ÉLETMÓDI

Törpeautók gyártását döntötte el Magyarország: zseniális modelleket mutatunk

Az '50-es években Magyarország a törpeautók ötletével próbált kitörni a KGST csapdájából, hisz a leosztott lapok szerint nem gyárthattunk rendes gépkocsit. Bár végül a siker elmaradt, megannyi gyöngyszem igazolta a magyar zsenialitást!
címkék:
  • Szerző: D.K.

A háború utáni kommunista országvezetés szögletes volt ugyan, de azért vak nem. Valaki pedig meglátta a KGST vezérelvek közt a kiskaput. Ha tisztességes gépkocsit nem gyárthatunk, akkor készüljenek olyanok, amik nem gépkocsik, csak majdnem. Törpeautók! 1953-ban a Kohó és Gépipari Minisztérium pályázatot írt ki egy olyan új jármű-kategória megalkotására, mely méretre és teljesítményre a motorkerékpár és a személyautó közt helyezkedik el. A nyertes pályaműért 15 ezer forintot ajánlottak – ez akkor kisebb vagyonnak számított. A primitív körülmények ellenére több mint 250 terv érkezett, és egészen zseniális modellek is születtek. Lássuk!

EZEKET OLVASTAD MÁR?

Alba Regia, 1956

Székesfehérvár, 1956. június 1.
Az első magyar törpeautó két prototípusa, a Balaton és az Alba Regia az országút mellett. MTI Fotó: Bojár Sándor

A képen a második autó az alig derékig érő Alba Regia, amihez nagy reményeket fűzött a tervezőcsapat. A kétszemélyes törpeautó minden kitételnek megfelelt, amit előírt a minisztérium, megjelenése a korabeli ízléshez tökéletesen igazodott. Áramvonalas ugyan nem volt, de méretéhez képest harmonikus és egy kis jóindulattal elegáns karosszériát kapott. Amolyan egyszerűen elegánsat, rengeteg fusi ötlettel. Lökhárítóit például Ikarus 55 autóbusz oldalsó díszléceiből hajtogatták.

Balaton, 1956


Merész vonalvezetésű motorházával a Balaton valódi stílusteremtő modell volt. Igazi büszkeség, hogy megalkotásában komoly szaktekintélynek számító repülőgép-mérnökök név szerint id. Rubik Ernő és Kerekes Pál – is részt vettek. Közreműködésük eredménye a Rubik-féle gumibakos rugózás, és a vitorlázó repülőgépekhez hasonlatosan elhúzható, de akár le is vehető tető. A modell legszokatlanabb eleme talán az autókabin tetején felbukkanó kilincs.

Úttörő, 1956

Fotó: Fortepan

A korabeli lehetőségekhez képest vagánynak számító 250 köbcentis törpeautót Csepel motor hajtotta, külön érdekessége, hogy a Könnyűipari Minisztérium kérésére Debrecenben készült. Az Úttörő Schadek János gépészmérnök munkája, és a modellt annyira jól sikerültnek ítélték, hogy még a Budapesti Ipari Vásáron is kiállították. A 2,6 méter hosszú törpeautót az Autóközlekedési Tudományos Kutató Intézet (ATUKI) is tesztelte.

Gitta, 1957

Budapest, 1957. június 2.
Sok a csodálója Karika István kisiparos törpeautójának, a Budapesti Ipari Vásáron a Városligetben. MTI Fotó: Fényes Tamás

Ez az alumíniumlemezes, nyitott karosszériás, 125-ös Csepel motorral hajtott törpeautó majdhogynem barkácsmódszerekkel készült egyedi példány. Formavilága egész különleges: szemből úgy néz ki, mint egy egyszemű Küklopsz, hátulról olyan, mint egy csónak. Tervezője mégis a feleségéről nevezte el a modellt, így lett Gitta. Szóba került esetleges sorozatgyártása, de erre végül nem került sor. A Gitta prototípus maradt, pedig még a Budapesti Ipari Vásáron is bemutatták.

Tiny, 1968


Ezen a meglepően magas törpeautón nem az a legfurcsább, hogy akár négyen is beleülhettek, hanem az, hogy elektromos meghajtással működött. Nem semmi, hiszen a modell 1960-ban készült! Annak idején kimondottan káros-anyag csökkentés céljából kezdte el tervezését a Villamosipari Kutatóintézet. A Tiny-t nagy területen elhelyezkedő kórházakba szánták, hogy az orvosok gyorsabban átérjenek egyik épületből a másikba.

Pajtás, 1960

Fotó: Facebook

Űrkorszakot idéző meglepő modernitás jellemzi ezt a rafinált törpeautót – nézzük csak meg felfelé nyíló, szárnyas műanyag ajtóit! Másrészt a Pajtás olyan, mint egy gombóccá gyúrt autóbusz. A tojásformájú háromkerekűt a Kohó és Gépipari Minisztérium két mérnöke, Fodor Pál és Ádám Ferenc építette, alkotásukat zárt kabinú Pannónia motorként emlegette a korabeli szaksajtó. A mindössze 250 kg össztömegű Pajtásban 2 felnőtt és 2 gyerek fért el. A motort belülről rántókarral, vagy kívülről lehúzható pedállal lehetett elindítani. A Pajtás simán hasított 60 km/órával, végsebessége 80 körül volt – legalábbis egy kis szépítéssel, papíron. Még egy amerikai lapban is írtak róla! Ennek ellenére ez a törpeautó is a süllyesztőbe került...

Fesztivál, 1960


Igazi gyöngyszem lett ez a törpeautó, mely legalábbis egy amerikai modell kicsinyített másának tűnik. Szabadi Kálmán grafikus és ipari formatervező munkája a Váci Dunai Hajógyárban, négy év alatt készült el. A Fesztivál vázszerkezete nem bonyolult, de alaposan kidolgozott egység, a 300 köbcentis motort BMW Isettából emelték át, a rugózást pedig összesen 8 darab Pannónia teleszkóppal oldották meg. A karosszéria zseniális! Egyrészt a forma önmagáért beszél, másrészt a nyitható tetőhéjat házilag kevert műanyagból formázták meg. A faforgács és aceton alapú elegybe állítólag még disznózsír is került. A végeredmény maga lett a magyar csoda! A tulajdonos néhány év után túladott a kocsin, új gazdája összetörte, azóta nincs róla hír...

Tisza, 1969

Szolnok, 1969. április 30.
A Tisza elnevezésű magyar kísérleti elektromos kisautó próbaúton. Az Országos Reuma és Fürdőintézet megrendelésére a Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalata által készített kisautót a pavilonok közötti betegszállításra kívánták alkalmazni. MTI Fotó: Hadas János

A játékautóra hasonlító primitív modellre bátran lehet mondani: olyan csúnya, hogy az már szép. Mint a kép alapján sejthető, a Tisza egészségügyi szférából érkező megrendelésre készült. Éppúgy elektromos meghajtású volt, mint a Tiny, és elsősorban kórházak területén, betegszállításra, a kórház épületei közötti gyorsabb közlekedésre tervezték – ám ez a jármű is végül csak a prototípusok táborát erősítette, gyártásba nem került.

Sigma, 1988

Budapest, 1990. május 24.
A Tiszántúli Autójavító Vállalat Sigma nevű miniautója a BNV szakmai rendezvényén.
MTI Fotó: Kerekes Tamás

A mozgássérültek közlekedését könnyítő modern törpeautó, a Sigma megálmodója Csathó József volt, aki végzős műegyetemistaként ezt a művet szánta diplomamunkának. Az autógépész szakos hallgató munkájára többen felfigyeltek, végül a srác gyakorlatilag utasításba kapta, hogy fejlesszen sorozatban is gyárható modellt az autóból – erre féléves ösztöndíjat is kapott Ikarusztól. A rendőrség egy BMW boxermotorral járult hozzá a törpekocsihoz, az ülések Szegeden, a hatalmas oldalablakok Salgótarjánban készültek. Az ablaktörlőt Ikaruszból, a hűtőrácsot Skodából, a hátsó lámpát kispolszkiból emelték át a modellhez. Az igazi KGST patchwork az 1987-es BNV sztárja lett. A sorozatgyártáshoz azonban tovább kellett volna dédelgetni a modellt, csakhogy jött a rendszerváltás, Csathó pedig Sigma helyett inkább Amerikát választotta...

Puli, 1988

Fotó: Ripost

A ’80-as évek elején készült el a legsikeresebb magyar törpeautó, a Puli, méghozzá azzal a bátor céllal, hogy beterítsük vele a francia piacot. Ezt a modellt Szolár Tibor mérnök tervezte és a HÓDGÉP gyártotta 1986-1998-ig. Kombi, kupé és kabrió verzió is született belőle. A kétüléses műanyag karosszériás törpeautót 5,5 LE teljesítményű, japán gyártmányú dízelmotor hajtotta, végsebessége kb. 45 km/h volt. 1991-ben elkészült egy elektromos változata is, ám végül ez sem tudott befutni. Mindösszesen pár száz Puli hagyta el a gyárat...

címkék:
Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?