1 hónapja

Elbocsátási hullámmal fenyeget a háború Németországban

Több százezer munkahely kerül veszélybe Németországban, ha a gázszállítás tovább csökken és tartósan magas marad az energia ára.

Az év elején, az ukrajnai háború kitörése előtt a BDI (Bundesverband der Deutschen Industrie) még 3,5 százalék körüli GDP-növekedést jelzett az idei évre, júniusban viszont már csak 1,5 százalékosat. „De már akkor is azt mondtuk, hogy 1,5 százalékos növekedést csak akkor lehet elérni, ha minden jól megy. Ez azonban egyre kétségesebbé válik” – mondta Siegfried Russwurm, a BDI elnöke a német dpa hírügynökségnek adott interjúban. „És ez nem csak a benzinárak miatt van így” – tette hozzá. Az emberek arra készülnek, hogy jelentősen magasabb áram- és gázárakat kell fizetniük, és már kuporgatják a pénzüket – jegyezte meg Russwurm. „Az állam nem lesz képes minden áremelkedést kompenzálni” – fogalmazott Russwurm, aki hatalmas többletköltségekre számít az orosz gázszállítások korlátozása miatt. A gáz ára sokáig kevesebb mint 20 euró volt megawattóránként. Jelenleg a vállalatoknak körülbelül tízszer annyit kell fizetniük az orosz gáz helyettesítésére beszerzett tételekért.

Nord Stream 1 - Gazprom reduces delivery
Fotó: AFP

A német foglalkoztatáskutató intézet, az IAB (Institut für Arbeitsmarkt- und Berufsforschung) kedden publikált tanulmánya szerint pedig Németország gazdasága 2030-ig több mint 260 milliárd euró hozzáadott értéket veszíthet az ukrajnai háború és a magas energiaárak miatt, ami negatív hatással lesz a munkaerőpiacra is.  Előrejelzésükben a kutatók azzal a feltételezéssel éltek, hogy az Oroszország elleni szankciók 2030-ig érvényben maradnak, még akkor is, ha addigra véget ér a háború.
„A háború hatásai miatt a koronavírus-járvány utáni fellendülés elmarad” – mondta Enzo Weber, az IAB munkatársa. Jelentésükben a kutatók a fosszilis nyersanyagok árának emelkedését tartják a legerősebb növekedésfékező tényezőnek. Az áremelkedés az exportgazdaság és a magánháztartások fogyasztási lehetőségeit egyaránt megterheli.

A visszaesés nagy vesztesei a vendéglátóipar, a szociális szolgáltatások és az élelmiszeripar lesznek, amelyeket már a koronavírus világjárvány is súlyosan érintett, és valószínűleg a fogyasztók csökkenő vásárlóereje is meg fogja szorongatni. Ez azonban csak arra a feltételezésre vonatkozik, ha az energiaárak nem emelkednek még magasabbra. Ha ez bekövetkezne, Németország recesszióba csúszna

– figyelmeztetett Weber. „Abban az esetben, ha a már eddig is 160 százalékkal megemelkedett energiaárak ismét megduplázódnának, akkor Németország 2023-as gazdasági teljesítménye a tanulmány szerint majdnem 4 százalékkal lenne alacsonyabb, mint a háború nélkül. Ezekkel a kiindulófeltételekkel három év múlva 660 ezerrel kevesebb lenne az alkalmazottak száma, 2030-ban pedig még mindig 60 ezerrel kevesebb – áll a tanulmányban.

Vezető német cégvezetők is figyelmeztettek az energiaválság munkaerőpiacra gyakorolt ​​hatásaira. „Ha az ipari villamosenergia-árak nem csökkennek, Bajorországban munkahelyek ezrei, Németországban pedig több tízezer munkahely kerülhet veszélybe” – mondta Manfred Gössl, az IHK München-Felső-Bajorország vezérigazgatója a Bildnek. „Ha Putyin teljesen elzárja a gázcsapot, az csak Bajorországban egymillió munkahely elvesztésével járhat, Németország-szerte pedig ötmillió munkahely lenne veszélyben” – folytatta Gössl. Peter Adrian, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) elnöke szerint jelenleg csaknem minden ötödik vállalat fontolgatja a termelés csökkentését. „Ez riasztó” – közölte.

Korábban  Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke azt mondta: „Brüsszel a háborús gazdaság irányába halad. Ha ezen az úton megyünk tovább, abból nagy baj lesz. Mi új stratégiát javaslunk!” 

    

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!