MANIMÉKER

Valóra válhat egy álmod: eladók a görög kis szigetek!

A görög szigetvilág gyöngyszemeinek értékesítése lehet az egyik kiút a válságból. A helléneknek rövid idő alatt 50 milliárdos privatizációs bevételt kell produkálniuk a hétvégi EU-s megállapodás értelmében. A szigetek értékesítése nem először tûnik a kilábalás eszközének, noha eddig nem bizonyult járható útnak.
  • Szerző: Ripost

A hétvégi EU-görög megállapodás szerint jelentős megszorításokat és 50 milliárd eurós privatizációs bevételeket kell produkálniuk a görögöknek ahhoz, hogy eddigi hitelezői tovább finanszírozzák a görög gazdaság talpon maradását.

Tízből kilenc sziget az államé

A tetemes privatizációs bevételek egy részét a hatalmas görög szigetvilág egy-egy gyöngyszemének értékesítésével próbálják meg előteremteni. Az ezernél több görög szigetnek kevesebb, mint húsz százaléka lakott, viszont 90 százaléka állami tulajdonban van.

A szigetek értékesítésének ötlete nem új keletű, a 2010-es válság után szintén egy 50 milliárd eurós privatizációs tervvel próbáltak meg kilábalni a bajból. Az öt éves programnak a 10 százaléka sem valósult meg.

Hozzávetőleg 3 milliárd eurót tudott az állam beszedni eddig vagyontárgyainak piacra dobásával. A lakatlan szigetek kevésbé voltak kelendőek, viszont egy nagyméretű állami telket Korfun sikerült eladni.

A kínálatba most bekerülhet többek között az állami tulajdonban lévő posta, egy olajtársaság részvénycsomagja és még néhány állami vállalat. Vannak állami tulajdonban bankok is, de jelenlegi helyzetükben ezekből bevételt remélni hiú ábránd.

Az 50 millió eurót meghaladó ingatlan-üzletek már ritkaságnak számítanak és bejárják a világsajtót. Pár éve az orosz milliárdos Dmitrij Ribolovljev, az AS Monaco futball csapat tulajdonosa az egyik Onasszisz-örököstől vásárolta meg 100 millió euróért a Jón-tengerben fekvő, 80 hektáros Skorpió szigetét. Az Onasszisz család 1963-ban vette az addig állami tulajdonban álló szigetet és itt élt a hajómágnás Maria Callas operaénekesnővel, majd pedig itt kelt egybe Jackie Kennedyvel.

Az állam nem ilyen ingatlanokra tűzte ki a „For sale” táblát, hanem a több ezer lakatlan apró szigetek közül adna el jó néhányat.

 

Ugyanakkor a hitelezők valószínűleg szívesebben tűznék ki a nemzeti lobogót egy-egy ma is népszerű turista paradicsomra, minthogy az euró-milliós vételár után további milliókat költsenek infrastruktúrára és építkezésekre.

A  minden közmű- és infrastruktúra nélküli, lakatlan szigetek eddig kevésbé voltak kelendőek.

Az erre specializálódott honlapokon évek óta hirdetnek 2-3 millió eurótól 50 millióig kisebb-nagyobb szigetecskéket, amelyek közül különc milliomosok és világsztárok szemezgetnek. A vevőknek azonban további tetemes kiadásokkal kell számolni a lakhatóvá tétel érdekében.

Ingatlanszakértők szerint árengedmények nélkül drágák a görög szigetek, közgazdászok szerin viszont érdemi engedmények esetén nem lehet számottevő bevételt elérni.

A privatizációs terv sikeres végrehajtásának politikai akadálya van. A valóban értékes vagyonelemek – nyereséges vállalatok, idegenforgalmi szempontból értékes szigetek - eladását nem lehet az öntudatos görögökkel elfogadtatni. A családi ezüst kiárusítása a kormány bukásához vezetne.

Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?