POLITIK

Raz­ziák kez­dőd­nek a pa­ne­lek­ben

Ki­de­rült: a la­kos­ság ál­ta­lá­ban tud a ka­taszt­ró­fa­vé­dők ér­ke­zé­sé­ről. Az el­len­őr­zés előtt be­pa­kol­ják az egyéb­ként til­tot­tan fo­lyo­són tá­rolt dol­go­kat, utána pedig újból ki­rak­ják azo­kat ugyan­oda. Hol lesz így bal­eset-meg­elő­zés?

Egy közösségi csoportban tette fel a kérdést egy panelházban élő: hamarosan érkeznek házukba a katasztrófavédők ellenőrzésre, maradhat-e a folyosón a fagyasztója? Az internetezőket rendkívül megosztotta a kérdés: egyik részük szerint nincs semmi baj a lépcsőházakban tiltottan tárolt személyes dolgokkal, míg mások szerint felháborító és veszélyezteti az emberi életét az odapakolt holmi.

EZT OLVASTAD MÁR?

A Ripost megkereste a kérdést feltevőt, hogy megtudja, honnan értesült az ellenőrzésről, mire azt felelte, hogy a közös képviselő szólt nekik. Kiderült, hogy az Országos Katasztrófavédelem a legtöbb esetben valóban értesíti a várható ellenőrzésről a ház közös képviselőjét.

Nem a büntetés a cél

Ezt azzal indokolják, hogy ő engedi be őket, másrészt pedig nem a bírság kiszabása a céljuk, hanem a figyelemfelkeltés. Vagyis tudják az emberek, a szabadon hagyott folyosók az ő érdekeiket, értékeiket védi, hiszen tűzesetnél a tűzoltók azokon keresztül könnyebben megközelíthetik az oltani, menteni kívánt területeken.

A közös képviselő azonban nyilvánvalóan intézkedni fog az ellenőrzést megelőzően, hiszen a büntetés több tízezer forinttól indul, ám egy társasházat a veszélyes folyosószakaszok miatt akár 10 millió forintra is megbüntethetnek. Így látszólag rendet tesznek a lakók a szakemberek látogatásának idejére, majd mindent visszapakolnak. „El lehet férni tőle” – hangzik legtöbbször az indoklás.

120 centi szélesség az elvárás

Eközben a címlapon

Nem véletlenül tartanak ellenőrzéseket, hivatalosan 120 centiméter szélességben kell szabadon hagyni a folyosókat. Ezt hívják menekülő útvonalnak.

„Nem a tűzoltók miatt van ez a szabály, ők mindenhová bemennek, hanem az ott élőkért. Ha például egy konyhában keletkezik tűz, a füsttel azonnal telítődik a lakás és a lépcsőház is. Menekülés közben esetleg valaki a rossz látási viszonyok között elesik egy folyosóra pakolt tárgyban, eszméletét veszti, és túl későn találják meg”

– illusztrálta egy példával a menekülő útvonal fontosságát Mukics Dániel tűzoltó őrnagy, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője.

Hidegen hagyja a tiltás az embereket

Hiába tilos leszűkíteni a 120 centiméter széles menekülő útvonalat, sok helyen ennél jóval kevesebbet mértünk. A Ripost munkatársai több lépcsőházat is felkerestek, s a legkülönfélébb tárgyakat találták a folyosókon.

Akad, aki szobabiciklijét, vagy elromlott televízióját tárolja ott, illetve új műszaki cikkének termetes papírdobozát „felejtette” a lépcsőházban. Az egyik nagykörúti társasház lépcsőfordulójában valaki rendkívül gyúlékony festékes tégelyt, kartont, műanyag sámlit és nejlonzsákot pakolt a lépcsőfordulóba, ahol az előírt szélességnek a fele sincs meg.

Másutt létra szűkíti a menekülő útvonalat, de találtunk kerékpárt is, amelyet a szintén aggályos folyosói rácshoz láncoltak... Vajon ezeket az embereket ki, mikor és hogyan készteti majd a szabályok betartására? Tényleg személyes dráma kell a változáshoz? A váratlan razzia és a súlyos pénzbírság egyszerűbb lenne…

Büntetési tételek

Az idevágó kormányrendelet értelmében:

20 000–800 000 forint: Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított.

30 000– 1 200 000 forint: Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal.

20 000–500 000 forint: Épületek menekülési útvonalain és azokkal egy légteret alkotó helyiségrészben szabálytalan tárolás, a rendeltetéssel nem összefüggő elektromos berendezés felügyelet nélküli üzemeltetése, továbbá a menekülési útvonalnak a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség mértékén túli leszűkítése.

20 000–500 000 forint: Az épületek menekülési útvonalain éghető anyagú installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok, továbbá egyéb éghető anyagoknak az elhelyezéssel érintett fal- vagy a padló felületének 15%-ánál nagyobb mértékű részét borító elhelyezése (a beépített építési termékek és a biztonsági jelek kivételével).