INSIDER

Rá­jöt­tek, miért "forr fel az agy­vi­zünk"

Nem várt fel­fe­de­zést tet­tek a Sem­mel­weis Or­vos­tu­do­má­nyi Egye­tem ku­ta­tói, ami­kor azt vizs­gál­ták, miért ala­kul ki a poszt­tra­u­más stressz, vagyis miért for­dul elő, hogy nem min­dig rög­tön akkor je­lent­ke­zik a stressz, ami­kor va­la­kit baj, tra­gé­dia ér, hanem jóval ké­sőbb, el­hú­zó­dóan je­lent­kez­nek a tü­ne­tek.

A stressz fontos a túlélésünk szempontjából, hiszen az mozgósítja a szervezet tartalékait. Úgy jön létre, hogy az emberi agy körülírt sejtcsoportja jelet küld a mellékvesének, ami stresszhormont termel, ennek köszönhető, hogy ilyenkor az ember akár rendkívüli teljesítményekre is képessé válik.

Most dr. Alpár Alán, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének tudományos igazgatóhelyettese és munkatársai arra jöttek rá, hogy erőteljes stressz esetén az agy-gerincvelői folyadékba kerül be egy speciális molekula, amit rövidítve CNTF-nek neveznek, és ami az agyvízbe kerülve jut el a test stresszközpontjába. Az agyvíz sűrűsége miatt azonban ez a folyamat lassabban megy végbe, ez hozza létre a tartós stresszállapotot.

EZT OLVASTAD MÁR?
Fotó: 123RF

A magyar felfedezésnek azért van nagy jelentősége, mert sokakat érint a hosszú távú stressz, ami miatt különböző betegségek alakulhatnak ki, és a feltárt összefüggés közelebb viszi a kutatókat ahhoz, hogy megfelelő gyógyszeres kezelést fejleszthessenek ki a tartós, poszttraumás stressz kezelésére.