Így készül a nagyi gyógyító csontlevese, erre figyelj, hogy ne rontsd el

A csontleves gyógyít, ezt már a nagyanyáink is tudták. Ez az energiabomba nem csupán a vírusfertőzésektől véd meg télen, de olyan ásványi anyagokat tartalmaz, amik segítenek, hogy egészségesek maradjanak az ízületek. Pluszban jót tesz az emésztőrendszernek is, és felpörgeti az immunrendszert. Sokan azt hiszik, elég, ha a jó masszív velős csontokat megfőzik húslevesnek, de ezt a gyógyító finomságot ennél sokkal körültekintőbben kell elkészíteni. Mutatjuk!

A csontlevest nehéz úgy elkészíteni, hogy igazán finom is legyen. Már a csontok kiválasztásánál is résen kell lenni, ugyanis a hófehér, vastag velős csontokból nem igazán készül finom leves. A legjobbak a húsos velős csontok, például a marha nyakcsont, ami nem csak az íze miatt jó, de azért is, mert a csigolyák közötti szövetek és az ízületek nagy mennyiségben tartalmaznak kollagéneket. Ha bordákat és lapockát teszünk hozzá, már nem nyúlhatunk mellé.

A másik hiba, amit el lehet követni, az az, ha túl sok vízzel főzzük a levest, és arra is érdemes figyelni, hogy a zöldségek frissek legyenek – a fagyasztottak nem sok ízt adnak. A hagyma, a répa, a zeller alap, de tehetünk hozzá póréhagymát, fokhagymát és darabokra vágott gyömbért is. A jó csontleves titka azonban a főzési idő: ha igazán tartalmasra akarjuk, akkor sokáig kell főzni, hogy a csontvelőből kifőjenek a jótékony hatású anyagok. A marhacsontoknak 48 óra, a csirkének 24 óra főzési idő az ideális, fedő alatt, lassan. Ha kihűlt, le lehet szűrni, és fagyasztóban tárolni, vagy azonnal elfogyasztani.