Miért pont a nyulak? Mi közük a húsvéthoz?

Húsvét előtt már hetekkel elözönlik a polcokat a csokinyulak, sokan - az állatvédők minden tiltakozása ellenére - élő nyulat is vesznek ilyenkor a gyerekeknek, vagyis teljesen természetesnek vesszük, hogy a "nyuszi" a húsvét egyik szimbóluma. Azé az ünnepé, melyen Jézus halálára és feltámadására, vagyis az emberiség megváltására emlékezünk...

Adódik a kérdés: hogy kerül a nyuszi a képbe?

Ahogy azt várta a kedves olvasó: a "húsvéti nyuszi" hagyományának eredete teljesen a homályba veszik! A legvalószínűbb, hogy felbukkanása egy pogány tradícióhoz vezethető vissza, mégpedig egy germán istennő, Ostara vagy Eostre ünnepéhez, aki a pogány mitológia szerint a tavasz keleti úrnője, és akinek ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. Tiszteletére nagy fiesztát rendeztek, mely egyben a bőség és termékenység tavaszi nagy ünnepe volt, és amelyet a szaporaságukról ismert nyulak megjelenítésével is szimbolizáltak a pogány népek - írja a Time.

(A nyulakhoz hasonlóan a termékenységet szimbolizálja egyébként a tojás is, mely szintén megjelent jelképként a pogány tavaszünnepeken.)

A húsvéti nyuszi hagyományát az USA-ba a németek exportálták. A 18. században német bevándorlók terjesztették el a "nyulazást" húsvétkor - ekkortól vált szokássá, hogy a gyerekek répát és tojásrakó fészkeket szórnak szét a kertben a húsvéti nyuszinak, aki "tojásokat tojik". Magának a tojásrakó nyúlnak az eredete azonban teljesen tisztázatlan. Először 1572-ben említi egy német szöveg, de például megtalálható a Grimm-testvérek 1835-ben megjelent könyvében is.

Szóval lassan ötszáz éve, hogy ráül húsvétunkra a bizarr, tojásrakó, szapora rágcsáló, és - szétnézve az áruházak polcain márciusban - megállapítható, hogy továbbra is pompás a marketingje, velünk lesz még évszázadokig...