INSIDER

Nem sért­het­ték meg a már 2016-ban el­ítélt Ahmed H. jó hír­ne­vét a 2017-es nem­zeti kon­zul­tá­ci­ó­ban

A Szá­zad­vég Ala­pít­vány elem­zése sze­rint a férfit már 2016-ban el­ítél­ték
  • Szerző: Ripost

Az MTI-hez szerdán eljuttatott elemzésben kiemelték: a hírnévrontást csak az objektív valóságnak meg nem felelő közlés valósíthatja meg, továbbá az akár szóban, akár írásban történő közlésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az érintett társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolja.

Fotó: MTI
EZT OLVASTAD MÁR?

Bár a magyar kormányzat tájékoztató anyagában szereplő információ valóban alkalmas lehetett Ahmed H. hátrányos társadalmi megítélésére, a konzultációs anyag vele kapcsolatosan valós tényt közölt - tették hozzá.

Emlékeztettek arra, hogy a férfi 2015 szeptemberében a röszkei határátkelőnél dobálta a rendőröket, és a helyszínen a magyar határ megnyitását követelte. Ezzel pedig terrorcselekményt valósított meg, és az ebben az ügyben 2016 tavaszán indult per elsőfokú ítéletében bűnösnek mondták ki, s novemberben tíz év fegyházra ítélték.  

Az elemzés szerint a nemzeti konzultáció kifogásolt 5. pontja ezzel összefüggésben tényállítást tett: a magyar kormány anyagában "a valóság egy meghatározott mozzanatára vonatkozó közlés történt", azt állították, hogy "valami korábban - egy bírósági döntés formájában - megtörtént".

Fotó: MTI

Nem vélemény, értékelés, álláspont, bírálat jelent meg a konzultációban, "olyan tényközlést tettek, amiből közvetve sem lehet valótlan tartalmú tények közlésére következtetni". Arra hívták fel a figyelmet, hogy a szír férfi első fokon elítélték. Erre a tényre utalt a kormány 2017-es konzultációja - olvasható a közleményben.  

A férfit végül a Szegedi Ítélőtábla társtettesként elkövetett terrorcselekmény bűntette miatt 2018 őszén jogerősen öt év börtönbüntetésre ítélte. Azt írták: pusztán az, hogy a konzultáció címzettjei a férfi elítéléséről szóló közlés következtében kedvezőtlen ítéletet formálnak a szír férfiről, önmagában még nem sérti Ahmed H. jó hírnévhez való jogát. Úgy fogalmaztak: "nem a kormány anyaga sértette meg a jó hírnévhez való jogát, azt ő maga játszotta el - a későbbi rossz társadalmi hírnevet megalapozva - bizonyos cselekmények elkövetésével", s ennek következményeit viselnie kell.  

Eközben a címlapon

A Századvég kitért arra is, hogy a férfi ügyében a független és pártatlan magyar bíróságok végig az ügy tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül történő tárgyalására törekedtek, Ahmed H.-nak pere folyamán biztosított volt a lehetőség tanácsadás, védelem és képviselet igénybevételéhez. Az ügynek nagy a jelentősége a közelmúlt magyar jogtörténetében, mivel jó példa arra, hogy demokratikus jogrendszerben is fel lehet lépni a terrorizmus ellen - emelte ki a Századvég.  

A jó hírnév megsértése miatt indított polgári perben a szír férfi elsősorban azt kifogásolta, hogy a 2017-es nemzeti konzultációban Ahmed H.-ként azt írták róla: a bíróság elítélte a rendőrök megdobálása miatt, holott még folyamatban volt a büntetőpere. A férfi 8 millió forint sérelemdíjat követel a Miniszterelnöki Kabinetirodától, továbbá nyilvános elégtételt. A 8 milliós összeg indoka, hogy Ahmed H. a nemzeti konzultáció minden egyes címzettje után 1 forintot követel az államtól, és hozzávetőleg 8 millió emberhez jutott el a nemzeti konzultáció, amely a felperes szerint megsértette személyiségi jogait.  A Fővárosi Törvényszék február 1-jén hirdet ítéletet az ügyben.