ÉLETMÓDI

Sokkal kevesebb a boltokban az egészségtelen élelmiszer

Hazánk 2019-ben hivatalosan is követendő példává vált az uniós tagállamok számára, mert radikálisan csökkentette a szív- és érrendszeri betegségekben jelentős szerepet játszó transzzsírsavak mennyiségét az élelmiszerekben – olvasható az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleményében.
címkék:
  • Szerző: Ripost

Tájékoztatásuk szerint a növényi olajok hidrogénezése során keletkező ipari transzzsírsavak (TFA) mennyiségének csökkentését előíró rendelet érzékelhető eredményekkel járt. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) újabb kétéves együttműködése részeként az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) felmérése során azt is vizsgáltat, mivel helyettesítették a hazai élelmiszergyártók a kedvezőtlen élettani hatású transzzsírsavakat.

Az OGYÉI által végzett első elemzés kimutatta, hogy az egységes szabályozásnak köszönhetően drasztikusan, 20 százalékról 2 százalékra csökkent a magas transzzsírsav-tartalmú élelmiszerek száma, és ezzel párhuzamosan a lakosság becsült TFA-bevitele is.

Hangsúlyozzák, a gyártók a továbbiakban úgy tehetnek a fogyasztók egészségéért, ha a kedvező hatású egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakat nagyobb arányban tartalmazó zsiradékokat részesítik előnyben a telített zsírokkal szemben.

Az egyes élelmiszerek transzzsírsav-tartalmáról az OGYÉI weboldalán jelenleg is elérhető adatbázis nyújt tájékoztatást: https://www.ogyei.gov.hu/egyeb_nyilvantartasok_listak/

A lakosságnak azt tanácsolják, hogy a lehető legritkábban fogyasszanak magas zsírtartalmú feldolgozott élelmiszereket, például édes kekszeket, nápolyit, cukrászsüteményeket, alacsony kakaótartalmú bevonómasszás édességeket.

Mik azok a transzzsírsavak?

A legújabb táplálkozástudományi kutatások a zsírsavak egyik speciális fajtájának, a transzzsírsavaknak különösen veszélyes egészségkárosító hatásokat tulajdonítanak. Ezeket ugyanis az emberi szervezet nehezebben dolgozza fel, ezért lerakódnak az érfalakon, károsítják az erek rugalmasságát, érelmeszesedést, hosszabb távon agyi és szívinfarktust is okozhatnak, sőt a kutatások összefüggést találtak a transzszsírsavak fogyasztása és az anyagcserezavarok, illetve egyes daganatos megbetegedések kialakulása között is.

Hol találkozhatunk velük?

A transzzsírsavak a természetben csak egyes, állati eredetű zsiradékokban (például a vajban) és csak nagyon kis mennyiségben találhatóak meg. Annál több keletkezik viszont az élelmiszeriparban, elsősorban akkor, amikor a növényi olajokat az ún. hidrogénezéssel igyekeznek könnyebben kezelhetővé, hőállóbbá, tartósabbá, kenhetőbbé stb. tenni. A magas hőfokon végzett művelet során a nyers olajokban lévő egészséges, telítetlen zsírsavak egy része átalakul telített illetve speciális szerkezetű transzzsírsavakká. Régebben a margarinok gyártásakor is keletkezett transzzsírsav, de azóta jelentősen módosítottak a technológián, így a ma kapható margarinok ártalmatlanok. Tartani lehet azonban transz-típusú zsírsavaktól az ún. kényelmi termékekben, levesporokban, tartós süteményekben, kakaós bevonómasszát tartalmazó kekszekben, édességekben, a vajas pattogatott kukoricában, az olajban sütött gyorséttermi és nagyüzemi előállítású ételekben.

Ráadásul nem megfelelő konyhatechnológiával a saját konyhánkban is előállíthatunk ilyen egészségkárosító zsírsavakat, például ha a sütőolajat túlhevítjük, vagy többször is felhasználjuk magas hőfokú sütésre. Így nem csoda, hogy egy öt évvel ezelőtti felmérés szerint Magyarországon naponta 6-8 gramm transzzsírsav kerül a szervezetünkbe, ami többszöröse a megengedettnek.

Hatósági lépések

Kutatások szerint napi öt gramm transzzsírsav már közel negyedével növeli a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját! Ezért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt ajánlja, hogy napi két grammnál ne legyen több a mesterséges transzzsírok napi bevitele.

címkék:
És ezeket olvastad már?