MEDICINA

Sokkot kaptak az orvosok: Háborzongató ok miatt halt meg három nő

Egy orvosi esettanulmány szerint hárman is elképesztően ritka ok miatt vesztették életüket: ugyanattól a szervdonortól kapták meg a daganatos sejteket, amelyekből később kifejlődött a betegség.
  • Szerző: Ripost

Hárman is meghaltak, miután ugyanannak a szervdonornak a szerveitől kaptak daganatos betegséget. A donor egy 53 éves nő volt, aki stroke-ban hunyt el, és már korábban rendelkezett arról, hogy a szerveit felhasználhatják transzplantációs célokra. A szervátültetések után hat évvel azonban a szerveit megkapó öt emberből négyen már nem voltak életben.

A hölgy szívét kapó beteg szepszisben hunyt el, míg a másik négy szervet befogadó páciens mellrákot kapott, amely áttéteket is képzett. Csak egy beteg élte túl a betegséget. A donor daganatos betegségét sajnos nem vették észre az orvosok a szervátültetés előtt, a szervek pedig trójai falóként juttatták be a daganatos sejteket a műtéten átesettek szervezetébe.

Szakértők szerint annak esélye, hogy szervátültetéskor legyen valaki daganatos, nem több, mint 1:10 000-hez. Ez az első eset, amikor a donor daganatos betegsége a szervet kapó betegek testében fejlődött tovább, és olyat sem láttak még, hogy a daganat ilyen lassan fejlődött volna ki. Az esettanulmányt nyilvánosságra hozó német és holland kutatók ennek ellenére úgy gondolják, hogy a donorok szűrése hatékony, és arra, hogy a szervet kapó beteg az átültetett szerv miatt legyen daganatos beteg, 0,01 – 0,05 százalék esély van.

Ebben az esetben elsőként a donor tüdejét megkapó 42 éves nőt diagnosztizálták mellrákkal. Másfél évvel a transzplantáció után kórházba került, mivel az új tüdő nem működött megfelelően. Az orvosok ekkor fedezték fel a mellrákot, amely először a tüdőt, majd a csontokat, és később a májat is megtámadta. A nő 2009-ben hunyt el. Bár a daganat először a beteg tüdejében fejlődött ki, mégis mellráknak nevezik, mivel a mellrákra jellemző sejteket tartalmazott – a donornak valószínűleg melldaganata volt, innen terjedt át más szerveire a betegség. Az orvosok genetikai teszttel igazolták, hogy a daganat az átültetett szervből származott.

Amikor mindez kiderült, az orvosi team értesítette a donor bal veséjét megkapó 62 éves nőt, és a jobb vesét megkapó 32 éves férfit, ám náluk ekkor nem lehetett kimutatni a betegséget. 2011-ben azonban a férfi veséjében is daganatot találtak, míg a nőnél öt évvel később alakult ki a májdaganat. A férfi átültetett veséjét eltávolították, majd egy évig kemoterápiát kapott, 2012 óta pedig tünetmentes. A nőnél viszont először a májban jelentkezett a daganat, amely átterjedt a veséjére, a csontjaira, a lépére és az emésztőszerveire. Két hónappal a diagnózis után, és hat évvel a szervátültetés után elhunyt.

A negyedik beteg, aki daganatos lett, egy 59 éves nő volt, akinek májzsugor miatt eltávolított máját pótolták a donorszervvel. A daganatot 2011-ben fedezték fel, de nem egyezett bele a máj eltávolításába, mivel félt a komplikációktól, amelyek az első, 2007-es műtét után is felléptek. A kezeléssel először sikerült stabilizálni a daganatot, ám az később, 2014-ben terjedni kezdett. A beteg visszautasította a további kezeléseket, és elhunyt.

A kutatók szerint lehet, hogy a szervek véráramlás nélküli melegen tartása segítette elő, hogy a véráramban levő daganatos sejtek megtelepedjenek a szervekben, és terjedni kezdjenek. A betegek pedig a transzplantáció miatt immunrendszerüket gyengítő gyógyszereket szedtek – ezzel akadályozzák meg, hogy az új szerv kilökődjön. A gyenge immunrendszer azonban azt is eredményezte, hogy a daganat ellenőrizetlenül növekedjen.

A dilemma: a donorok szigorúbb szűrése, például az elhalálozásuk utáni CT-vizsgálat olyan, egyébként klinikailag jelentéktelen problémákat is felszínre hozna, amelyekből később nem lesz betegség, mégis elutasítanák miatta a donort. Ez pedig azt jelentené, hogy a jelenleginél is kevesebb átültethető szerv állna rendelkezésre. A jelenlegi szűrés hatékonyságát bizonyítja, hogy az ehhez a különleges esethez hasonló betegség-átvitel elképesztően ritka. Ennek ellenére a donorok mellét is alaposan meg kellene vizsgálni, mielőtt a szervek átültetésre kerülnek.

És ezeket olvastad már?