MANI

Egyre több a magyar állampolgár - Így zajlik a honosítás

Hatalmas számban nyújtottak be a határon túli magyarok állampolgársági kérelmet az elmúlt hat és fél évben, és már több mint 845 ezren tették le az állampolgársági esküt.
  • Szerző: Ripost

2010 óta az egyszerűsített honosítás kérelmezői mellett a magyar diaszpóra körében mintegy 125 ezer főt sikerült honosítani hagyományos módon vagy magyar állampolgárként elismerni. Összesen tehát több mint egymillió fő kérelmezte valamilyen módon a magyar állampolgárságot az elmúlt hét és fél évben.

A 2010-es parlamenti választást követően az új Országgyűlés egyik első döntésével fogadta el azt a törvénymódosítást, amely 2011. január 1-jétől megteremtette az egyszerűsített honosítási eljárás törvényi kereteit. A törvénnyel lehetővé vált, hogy minden magyar a lakóhelyétől függetlenül, a szülőföldjén magyar állampolgár lehet.

A magyar állampolgárság kiterjesztése a magyar nemzetpolitika egyik legfontosabb területe és egyben az egyik legfontosabb eredménye. Az egyszerűsített honosítási eljárás megalkotása mellett az elmúlt években jelentősen egyszerűsödött a többi állampolgársággal, hazai anyakönyvezéssel, nyilvántartással és úti okmánnyal kapcsolatos eljárás, hogy a külhoni magyarok – bárhol is éljenek a nagyvilágban – a lehető legegyszerűbben és a lehető legkevesebb költséggel és adminisztratív akadállyal tarthassák a kapcsolatot az anyaországgal.

Az egyszerűsített honosítási eljárás lényege:

• nem kell Magyarországon letelepedni a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság megszerzéséhez

• nem kell állampolgársági vizsgát tenni (DE!: szükséges a magyar nyelv ismerete!)

• nem kell a magyarországi lakóhelyet és megélhetést igazolni.

Ki nyújthat be kérelmet?

Kérelmet az nyújthat be, aki a kedvezményes honosítás következő (együttes) feltételeinek maradéktalanul megfelel:

• maga vagy felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását,

• magyar nyelvtudását igazolja (ezt a kérelmet átvevő szerv ellenőrzi),

• a magyar jog szerint büntetlen előéletű és büntetőeljárás nincs ellene folyamatban;

• honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát.

Milyen okiratokat kell csatolni?

Az állampolgársági kérelem mellett a kérelmezőnek be kell nyújtani:

• születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, válást igazoló dokumentum, stb.) eredeti példányban, magyar nyelven vagy hiteles magyar fordítással ellátva, valamint

• a magyar származást igazoló dokumentumokat (pl. a felmenők születési anyakönyvi kivonatai, de lehet plébánosi/lelkipásztori igazolás vagy régi magyar okirat, pl. illetőségi bizonyítvány, iskolai bizonyítvány, katonakönyv, stb.). A magyar származás igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsolat, azaz a leszármazás végig követhető legyen (pl.:„édesanyám édesapjának az édesanyja…”).

• egy magyar nyelven, saját kézzel írt nem szakmai önéletrajzot;

• két darab igazolványképet (külföldön élőnek egyet).

Hol és milyen formában kell a nyilatkozatot benyújtani?

A nyilatkozatot személyesen, az erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani:
• a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához,
• az integrált ügyfélszolgálati irodához („kormányablak”),
• a magyar konzuli tisztviselőhöz, illetve
• a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságaihoz.

Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.

Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?