti országoknak, amelyek készek arra, hogy együttműködjenek velünk a migrációs hullámok megállításában” – zárta bejegyzését a külgazdasági és külügyminiszter.

„Déli határunkon eddig idén már több mint 100 ezer illegális bevándorlót kellett megállítanunk. Ezért meg kell erősítenünk határaink védelmét, és támogatást kell adnunk azoknak az afrikai és közel-keleti országoknak, amelyek készek arra, hogy együttműködjenek velünk a migrációs hullámok megállításában” – zárta bejegyzését a külgazdasági és külügyminiszter.

Minden eddiginél nagyobb migrációs nyomással kell majd szembesülnie Európának az ukrajnai háború nyomán előálló globális élelmiszerhiány és a terrorfenyegetések miatt – jelentette ki a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Madridban.

A tárcavezető a NATO csúcstalálkozóját követően arról számolt be, hogy az utolsó munkaülésen a déli biztonsági kihívásokkal foglalkoztak, ugyanis az észak-atlanti szövetség „360 fokos”  megközelítést alkalmaz, mivel nem csak a keleti irány jelent kockázatokat, sőt éppen a terrorfenyegetés az egyik legnagyobb veszély.

Kiemelte, hogy

az Iszlám Állam terrorszervezet nemrég arra utasította követőit, hogy a most Ukrajnára irányuló nemzetközi figyelmet kihasználva hajtsanak végre merényleteket Európában, és az is látható, hogy az utóbbi napokban súlyos terrorcselekmények történtek Észak-Afrikában és a Távol-Keleten.

Mint mondta, ehhez ráadásul az is hozzájárul, hogy az ukrajnai háború nyomán globális élelmiszerhiány alakulhat ki, így kieshet az ellátás „számos olyan országban akár a Közel-Keleten, akár Észak-Afrikában, akár Afrika délebbi részein, ahol a stabilitás amúgy is pengeélen táncol több esetben.”

„Ez a kritikus élelmiszerhiány a szélsőségek és a terrorfenyegetettség megerősödéséhez fog vezetni, amelyek alapvető okai a migrációs folyamatoknak, tehát a nyomás brutális növekedésére számíthatunk az elkövetkezendő időszakban” – mutatott rá.

Szijjártó Péter ezt követően aláhúzta, hogy csak idén eddig már több mint százezer illegális bevándorlót állítottak meg Magyarország déli határán a hatóságok. Majd hozzátette: ezzel párhuzamosan keletről érkeznek az ukrajnai háború elől menekülők, akiket viszont kivétel nélkül beengednek az országba.

Már több mint 800 ezer menekültet beengedtünk Ukrajna felől, ugyanakkor 100 ezer illegális migránst megállítottunk a déli határon, és ezt folytatni is fogjuk – hangsúlyozta.

„Az európai külső határokat erősen kell védenünk, ezt Magyarország megteszi, óriási erőfeszítéseket kell tennünk, óriási erőforrásokat kell mozgósítanunk. Nem nagyon kapunk külső segítséget, de mégis megvédjük a határunkat” – mondta.

A miniszter kijelentette, hogy ezen a téren Magyarország mellett a NATO-nak is van feladata, ugyanis a katonai szervezetnek támogatnia kell a tagállamok külső védelméhez a stabilitásuk megőrzésével hozzájáruló országokat, például Marokkót, Egyiptomot, Jordániát és Libanont.

Végezetül pedig közölte, hogy most Isztambulba utazik Madridból, ahol péntek reggel a Roszatom orosz atomenergetikai konszern vezetőivel fog tárgyalni a paksi bővítésről.

A rendőrség keretein belül működő új határvédelmi testület felállítását kérte Pintér Sándor belügyminisztertől a kormányfő. Orbán Viktor ezt azzal indokolta: tarthatatlan, hogy miközben tőlünk keletre háború dúl, a magyar katonákat gyakorlatozás helyett a határvédelem köti le. De fontos szempont az is, hogy tehermentesítsék a családjuktól távol szolgáló rendőröket .

Az összes Európába tartó migránsútvonalon emelkedik az illegális bevándorlók száma. Többségük a könnyű megélhetés és a jólét reményében indult útnak.

A helyzet a Nyugat-Balkánon a legsúlyosabb, ott afgán, szír, pakisztáni és indiai migránsok tízezrei zsúfolódtak össze. Szerbia is megtelt, rendszeresek a vallási és etnikai konfliktusok a migránsok között.

„Az afgánokkal nagyon sok összetűzésünk volt már, de a marokkóiakkal is csak a baj van. Rengetegen vannak a magyar határ közvetlen közelében, mert folyton visszafordítják őket, ami miatt nagyon idegesek” – mesélte egy algériai férfi.

Az illegális bevándorlók sokszor kifosztják és megfenyegetik egymást.

„Már nekem is volt konfliktusom az afgánokkal, amiatt börtönbe is vittek. Most három-négyezer eurót akarok összeszedni. Annyit kérnek a csempészek” – mondta egy iraki migráns.

A helyiek tehetetlenül nézik, ahogy az idegenek tönkreteszik a városaikat és a földjeiket.

„A migránsok nagy károkat okoztak. Az egyik fiamnak ellopták a telefonját, a másiknak feltörték az autóját. Mindent elvittek belőle, még az iratokat is. Nagyon aggasztó a helyzet” – panaszkodott egy helyi nyugdíjas.

A magyar határzáron sokszor felfegyverkezve, csoportokban próbálnak átjutni az érkezők, csak idén 164-szer támadtak a rendőrökre.

Szinte hétről hétre készülnek olyan felvételek, amelyek az egyre agresszívebb átkelési kísérleteket mutatják be.

A bevándorlók az utóbbi időben rendszeresen támadják, fenyegetik a határt védő rendőröket és katonákat.

A tavalyi 42 ezerrel szemben idén már jóval több mint 106 ezer migránssal szemben intézkedtek a hatóságok, és rajtuk kívül több mint 790 embercsempészt is elfogtak.

A nyáron Pintér Sándor belügyminiszternek egy olyan testületet kell létrehoznia, amelynek feladata a határ védelme lesz – közölte Orbán Viktor az Országgyűlésben hétfőn. A miniszterelnök hangsúlyozta: tarthatatlan, hogy miközben tőlünk keletre háború dúl, a magyar katonákat gyakorlatozás helyett a határvédelem köti le, illetve tehermentesíteni kell a családjuktól távol szolgáló rendőröket is.

„Az a feladat, amit kiadtam a belügyminiszternek, hogy szeptemberre egy a rendőrség keretein belül működő, de nem a rendőrökből és katonákból álló új testület felállítását kérem, ami kizárólag a határvédelemmel fog foglalkozni” – fogalmazott a miniszterelnök.

Magyarország álláspontja 2015 óta változatlan: nem támogatja, hanem megakadályozza az illegális bevándorlást.

Közben újabb magyar rendőri egység indult Észak-Macedóniába, hogy segítse az illegális bevándorlás elleni küzdelmet. Czukor Gergely alezredes hangsúlyozta: a migrációs nyomás az elmúlt években a nyugat-balkáni útvonalon folyamatosan erősödött, és a tavalyi évhez képest is jelentős növekedést tapasztalnak.

„Magyarország rendőrsége elkötelezett abban is, hogy mindazoknak az országoknak, amelyek a nyugat-balkáni útvonalon terülnek el és segítséget kérnek Magyarország rendőrségétől annak érdekében, hogy a migrációs nyomást, a migrációs hullámot csökkentsék, azoknak segítséget nyújtsunk” – fogalmazott a rendőrség Határrendészeti Főosztályának osztályvezetője.

A magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak majd el a jogellenes határátlépések megelőzése és felderítése érdekében, illetve közreműködnek a migrációt szervező embercsempészek előállításában.