NÍNÓ

Ráfi­ze­tett, hogy ka­mu­ból a szom­széd­jára hívta a tűz­ol­tó­kat

Olcsó poén, de drága a végén - mond­ják a szak­em­be­rek a ha­tó­sá­gok­kal szó­ra­kozó te­le­fon­be­tyá­rok­ról. A több­ség nem gon­dol bele, hogy 150 ezer fo­rin­tos sza­bály­sér­tési bír­ság­gal is sújt­hat­ják a mó­káért, rá­adá­sul a ri­asz­tási költ­sé­ge­ket, il­letve az oko­zott akár mil­liós kár meg­té­rí­té­sét is fi­zet­he­tik. Akár öt-tíz éven át...
  • Szerző: Ripost

Bár javult a statisztika azóta, hogy 2012-ben a szabálysértési törvénybe bekerültek a valótlan bejelentések, s harmadára csökkent a katasztrófavédelemhez befutó átveréses riasztások száma, de így is 467 rosszindulatú jelzést kaptak tavaly, de a mentőkhöz is éves szinten százával futnak be az átverős telefonok. Így átlagosan minden napra legalább két felesleges riasztás érkezik a hatóságokhoz. De a lebukott és megbüntetett telefonbetyárok, illetve poénból kárt okozók durván ráfizetnek: akár milliós tételeket is kifizettethetnek velük.

Fotó: Csóka Ferenc
EZT OLVASTAD MÁR?

Ráhívta a tűzoltókat a haragosára

Visszafelé sült el a szomszédbosszantás Somogysámsonon. A Marcali járásban található településen ötször hívta rá egy ember haragosára a tűzoltókat. Hiába hitte, hogy személye titokban marad, ráfaragott: csak az öt riasztás költsége 443 ezer forintba került, s akkor még nem beszéltünk a többszörös szabálysértési bírságról…

„Gyakran előfordulnak olyan esetek, amikor valaki jóhiszeműen riasztja a tűzoltókat, mert füstöt érzékel, de csak egy fűtés miatt füstölő kéményt, vagy kerti grillezést találnak a kollégák. Ezekben az esetekben a telefonáló segítő szándékkal hívta a tűzoltókat. Azok az esetek viszont, amikor valaki nem a segítségkérés szándékával telefonál, hanem szándékosan félrevezeti a készenléti szerveket azzal, hogy olyan eseményhez riasztja őket, amely meg sem történt, szabálysértésnek minősül, melyeket a rendőrséghez továbbítunk.

A hívások lenyomozhatók, a beszélgetés rögzíthető, és a viccnek szánt bejelentés komoly büntetést, sőt a tűzoltók vonulási költségeinek megtérítését vonja maga után.

Az eljáró bíróságok rendszerint pénzbüntetést szabnak ki, illetve közérdekű munkára ítélik az elkövetőket, s minden esetben kötelezik őket arra, hogy térítsék meg a bejelentéssel okozott kárt is” – közölte a -tal Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.

Több százezres lehet a büntetés

„Egy riasztás, akár valós, akár kamu, alsó hangon több tízezer forint, de ha valaki például egy metrótűz miatt telefonál, akkor oda legalább négy esetkocsit küld ki a diszpécser, a „roham” összege pedig meghaladja a százezer forintot” – mondja a szóvivő.

Nem csak a tűzoltókat, az Országos Mentőszolgálatot (OMSZ) is megtalálják a „tréfás kedvű telefonálók”.

„Évente több száz olyan eset fordul elő, amikor a hívó kifejezetten rossz szándékúan telefonál, például azért hívja ki ok nélkül a mentőket, mert gyönyörködni akar a kék lámpás autókban, vagy a szomszédját akarja felébresztetni. A mentőszolgálat havonta átlagosan húsz-harminc ilyen „vaklárma” esetében kezdeményez rendőrségi eljárást, amelyek egy része büntetéssel végződik. A rosszindulatú riasztások mintegy harminc-ötvenezer forintos fölösleges költséget okoznak kivonulásonként, de egyes esetekben, például légi mentésnél a költségek sokszázezer forintra is rúghatnak. Az anyagi kár azonban csak az egyik tényező, hiszen akár emberéletek is veszélybe kerülhetnek a rosszindulatú bejelentések miatt, ugyanis a szirénázva közlekedés nem veszélytelen, illetve amíg a kocsi az indokolatlan riasztás miatt foglalt, máshol valóban szükség lehet rá” – figyelmeztetett Győri Pál, az OMSZ szóvivője. A megbírságolt pedig akár 5-10 éven át, havi részletekben rendezheti az általa okozott kárt.

Eközben a címlapon
Fotó: Sulyok László

Szabadságvesztéssel büntették a telefonálót

A pénzbírság és a közmunka mellett akár szabadságvesztéssel is büntethetőek a telefonbetyárok. A bíróság öt nap szabadságvesztésre ítélt egy ittas telefonálót, aki azt jelentette, hogy egy kunszentmiklósi üzem területén rongyok égnek. A kiérkező tűzoltók hiába vizsgálták át a helyszínt, gyorsan kiderült, hogy a jelzés valótlan volt, nem találtak tüzet.

Hasonlóan felelőtlenek a bombarobbantással fenyegetőzők. Egy tavaly januári telefonáló – hat nap különbséggel – kétszer is azt állította, hogy bomba van az egyik kaposvári iskola tornatermében. Mindkét alkalommal rendőrök és tűzoltók vonultak ki a helyszínre, az első riasztásnál 130 diáknak és tanárnak, a másodiknál 204 diáknak és 35 nevelőnek kellett elhagynia az épületet. Azontúl, hogy ezeknek a diákcsínyeknek több százezer forint a költségvonzata, az elkövető közveszéllyel fenyegetés bűntette miatt is felelősségre vonható, amiért három évet kaphat…