INSIDER

Vi­lág­la­pok vá­laszt­ják cím­lap­jukra a ma­gyar fotós ké­peit

Vogue, Marie Claire, Elle, Har­per's Ba­zaar - a világ ve­zető di­vat­lap­ja­i­ról kö­szön­nek vissza Szűcs Enikő fotói. Rá­adá­sul a ma­gyar fo­tós­nak úgy si­ke­rült pá­rat­lan kar­ri­ert csi­nál­nia, hogy köz­ben két­gyer­me­kes csa­lád­anya.
  • Szerző: Ripost

Ma a világ legrangosabb divatlapjainak dolgozik Szűcs Enikő. Hobbifotós édesapja munkái és a tőle kapott első fényképezőgép indította el pályáján, majd középiskolai tanára, Boros György és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem egyengette útját, emellett egy párizsi ösztöndíj segítette a világhírnévhez.

Hogy miképp lehet betörni a divat zárt világába? Többek közt erről mesélt a -nak.

A diploma után az akkor még Magyarországon is működő Elle Dekor magazintól és a magyar Marie Claire-től kapott felkérést. Hogyan került be a nemzetközi vérkeringésbe?

„Ezek a munkáim jelentették a fotós portfólióm alapját. Amikor Amerikába költöztem, egy évet töltöttem kapcsolatgyűjtéssel és a lehetőségek tanulmányozásával. Kezdetben mindent aprólékosan megterveztem. Később, amikor már volt rutinom, egyre könnyebben összeraktam egy-egy produkciót. Végül pedig már megoszthattam a feladatokat, mert olyan emberekkel találkoztam, akikben meg tudtam bízni, mivel tökéletesen megoldották a részfeladatokat. Rengeteget tanulhattam tőlük. Az első nagyobb amerikai siker egy, a nemzetközi Elle-nek készített címlap volt.”

Eközben a címlapon

Sokak fejében az a kép él, hogy a címlapfotózás férfiaknak való. Mennyire nehéz nőként érvényesülni?

„Egyszer egy férfi kolléga azt mondta nekem, hogy az a fajta érzékenység és szemlélet, ami a női fotósok munkájában van, nem tanulható és elérhetetlen egy férfi fotós számára. Gyakran eszembe jutnak a szavai.

Az biztos, hogy férfias elszántság és akaraterő kell ahhoz, hogy az ember női fotósként megvalósítsa önmagát New Yorkban.

Az pedig, hogy a munkáim alapján inkább férfinak gondolnak, sosem zavart, sőt, előnynek értékelem. Más kérdés, hogy nőként el kell döntenie az embernek, karrierre vágyik, vagy inkább családra.”

Önnek mindkettő sikerült.

„Igen, mert minden nehézsége ellenére így érzem magam egésznek. Muszáj, hogy kiélhessem a kreativitásomat, hogy alkothassak.

Az, hogy gyerekeim is vannak, inspirál, hogy a lehető legmesszebbre jussak. Volt rá példa, hogy beleálmodtam Marci fiamat az egyik anyagba, s végül a divatlap főszerkesztője a vele készült képeket választotta a magazinba.”

Vajon előny vagy hátrány New Yorkban, ha az ember magyar? S mennyire könyöklős a kinti fotós világ? A meglepő válaszokat megtalálod a hétfői Ripost napilapban. Keresd az újságárusoknál!