Újjászületett a Budavári Palota csodája!

Az államalapító királyunk nevét viselő helyiség Hauszmann Alajosnak köszönhetően jött létre, aki a dualizmus korának neves építészeként a Budavári Királyi Palota századfordulós bővítését vezette. Hauszmann tehetségét dicséri, hogy életműve csúcsaként a palota Európa egyik legrangosabb uralkodói épületegyüttesévé vált. A déli összekötő szárny ékszerdobozaként álmodta meg a Szent István-termet, a korabeli magyar iparművészet kimagasló teljesítményét. Ferenc József tetszését is elnyerte a csodás kialakítás, melynek berendezése az 1900. évi párizsi világkiállításon kiérdemelte a zsűri nagydíját.

A második világháború pusztításai során a terem berendezése megsemmisült, és később sem állították helyre. A Nemzeti Hauszmann Program keretében az elmúlt években korhűen rekonstruálták a századforduló csodáját.

Az újjászületett terem elrendezése, díszítése és bútorzata mindenben a hauszmanni elképzelést követi. A falakat selyemszövet és faragott fa borítja, a bronzdíszeket, a gyönyörű padlót és a kazettás mennyezetet is a legkiválóbb mesterek készítették. A monumentális kandalló az eredetihez hasonlóan a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúrában készült. A több mint két és fél méter széles, és négy és fél méternél is magasabb kandalló hatszáznál is több elemből áll, párkányát pedig Szent István mellszobra díszíti, amelyet eredetileg a századforduló híres szobrásza, Strobl Alajos alkotott meg. A lélegzetelállító terem helyreállításának értékét növeli, hogy a hitelesség érdekében mára már eltűnőben lévő mesterségek képviselői vettek részt az újraalkotásban: Pécstől Pápáig hét szakma képviselői, országszerte mintegy húsz műhelyben több száz szakember.

A Budavári Palota újjászületett csodája az egyedülálló berendezésén kívül további érdekességeket is tartogat! A látogatók a terem felé haladva egy különleges kiállítást is megtekinthetnek, melynek része a világhírű magyar művész, Havadtőy Sámuel installációja is.

A kiállítás – melynek kurátora Gulyás Gábor filozófus, esztéta – bemutatja a terem iparművészeti különlegességeit, a hajdani mesterek munkáinak hátterét és az újjászületés részleteit. A látogatók emellett bepillantást nyerhetnek az utolsó magyar király, IV. Károly koronázása előtti est pillanataiba, hiszen a ceremóniára a Szent István-teremből indították útjára a Szent Koronát.

A tárlat szenzációja Aba-Novák Vilmos 1936-ban megalkotott festménye, amely kiállításon mostanáig nem volt látható. A mű azt a pillanatot jeleníti meg, amikor Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának. A kiállításon mindezek mellett megcsodálható Szent István 1635-ben, Rómában készült nagy hermája, melynek különleges talapzatát a korszak legnagyobb szobrásza, Giovanni Lorenzo Bernini készítette. A világ egyik legnagyobb hermáját megalkotása óta a zágrábi egyházmegye székesegyházában őrzik, Budapesten most először állítják ki.

Havadtőy Sámuel kifejezetten erre a helyszínre alkotta meg azt a tíz kapura épülő installációt, amely az Intelmek csaknem ezeréves szövegén alapul. A művész hazai ékszerészek és bronzöntők munkái mellett a csipkét is megjeleníti alkotásában, amit a magyar lélek szimbolikus részének tart. Az alkotás másik eleme egy kisfilm, amelyben a magyar kulturális élet ikonjai Szent István művének tíz fejezetéből mondanak el egy-egy hozzájuk közel álló gondolatot. Barabási Albert-László, Berecz András, Bodrogi Gyula, Böjte Csaba, Egerszegi Krisztina, Havadtőy Sámuel, Miklósa Erika, Péreli Zsuzsa, Rakovszky Zsuzsa és Vásáry Tamás tolmácsolásában az Intelmek mondatai kifejezetten aktuálisnak hatnak.

Az újjászületett Szent István-terembe egy hétvége alatt elfogyott az összes előregisztrációs jegy. Azonban foglalás nélkül is ingyen megtekinthető a Budavári Palota csodája augusztus 20-tól a hónap végéig. A 20 perces turnusokban a szervezők helyet biztosítanak az időpont nélkül érkezőknek is, de nekik vélhetően egy kicsit többet kell majd várniuk a helyszínen. A szeptember 1-től induló bővített, 1 órás, személyes vagy tabletes digitális tárlatvezetésekre már lehet jegyet venni a https://szentistvanterem.hu oldalon.

Látogassanak el Önök is a Budavári Palotába és tekintsék meg a magyar iparművészet újjászületett csodáját!