Krausz Gábor
Létrehozva: 2025.06.21.
Élet a Marson – drámai bejelentést tett a kutató
Mellbevágó példát közölt a bennfentes.
Amikor az emberek végre megvetik a lábukat a Marson, a Naprendszer egyik legellenségesebb környezetével kell majd szembenézniük. Ám, ha igazán meg akarjuk érteni, milyen is lesz az élet a vörös bolygón, nem kell messzire mennünk, ugyanis elég, ha megnézzük a Földön lévő börtönöket.
Egy vezető űrkutató szerint a marsi kolóniákban élő űrhajósok életkörülményei sokkal inkább fognak hasonlítani a börtönökben élő rabokéhoz, mint a felfedezők romantikus képéhez. Lucy Berthoud professzor, a Bristoli Egyetem űrrendszer-mérnöke úgy véli, hogy a börtönök már most is sokkal közelebb állnak a marsi élet realitásához.
Túl kevés személyes tér és magánszféra, zsúfoltság, rossz minőségű étel, szükségtelen kockázatok, merev szabályrendszerek önállóság nélkül, és alig változó napi tevékenységek
– sorolta a kutató mindazt, ami a Marsra önként jelentkező asztronautákra vár.
A fizikai elszigeteltség a legszembetűnőbb közös pont, mindkét csoport szűk, veszélyes térben él, ugyanazokkal az emberekkel, hosszú időn keresztül. Jelenleg a börtönökben pár négyzetméteres cellák vannak kialakítva a raboknak, ahol sokszor zsúfoltan élnek együtt, a Marson ez még rosszabb lehetne, hiszen korlátozottak az erőforrások.
Egy magas kockázatú környezetben élni azt jelenti, hogy az ember folyamatosan készenléti állapotban van az esetleges veszélyek miatt, ami hosszú távon pszichológiailag és fizikailag is megterhelő. Az űrhajósokat kifejezetten úgy válogatják, hogy jól tudjanak reagálni vészhelyzetekben, de egy hosszú küldetés alatt ez akkor is hatással lenne rájuk
– tette hozzá Berthoud, aki szerint hosszútávon rengeteg konfliktus alakulna ki.
A napi életvitel is meglepően hasonló lehet, hiszen, akárcsak a rabok, úgy az űrhajósok is percre pontos időbeosztás szerint élnek. A Nemzetközi Űrállomáson például napi 15 órát dolgoznak, ebből 2 óra kötelező testmozgás, 8 óra munka, és mindössze egyetlen óra személyes idő jut nekik.
Berthoud kiemelte a kontroll hiányát is, ami hosszútávon akár lázadáshoz is vezethet. Emellett a megfelelő táplálékbevitel is problémás lehet, és az űrkaja drágább és technikailag fejlettebb, mint a börtönkoszt, a változatosság hiánya és a frissesség korlátozottsága komoly kihívást jelent. Ez már a mostani űrhajósok körében is étvágytalansághoz, és fogyáshoz vezet.
A rabokhoz hasonlóan az űrhajósok is elszakadnak a családjuktól, barátaiktól és a külvilágtól.
Úgy érzem, hogy az elszigeteltség hatásai hasonlóak lesznek, de a Marson ehhez még hozzájön az a tényező is, hogy rendkívül távol érzed magad mindenkitől, akit szeretsz és aki fontos számodra. A leggyorsabb hazajutás is legalább hat hónap lenne, ami tovább fokozza az elszigeteltség érzését.
Bár a professzor szerint az élet a Marson a börtönhöz hasonlítható, nem azt javasolja, hogy az űrbázisokat ne ezek mintájára tervezzék. Épp ellenkezőleg, a Mars-kolóniákat úgy kell kialakítani, hogy minél több teret, önállóságot és célt adjanak az ott élőknek, ez a koncepció pedig hosszú távon akár a földi börtönökben élők életminőségén is javíthat – írja a Daily Mail.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
