kulcsár edina
A napégés után kialakuló bőrtünetek rendkívül kellemetlenek lehetnek, éppen ezért egyáltalán nem mindegy, mivel kezeljük.
A napégés után kialakuló bőrtünetek rendkívül kellemetlenek lehetnek, és akár azt is megakadályozhatják, hogy felöltözzünk vagy aludjunk (hiszen a bőrünkhöz érő textilt irritálónak érezhetjük). Éppen ezért a legtöbb ember kész bármilyen módszert bevetni, hogy a tünetek csökkenjenek. Érdemes azonban kiemelni, hogy a legtöbb javasolt házi módszer csak a fájdalmas tüneteket enyhíti, de a gyógyulást nem igazán gyorsítja meg.
Az égett, meleg bőrnek általában nagyon jól esik a hűtés. Javasolják hideg tejtermékek, például tejföl vagy joghurt alkalmazását is, de azt is kipróbálhatjuk, hogy hideg tejbe egy puha törülközőt mártunk, és ezzel borogatjuk be az érintett testrészt. A tejtermékek nagyszerűen hűsítenek, zsírtartalmuk segíti enyhíteni a bőr szárazságát, húzódását, a bennük található egyéb hatóanyagok pedig serkenthetik a bőr megújulását.
Csodát azonban nem szabad várni tőlük, és a borogatást érdemes gyakrabban cserélni, mert a túlságosan vastag rétegek alatt nem tud lélegzeni a bőr, ez pedig kifejezetten lassíthatja a gyógyulást.
Szintén gyakran javasolt szer a napégés ellen az aloe vera. Ez a sivatagi eredetű növény rengeteg ásványi anyagot, vitamint, nyomelemeket, aminosavakat és regeneráló, gyógyító, gyulladáscsökkentő hatóanyagot tartalmaz, ráadásul kellemesen hűsít is. Számos napozás utáni termék egyik fő összetevője az aloe vera, de ha valakinek otthon van ebből a növényből, a leveléből kinyomott „zselét” is a bőrére teheti.
A gyógynövények közül még a körömvirágnak, a varázsmogyorónak, a kamillának tulajdonítanak gyógyító, gyulladáscsökkentő és regeneráló képességeket, de nem célszerű ezeket pont a leégett bőrünkön kipróbálni, mert az érzékeny, sérült bőrnél könnyen jelentkezhet allergiás reakció.
Kettős a jeges borogatás, a hideg vizes fürdő megítélése. A hideg mindenképpen enyhíti az égető, viszkető érzéseket, de a víz tovább is száríthatja a bőrt. Fürdés helyett inkább csak zuhanyozzunk, de a víz szárító hatását például zabpehellyel is ellensúlyozhatjuk!
Kaphatunk olyan tanácsot is, mely szerint alkohollal, citromlével, ecettel kell kezelni a leégett területet. Ezek azonban maximum néhány percnyi enyhülést nyújthatnak – köszönhetően hűvösségüknek –, de utána fokozhatják is a fájdalmakat, maró, szárító hatásuk miatt. Szintén szárító és irritáló lehet a sós vagy szódabikarbónás fürdő is, ezeket is inkább akkor próbáljuk ki, ha a bőrünk egészséges. Szintén tartózkodjunk minden olyan szertől, amely kicsit is dörzsölheti, marhatja a bőrünket.
A napégett bőrön ne használjunk glikolsavas, szalicilsavas kozmetikumokat, vagy olyanokat, amelyek retinoidokat tartalmaznak. Mosakodáshoz, zuhanyozáshoz ne használjunk szivacsot vagy luffát, még akkor se, ha egy-egy népszerű tanács szerint a bőr alapos ledörzsölése gyorsítja a „sérült” sejtek eltávolítását.
Bár a napégett, vöröses bőr nem túl esztétikus, a hölgyeknek egyáltalán nem javasolt a smink a gyógyulás időszakában. Egyrészt, a dekorkozmetikumokban olyan vegyületek, például illatanyagok lehetnek, melyek tovább irritálhatják a bőrt, másrészt, a sminkecsetek és -szivacsok könnyen „utaztathatnak” olyan kórokozókat, melyek növelik az egyébként is érzékeny bőr begyulladásának rizikóját.
Mint fentebb olvasható, a házi szerek leginkább csak a tüneteket enyhítik, a gyógyulást nem gyorsítják fel, és erre a legtöbb esetben nincs is szükség, hiszen néhány napon belül a bőrünk általában magától is regenerálódik. Meggyorsíthatja azonban a gyógyulást, ha sok folyadékot fogyasztunk és néhány napig kerüljük a napfényt, inkább maradjunk a lehűtött szobában!
A fájdalom ellen érdemes vény nélkül kapható, ibuprofen tartalmú fájdalomcsillapítót bevenni, ezek ugyanis gyulladáscsökkentő hatásokkal is rendelkeznek. Ügyeljünk azonban arra, hogy ezeknek a gyógyszereknek a mellékhatásai között találhatjuk a fényérzékenységet is (ez még egy indok arra, hogy a szobában maradjunk).