INSIDER

Szerző Ripost

2 hónapja

Még tovább nőhetnek az energiaárak

A Prognos nevű német tanácsadó cég modellezte az áramárak várható alakulását. Nagyon nem jók a kilátások.

 

A Bajor Vállalkozások Szövetsége (vbW) megbízásából a Prognos nevű gazdaságkutató intézet elkészítette a 2040-es évig szóló villamosenergia-ár-előrejelzését. Mivel a villamos energia ára a német energiamix miatt továbbra is erősen függ a gáz árától, az átlagos villamosenergia-árak a következő években lényegesen magasabbak lesznek, mint 2019/2020-ban voltak, bár 2024-től az árak csökkennek, de a korábbinál magasabb szinten stabilizálódnak.

Business,Woman,Hand,Holding,Lightbulb,With,Coins,Stack,On,Desk.
Minden azon múlik, hogy érkezik-e és milyen áron Németországba földgáz. Fotó: Shutterstock

2019-ben az áram ára még átlagosan 38 euró volt megawattóránként Németországban. Jövőre akár 13-szoros is lehet, abban az esetben, ha teljesen leáll az orosz gázszállítás. A Prognos tanácsadó cég friss tanulmánya szerint az állandó orosz gázszolgáltatási tilalom pusztító hatással lenne az áram árára. A villamos energia sok fogyasztó számára megfizethetetlenné válna. Az eredmény, magáncégek csődhulláma lenne.
A Prognos három különböző forgatókönyvet vázolt fel az áram árának alakulására, hangsúlyozva, hogy abban döntő szerepe van a gáz árának.

Az első eset - magas árpálya - azt feltételezi, hogy a gáz nagykereskedelmi árak a következő év folyamán megawattóránként 500 euró felettiek lehetnek, és csak ezután esnek újra. A becslés azon a feltételezésen alapul , hogy Oroszország leállítja a gázellátást.

A második esetben - közepes árpálya - a szerzők azt feltételezik, hogy Oroszország továbbra is kisebb mértékben ad majd el gázt Németországnak. Ha igen, a nagykereskedelmi áramárak 2023-ban 189 euró körüliek lehetnek, ami nem lényegesen magasabb a jelenleginél. 

A harmadik eset - alacsonyabb árpálya - akkor lehetséges, ha Oroszország teljes egészében újraindítja a gázszállítást. Ekkor az árak jövőre jó 100 euróra eshetnek megawattóránként . A szerzők hangsúlyozzák, hogy az évtized közepéig az áramárak alakulásában nagy a bizonytalanság. 

Gázár grafikonok, annak függvényében, hogy milyen mennyiségben érkezik orosz gáz. Fotó: Prognos

 

Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy a modellezés szerinti gázárak esetén hogyan alakul a villamosenergia nagykereskedelmi ára.

Fotó: Prognos

 A Prognos becslései a nagykereskedelemre vonatkoznak. Végfelhasználóként sok magánfogyasztó jelenleg még mindig kevesebb, mint 30 cent/kWh-t fizet.

Szakértők szerint az óriási drágulásért az Oroszország elleni uniós szankciók a felelősek. Ráadásul Brüsszel további büntetőintézkedéseket tervez Moszkva ellen, pedig már az eddigiek is recesszióval fenyegetik az európai gazdaságot. Mindeközben Oroszország bevételei emelkednek, a másik nagy nyertese a szankciós politikának pedig az Egyesült Államok, ugyanis nemcsak a bevételei nőttek meg, de a dollár is erősödik, miután több európai cég is azt tervezi, hogy Amerikába viszi a termelését – számolt be róla az M1 Híradója.

Ezermilliárd euróval kell a szankciók miatt többet fizetniük az energiáért az európaiaknak idén, mint tavaly, mert Brüsszel nem vette figyelembe a rövid távú szükségleteket, amikor lemondott az orosz olajról és gázról – erről írt a Magyar Hírlap.

A lap szerint az orosz energiahordozókat csak drágább forrásból lehet pótolni, ráadásul az eddigi orosz energiafüggőséget most amerikai kiszolgáltatottságra cserélnék a bürokraták.

A szankciók megmaradnak, és az unió továbbra is fellép Oroszországgal szemben – jelentette ki néhány napja Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban. Vagyis hiába szenved Európa a saját büntetőintézkedéseitől, Brüsszel továbbra is kitart az embargók mellett.

Sőt csütörtökön kiderült,

Brüsszel egy újabb, nyolcadik szankciós csomagot is életbe akar léptetni Moszkvával szemben,

amiről Josep Borrell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője beszélt.

A magyarok a kezdetektől elítélték a háborút, és a kormány nem vétózott meg egyetlen szankciós csomagot sem – erről már Szijjártó Péter beszélt az Egyesült Államokban.

Az ország energiaellátásának biztonsága azonban vörös vonal, és az ezt érintő szankciókat nem támogatja a kormány

– hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter.

Semmiképpen sem fogjuk az ország energiaellátását kockára tenni. Az energiaellátás Európában, különösen Közép-Európában egy földrajzi és infrastrukturális kérdés, és jelenleg fizikailag lehetetlen az ország biztonságos olaj- és gázellátását az orosz források nélkül megoldani – tette hozzá Szijjártó Péter.

Brüsszel annak ellenére erőlteti az újabb szankciókat, hogy az eddigiek sem váltották be a reményeket. A szankciók miatt az egekben van az európai infláció, emelkedtek a rezsiköltségek, a földgáz ára és az élelmiszerárak, a kontinenst pedig recesszió fenyegeti.

Mindeközben Oroszország gazdasága az uniós szankciós politika hatására erősödött,

például energiaexportból 158 milliárd euró bevétele volt Moszkvának, de az infláció és a munkanélküliség is rég nem látott mélységben van, a rubel pedig erősödött.

És nem csak Oroszország, hanem például az Egyesült Államok is az uniós szankciók nagy nyertese.

Ugyanis több tagállam amerikai cseppfolyósított gázzal próbálja pótolni az orosz gázt. Egymás után futnak be a kikötőkbe az LNG-gázt szállító hajók a tengerentúlról, és nemcsak a rakományok száma, hanem a gáz ára is emelkedik. Ami mostanra oda vezetett, hogy a dollár erősebb, mint az euró.

Az európai energiakrízis már nemcsak a lakosságot, hanem a gazdaság működését is veszélyezteti, erről Sebestyén Géza beszélt az M1-en. A Mathias Corvinus Collegium elemzője szerint már nyár óta érződnek a bukott szankciós politika hatásai: nyugaton több nehézipari vállalat is felfüggesztette a működését, és azt tervezi, hogy elviszi a termelést Európából.

„Egy racionális lépés a vállalatok szempontjából, viszont ha a dolgozókat nézzük, az európai lakosságot, akkor az ő szemszögükből elvesznek állások, amik máshol, más kontinensen fognak majd megjelenni. Ez tartósan magas munkanélküliséget jelent Európában, ez tartósan alacsonyabb életszínvonalat jelent Európában” – mondta az elemző.

A magyar kormány a háborús válság idején is megvédi a családokat és a nyugdíjasokat, megóvja a munkahelyeket, megőrzi az energiabiztonságot és az átlagfogyasztásig fenntartja a rezsicsökkentést – erről a kormány közösségi oldalán jelent meg nemrég bejegyzés.

Ráadásul, amíg a brüsszeli elit az európaiak megkérdezése nélkül is kitart az embargók mellett, addig a magyar nemzeti konzultációt indít az energetikai szankciókról, ahol Európában elsőként a magyarok mondhatják el a véleményüket Brüsszel politikájáról.

Mihamarabbi beavatkozást sürget az energiaárak emelkedésének kompenzálására az osztrák iparszövetség és a gazdasági kamara, mert az már a vállalkozások létét fenyegeti, valamint veszélybe sodorja Ausztria versenyképességét termelési telephelyként.

Az osztrák gazdasági kamara (WKÖ) és az osztrák iparszövetség (IV) közös közleményében a kormány és az EU gyorsabb fellépését szorgalmazza a magas energiaárak miatt a vállalkozásokra nehezedő terhek enyhítése érdekében.

Georg Knill, az IV (Industriellenvereinigung) elnöke és Harald Mahrer, a WKÖ (Wirtschaftskammer Österreich) elnöke a közleményben gyors beavatkozást sürget a gázár-csúcsok kiegyenlítése, valamint a villamosenergia- és gázárak szétválasztása érdekében.

Az osztrák gazdasági képviseletek vezetői szerint szükség lenne a közös uniós szintű gázbeszerzés megszervezésére is.

A beavatkozáshoz szükséges kormányzati eszközök szerintük rendelkezésre állnak, de mihamarabb igénybe kellene venni azokat – áll a nyilatkozatban. Mert kifutunk az időből. A vállalkozások számára végre meg kell érkeznie a könnyítésnek – észrevehetően, bürokráciamentesen és mindenekelőtt gyorsan.

Az energiaárak alakulása már számos olyan vállalat létét fenyegeti, amelyek már nem tudnak gazdaságosan termelni. Knill szerint ez cégbezárásokat vagy a termelés áthelyezését eredményezheti. Ez Ausztriát a versenyképesség, az értékteremtés és a munkahelyek csökkenésével, valamint az általános jólét csökkenésével fenyegetné.

Most  itt tartunk:

Az utóbbi időben jelentősen megnövekedett kereslet hatására az egekbe szöktek az elektromos fűtőberendezések árai Németországban, a drágulás mértéke akár 300 százalékos is lehet – derül ki a Focus Online összeállításából.

Egyre súlyosabb problémákat okoz a rezsiárak drasztikus emelkedése Németországban, a gáz mellett a fűtőolaj ára is folyamatosan emelkedik, fából pedig hiány van, így nem meglepő, hogy egyre többen érdeklődnek az alternatív megoldások iránt, rengetegen keresik az elektromos fűtőtesteket.

A két legnagyobb német elektronikai áruházlánc, a Media Markt és a Saturn is arról számolt be a Focusnak, hogy kiugróan nőtt a kereslet az elektromos fűtőberendezések iránt, a Hornbach barkácsáruházlánc illetékese pedig azt közölte, hogy tavalyhoz képest 100 százalékkal több ilyen készüléket adtak el.

A hirtelen megnőtt kereslet ráadásul a fűtőtestek árait is felverte, nem ritkán kétszeres-háromszoros árat kell fizetni a készülékekért ahhoz az árhoz képest, amennyiért tavasszal voltak kaphatók a boltokban.

A fűtőberendezések magas ára mellett a fogyasztóknak komoly gondot jelenthet a készülékek használata nyomán emelkedő áramfogyasztás, ahogy a cikkben is kiemelik, a gázhoz, az olajhoz és a fához képest még mindig a villany a ledrágább fűtési mód, így az elektromos készülékek inkább csak kiegészítésként használhatók a hagyományos fűtés mellett, de nem igazán alkalmasak annak teljes kiváltására.

A Fidesz és a KDNP frakciója arra kérte a kormányt, hogy indítson nemzeti konzultációt az európai uniós szankciókról – jelentette be a Fidesz frakcióvezetője a kormánypártok közös frakcióülésén Balatonalmádiban. Kocsis Máté hangsúlyozta: így a magyarok lesznek az elsők, akik elmondhatják a véleményüket az európai gazdaságot recesszióval fenyegető brüsszeli intézkedésekről. Közben Brüsszel újabb szankciós csomagot tervez, amelynek célpontja ismét az orosz gazdaság lesz.

„Amilyen gyorsan csak lehet, további büntetőintézkedéseket hozunk Oroszországgal szemben” – közölte Josep Borrell New Yorkban, az uniós külügyminiszterek találkozója után.

Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője arról beszélt: Brüsszelben újabb szankciókat terveznek Moszkva ellen, melyeknek célpontja ismét az orosz gazdaság lesz.

„Biztos vagyok benne, hogy sikerül egyhangú megállapodásra jutnunk az új szankciós csomagról” – mondta Josep Borrell.

Eddig hét szankciós csomagról döntött az Európai Unió Oroszországgal szemben, és ezeket a büntetőintézkedéseket Magyarország is megszavazta, miközben a kormány meg van győződve arról, hogy a szankciók nagyobb kárt okoznak az európai polgároknak, mint az oroszoknak.

A szankciók és a miattuk kialakult energiaválság volt a témája a Fidesz–KDNP kétnapos frakcióülésének is Balatonalmádiban, ahol a miniszterelnök is beszédet mondott.

Orbán Viktor közösségi oldalán azt írta: azon dolgoznak, hogy megvédjék a magyar embereket az energiaválság következményeitől.

A Magyar Nemzet értesülései szerint a kormányfő hangsúlyozta: Brüsszel szankciós politikája mindent megváltoztatott.

Azzal, hogy az unió kereskedelmi, gazdasági és olajembargókat léptetett életbe Oroszországgal szemben és asztalra került a földgázvásárlási szankció is, az infláció és az árak is kilőttek. Egy hónap alatt megkétszereződött, majd megháromszorozódott a földgáz ára – mondta a kormányfő.

Orbán Viktor aláhúzta: amikor nyár elején a szankciókat Brüsszelben Európára erőltették, akkor az uniós bürokraták nem ezt ígérték. Azt ígérték, hogy ezek a szankciók Oroszországnak fognak fájni, nem az európai embereknek. Azóta kiderült, a bevezetett szankciók több kárt okoznak Európának, mint Oroszországnak.

Szankciók nélkül az árak megfeleződnének, az infláció csökkenne, Európa gazdasága újra erőre kaphatna és elkerülhetné a fenyegető recessziót.

Ezért a szankciókat minél hamarabb vissza kell vonni – hangsúlyozta a kormányfő.

A Fidesz–KDNP az ősszel azon fog dolgozni, hogy meggyőzze az európai döntéshozókat a szankciók visszavonásáról – közölte Kocsis Máté a kormánypártok frakcióülése után.

Nincs rendjén, hogy a brüsszeli elit egyedül dönthet a szankciókról, ezért a Fidesz és a KDNP frakciói felkérték a kormányt, hogy indítson nemzeti konzultációt az energetikai szankciókról – jelentette be a Fidesz frakcióvezetője. Kocsis Máté kiemelte: a szankciókról szóló vita erősödésére számítanak ezért az emberek megkérdezése azért is fontos, mert minél tovább húzódik a vita, annál nagyobb károkat okoznak a szankciók.

„Európában nem volt még egyetlen egy embernek sem módja arra, hogy elmondja, elmondhassa, hogy mi a véleménye a szankciókról. A magyarok lesznek az elsők, akik elmondhatják a véleményüket. A nemzeti konzultáció korábban is fontos eszköz volt az európai vitákban fontos ügyek mentén” – mondta.

Az idős sürget, ezért várhatóan hamar döntés születik a nemzeti konzultáció idejéről és részleteiről

– tette hozzá Kocsis Máté.

Mint mondta, a kérdőívet a tervek szerint nem csak az interneten lehet majd kitölteni.

 

 


 

 

 

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!