kulcsár edina
A hosszú, meleg õsz miatt késõbb jelentkezik majd az influenzajárvány, de minden eddiginél nagyobb méreteket ölthet és sokáig tarthat - vélekednek a szakemberek. Attól tartanak, hogy egy új vírustörzs is kialakulhat, ami különösen azokra lehet veszélyes, akik nem oltatják be magukat.
A jelenlegi jó idő nem kedvez az influenzavírusok szaporodásának, így valószínűleg később indul majd a járvány
– vélekedik Szlávik János infektológus.
„Különösen a 60 évnél idősebbeknek, a kétévesnél fiatalabb gyermekeknek, a krónikus betegségben szenvedőknek és a várandós nőknek ajánlott az influenza elleni védőoltás ”– hangsúlyozta a Szent László Kórház főorvosa tegnap az M1 csatornán. Hozzátette: az influenza elleni oltás körülbelül 60-70 százalékos védettséget ad, de a beoltottaknál a betegség súlyos szövődményei nem alakulnak ki. Ez nagyon fontos, mert a legtöbben a szövődményekbe halnak bele.
Tovább tarthat az idei szezon
Eddig még nem mutattak ki influenzavírust, az előző évek tapasztalatai alapján decemberben várhatók megbetegedések. Sokat számít, milyen lesz az időjárás a továbbiakban. A járvány általában januárban kezdődik, és az időjárástól függően elhúzódhat márciusig vagy áprilisig. Az időjárással kapcsolatos megfigyelések szerint, ha enyhe az ősz, akkor tovább kitart a tél, és azzal együtt az influenza is. Ráadásul tavaly januárban és februárban drasztikusan előre tört egy olyan influenzatörzs, ami ellen nem védett a vakcina. Az EMMI Kórházhigiénés és Járványügyi Felügyeleti Főosztályának január 24-én kiadott tájékoztatása szerint az addig vizsgált minták 88,5 százalékában az influenza B (Yamagata) vírus volt, ami ellen nem védett a háromkomponensű vakcina. Ez a vírustörzs nem szerepel az idei oltóanyagban sem. Miért?
A vakcina összetételére minden évben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) tesz közzé ajánlást az oltóanyaggyártók számára
– magyarázta a %Ripost% kérdésére dr. Molnár Zsuzsanna főorvos, a Nemzeti Népegészségügyi Központ munkatársa.
„Nemcsak azt veszik figyelembe, hogy melyik okozott tavaly sok megbetegedést, hanem az influenzavírusok tulajdonságait vizsgáló laboratóriumi eredményeken kívül számos más tényezőt, többek közt azt, mit tapasztalnak a déli féltekén, ahol korábban kitör az influenzajárvány, és a sokéves tapasztalat szerint ugyanaz a vírus támad télen Európában."
Ausztrál influenza + meleg ősz: új mutáció?
Elkerülhetetlen, hogy újra és újra pusztító világjárványok törjenek ki, a kérdés csak az, hogy mikor – figyelmeztet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a spanyolnátha-, más néven spanyol influenza-járvány 100. évfordulóján. Az 1918-ban induló világjárvány több embert ölt meg, mint ahány áldozatot követelt az éppen véget ért első világháború. Egy évszázadban 3-4 olyan pusztító világjárvány fordul elő a WHO szerint, ami rengeteg áldozatot követel, mert új emberi vírus-altípus születik és könnyedén terjed emberről emberre.
Tavaly, amikor megjelent az új, ausztrál vírustörzs, már sokan attól tartottak, hogy eljött a nagy járvány ideje. Angliában és az Egyesült Államokban ez volt a legdurvább influenza az elmúlt két évtizedben – és most a szakemberek attól tartanak, hogy a tavalyi vírustörzsek az idei, szokatlanul meleg időjárással tovább mutálódnak, és új, még pusztítóbb járványt hoznak.
Mire elég akkor az oltás?
A védekezés akkor hatékonyabb, ha a közösség minél több tagja be van oltva
– mondta el a %Ripost%-nak dr. Szelényi Andrea. Háziorvosként azt tapasztalta, hogy sajnos az ingyenes oltásra jogosultak közül sem mindenki kéri a vakcinát.
„Pedig az immunválasz kialakulásához idő kell, 7-10 nap, ezért nem érdemes halogatni. A kisgyermekek és idősek hozzátartozóinak is érdemes oltatni, ugyanis akkor védettebbek, ha a környezetük is védett. Az influenza ellen ugyan nem véd a vakcina 100 százalékosan, de a súlyos szövődmények elkerülésére ez a legjobb módszer."
1,3 millió térítésmentes vakcina áll rendelkezésre a rizikócsoportokba tartozók influenza elleni védőoltásához. Térítésmentes védőoltásra jogosult kivétel nélkül minden 60 évesnél idősebb személy, de például az asztmások, cukorbetegek, szív-érrendszeri betegségben szenvedők és a várandós nők, az egészségügyi dolgozók, a szociális intézmények munkatársai, de még az állattenyésztők, a vágóhidakon és húsfeldolgozó üzemben dolgozók is, mert a hússal való érintkezés fokozza a fertőzésveszélyt.