Így teszi tönkre a kapcsolatokat a koronavírus

A hírek arról szólnak, hogy Kínában sok házasság felbomlik a karanténból való szabadulás után – és az USA-ban is ez várható, figyelmeztetnek a szakemberek –, mert a házastársak az összezártság idején szembesültek egy csomó olyan problémával, amit addig nem kezeltek, vagy szőnyeg alá söpörtek.

Az egzisztenciális bizonytalanságból és félelemből származó stressznek elsősorban a párkapcsolat látja kárát. Varga Kapisztrán ferences szerzetes, pap, lelkigondozó és tanár segítséget nyújt annak elkerülésében, hogy otthon, összezárva „egymás agyára” menjünk.

Ahhoz, hogy valamit tenni tudjuk, mindenekelőtt azt kell tudnunk, miért vagy mivel szemben kell valamit tennünk. Ezért most nézzük meg először, mi változott meg az életünkben, és hogy ezek a változások milyen hatást gyakorolnak ránk.

Mi történt? Mi változott meg?

A járványhelyzet egy eddig nem ismert, új helyzetet hozott. Nem tudjuk, mit kezdjünk a hírekkel, a lehetőségeink beszűkültek, bizonyos értelemben csapdában érezzük magunkat. Életünk, mindennapi mozgásterünk a lakásra/házra korlátozódott, fizikai kapcsolataink alapvetően a családra szűkültek, munkánk, alkotó tevékenységünk, mindennapi rutinunk egy csapásra megváltozott. Ráadásul így kell fontos döntéseket meghoznunk, akár élet-halál kérdést érintőeket is. A lelki terhelés alatt pedig mindenki másként viselkedik: előbukkannak gyenge és sebezhető pontjaink. Márpedig egy élőlény a stresszes állapotban fél, és abból vagy el akar menekülni vagy agresszívvá válik. Ilyen helyzetekben lépnek életbe nem kontrollált viselkedésmódjaink, kezdünk úgy viselkedni, ahogy magunk sem szeretnénk, és nem értjük se magunkat, se mást.

Mit tudunk kezdeni ezzel a helyzettel? Hogyan viselkedjünk egyéni szinten?

A tények megváltoztatása nem áll hatalmunkban, ami azonban rajtunk múlik, az az, hogy mi hogyan állunk hozzá. És ezen a ponton dől el, hogy ez az új állapot javunkra vagy kárunkra válik. Mert csak ez a két lehetőség van. És pontosan ez a kihívás ebben az állapotban. Heteket, hónapokat kapunk most ajándékba. Kérdés: Mit kezdünk vele? Hiszen ki tudja, mire lesz ez az első vagy akár az utolsó idő?

Mit tudunk kezdeni ezzel a helyzettel? Hogyan tegyük építővé a helyzetet a család szintjén?