MANI

Ezt érdemes tudni a legújabb vakcináról

Hogyan működik a Johnson & Johnson új COVID-19 oltása? Vajon mennyire hatékony, hány dózisban kell beadni és hogyan tárolható az új ellenanyag? Utánajártunk.

• 2021-02-23 10:00:35
• Szerző: MZ/X

Az márt tudni, hogy a Pfizer-BioNTech és a Moderna egyaránt 95% -os hatékonysággal bíró vakcinák. Sőt, előbbiről most derült ki, hogy már az első oltás is 85%-os védelmet nyújt.

• 
  Egy szerbiai nő megvizsgáltatta magát a kínai vakcina után, megdöbbent az eredményen
• 
  A harmadik hullám ellen egy eszköz van, a vakcina

Az EU-ban eddig engedélyezett brit AstraZeneca két dózisú vakcina hatékonysága szintén közel 100 százalékos a tünetes CoVID-19 betegség megelőzése szempontjából, a Magyarországon engedélyezett Sputnik V 91,6%-os hatékonyságú, a kínai Sinopharm elölt vírus tartalmazó vakcinája pedig 79%.

Mennyire hatékony ezekhez képest az új, engedélyezés alatt álló szer?

A jövőben több vakcina is meg fog jelenni a piacon

Jelenleg 5 szer az, amit Európa-szerte használnak a koronavírus megfékezésére. Ezeken kívül összesen 15 vakcina jár jelenleg a 3 fázisú (nagymintás) vizsgálatoknál, vagyis ezek a vakcinák járnak a legközelebb az engedélyezéshez. Ezek közül nagyon jól áll a Johnson & Johnson készítménye, a napokban elindították ugyanis az európai engedélyezési folyamatot. A Johnson & Johnson vakcinája mellett a 3 fázisú vizsgálatoknál tart még jelenleg többek között az Anhui Zhifei Longcom, a Novavax, a Medicago, az AnGes, az Inovio, a Curevac, a kazah RIBSP és a kínai orvostudományi akadémia vakcinája is - olvasható a prevention.com szakportálon.

Hány adagos a Johnson & Johnson vakcinája?

Az egyik jó hír ezzel a vakcinával kapcsolatban, hogy egyadagos, vagyis elég egy szurit beadni belőle.

Mennyire hatékony?

A harmadik klinikai fázisban 45.000 embert oltottak be vele. Az így kinyert adatok alapján az oltás összességében 66%-ban hatékony a COVID-19 közepes vagy súlyos formáinak megelőzésében, méghozzá 28 nappal az oltás beadása után. Ez a szám később az Egyesült Államokban végzett vizsgálatoknál 72% -ra, a súlyos betegségek megelőzésénél pedig 85% -ra ugrott, Dél-Afrikában viszont csak 57% volt. Ezek a számok kissé kiábrándítónak tűnhetnek, tekintettel a rendelkezésre álló oltások jóval magasabb hatékonysági arányára – mondta Richard Watkins belgyógyász professzor. Szerinte azonban érdemes megjegyezni, hogy az influenza elleni oltás általában is „csak” 60% -ban hatékony, valamint azt, hogy ez a vakcina szintén teljes védelmet nyújtott a kórházi ápolás és a halál ellen a vizsgálat minden résztvevőnél, szintén 28 nappal az oltás után.

Hogyan működik?

Kettős szálú DNS-t használ a szervezet immunválaszának kiváltására. Ez a technológia egy kicsit más, mint a Pfizer és a Moderna esetében, ezek ugyanis mRNS vakcinák, vagyis egyszálú RNS-t használnak az immunválasz kiváltásához. Ez a technológia egyedülálló, de a Johnson & Johnsonnak rengeteg tapasztalata van vele, mivel már használták az ebola oltás kifejlesztésekor is.

Milyen mellékhatásai vannak?

Az eddigi adatok szerint a vakcina általában oltásokkal járó enyhe vagy közepes mellékhatásokat okozhat, hasonlóan a Pfizer és a Moderna oltásokhoz. Ez magában foglalja a megfázáshoz hasonló tüneteket, például fejfájást, izületi fájdalmat, az injekció beadásának helyén fellépő fájdalmat és a lázat.

Hogyan tárolható?

A Johnson & Johnson vakcina másik nagy előnye a tartóssága. Egy normál hűtőszekrényben (2-8 fokon) ugyanis akár három hónapig is stabil lehet tárolni.

Mikor engedélyezik a használatát?

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) várhatóan márciusban kerít erre sort.

Mennyibe kerülnek a különböző vakcinák?

Vakcina	Technológia	Alapár	2021-es gyártási szám	Tárolási körülmény	Dózis
Pfizer/BioNTech	mRNS	4100 Ft	2 milliárd	-70 fok	2
Moderna	mRNS	9100 Ft	1 milliárd	-20 fok	2
AstraZeneca	vektorvakcina	1500 Ft	3 milliárd	2-8 fok	2
Szputnyik V	vektorvakcina	1700 Ft	1 milliárd	-18 fok	2
Sinopharm	inaktivált vírus	18.000 Ft	1 milliárd	2-8 fok	2
Johnson & Johnson	adenovírus-alapú	2900 Ft	200 millió	2-8 fok, akár 3 hónapig	1
Forrás: Portfolio, , The Lancet