ÚTISÚGÓ

Nem igaz, hogy az em­be­rek meg­un­ták a hús­vé­tot, jöhet a sonka és a tojás!

Nya­kun­kon a hús­vét, lás­suk, miről is szól va­ló­já­ban ez az ünnep!

Sokan tartják magukat ma is a húsvéti hagyományokhoz, ám a szokások eredetét egyre kevesebben ismerik. Hogyan ünnepeljük ezt a nagyon régi ünnepet?

1. Befellegzett a locsolkodásnak?

EZEKET OLVASTAD MÁR?

A negyven napos böjti időszak után kalácssütéssel, tojásfestéssel, locsolkodással jön a húsvét. Tény, hogy a böjtöt - mely Jézus negyven napos sivatagi megpróbáltatásait szimbolizálja - ma már kevesen tartják, de a locsolkodó fiúkat sok lány várja ma is izgatottan húsvétkor.

Tavaly óta már a nagypéntek is munkaszüneti nap, így aki teheti, az egész hosszú hétvégét szállodában fürdőzéssel vagy kirándulással tölti, ehhez számatalan húsvéti programot kínálnak országszerte. Fürdőhelyre menni húsvétkor azért stílusos kikapcsolódás, mivel a régi időkben húsvétkor vettek hajnali fürdőt a falvakban a fiatal lányok, asszonyok.

A szállodák, skanzenek és múzeumok turistacsalogató attrakcióként viszont új életet lehelnek a népszokásokba. Az ünnepek előtt érkező vendégek részt vehetnek barkaszentelésen, a téltemető kiszebábú elégetésén, vagy a zöld csütörtöki vacsorán, amikor zöldszínű ételeket szolgálnak fel a közelgő tavasz bátorítására. Nagyszombaton kinyílnak a dombtetőkön a kegytemplomok kapui, amelyeket a kirándulók egész évben zárva találtak addig. Oltáraikat gyertyákkal, virágokkal ékesítik, éjszaka pedig éneklő gyertyás menet ünnepli Krisztus feltámadását. Szombaton már sonkával, tojással, kolbásszal, bárányhússal köszöntik az ünnepet. A bárány a krisztusi ártatlan áldozat jelképe, a tojás a termékenységé, amelyből ezért sokat kell enni. A templomba ezen a napon nagy kosarakkal érkeznek a falusiak. Kenyeret, kalácsot, bort, pálinkát, süteményt visznek, hogy a pap megszentelje, úgy kerüljön az étel-ital az asztalra.

2. De a tojást miért a nyuszi tojja?

A húsvéti tojás és a húsvéti nyusziszimbóluma a kereszténység előtti kelta szokásokig nyúlik vissza. Kevesen tudják, hogy a Duna neve kelta eredetű, és valaha hatalmas kelta birodalom terült el még a Kárpát-medencén túl is. Innen maradt ránk Ostara, a termékenyég istennője, aki tavasszal megáldotta a földet, hogy bőséggel teremjen. Ostarának volt egy kedves madara, aki tavasszal Ostara gyermekének szórakoztatására nyúllá változott, hogy színes tojásokat tojjon, és azzal szórakoztassa a gyermeket. Az ősi kelta gyökerek ellenére a húsvéti nyuszi mégis csak a 19. században, német közvetítéssel vonult be a húsvét szimbolikus állatai közé.

Eközben a címlapon

3. Mit eszünk húsvétkor?

Húsvétkor sok vendéglátóhelyeken és szállodákban vadas nyulat kínálnak a savanyú bárányleves és a báránysült mellett. Persze nem feledkeznek el a hagyományos húsvéti hidegtálakról sem: sonkát, kolbászt, tormát, friss zöldségeket is tesznek a vendéglátók az ünnepi asztalra. A nyuszihoz kapcsolódik az utóbbi évek magyar húsvétjainak kedvenc desszertje, a répatorta is, amely mascarponekrémmel töltve, marcipánrépákkal díszítve kerül tányérra.

4. Milyen program várhat ránk a locsolkodás helyett?

Húsvét vasárnap van idő tojásfestésre, tojáspatkolásra a szálloda halljában vagy a skanzenekben. Néhol a tájházakban mézeskalács nyuszit, báránykát, kalácsot is süthetnek az érdeklődők. A húsvét vasárnap a határkerülés napja is, akkor lóháton, gyalogosan kerülik a határt a férfiak, megállnak a kereszteknél, megáldják a vetést, hogy jó termést hozzon. Arról is gondoskodnak, hogy a rontó erőket távol tartsák a falutól. Hagyományőrző csoportok ma is bemutatják ezt a szokást az odaérkező turistáknak, s aki kéri, lovon kísérheti a csapatot.

5. Lőttek a locsolkodásnak

A hétfő délelőtt a locsolkodás ideje volt sokáig. A lányokat a kútnál veder vízzel öntözték, hogy frissek és termékenyek legyenek, később már csak kölnivel. A szokás elsorvadásához talán a kölni bűz és az otromba locsolóversek sokasága vezetett, minden esetre a húsvét a részeg biciklisták ünnepe lett, hiszen mindenhol inni kellett egy-egy kortyot, ahol locsolásra váró hölgyhöz betértek a húsvétolók, másrészt elterjedt, hogy a hímes tojás mellé a rokongyerekeknek pénzt is kellett adni, de az összeg évről évre nőtt. Végül sokfelé befellegzett a szokásnak, a hosszúhétvégére inkább pihenni, fürdőzni, kikapcsolódni utazott a család. Locsolkodással a szokás elnépszerűtlenedése miatt a szállodák nem kísérleteznek, de számos ünnepi programot, tojáskeresést, nyuszisimogatást és kézműves foglalkozásokat is ígérnek a kisebbeknek. (Húsvéti hotelek: http://www.utisugo.hu/husvet/)