Mennyi szabadságot vehetünk ki nyáron?

Van néhány félreértés és tévhit az emberek fejében a szabadságolást illetően.

Sajnos egy ideje már csak néhány napról dönthetjük el mi magunk, hogy mikor vesszük ki, a maradék kiadásáról a munkáltató dönt. Szigorúan fogalmaz A munka törvénykönyve ezzel kapcsolatban, de szerencsére, pozitív irányba el lehet ettől térni. Ami viszont jár, az jár.

Hány nap szabadság jár?

A szabadnapok alap- és pótszabadságból tevődnek össze. Az alapszabadság 20 munkanap, a pótszabadság mértéke az életkortól (18 év fölött plusz 1-10 nap, 18 év alatt plusz 5 munkanap), a 16 éven aluli gyermekek számától (plusz 2-7 nap), a fogyatékos gyermekek számától (gyermekenként plusz két nap) függ. Az apáknak ezen felül, ha gyermekük születik 5, ikergyermek esetén 7 nap pótszabadság jár.

Ki dönti el, mikor mehetünk szabadságra?

A munka törvénykönyve szerint a szabadságot a munkavállaló előzetes meghallgatása (például szabadságigénylő lap kitöltése) után a munkáltató adja ki. A szabadnapok közül 7 napról rendelkezhetünk szabadon, amit legfeljebb két részletben lehet kivenni, 15 nappal azután, hogy bejelentettük a főnöknek, mikor nem megyünk dolgozni.

A maradék szabadnapokat úgy kell kiadnia a munkáltatónak – ha erről nincs külön, írásbeli megállapodás –, hogy évente legalább egy alkalommal 14 egybefüggő napig ne kelljen dolgozni.

Hány nap szabadság jár, ha év közben váltottunk munkát?

Aki év közben munkahelyet vált, az új munkáltatónál nem a teljes éves szabadságra jogosult, csak az időarányos részére – írja az Érthető Jog Blogon Dr. Kocsis Ildikó. Ha nem kértük ki a régi munkahelyen az ott ledolgozott időszakra járó szabadságot – mert például nyárra tartogattuk –, azt már sajnos nem tudjuk magunkkal tovább vinni az új munkahelyre.

Így például, ha valaki csak július 1-től kezd az új munkahelyén, akkor az egész éves szabadságának csak a felére jogosult (10 nap+ a pótszabadnapok fele).

Próbaidő alatt kaphatunk szabadnapot?

A nyári vagy nyár közeli munkahelyváltás másik hátránya, hogy a próbaidő alatt nem mehetünk el szabadságra. Legalábbis sokan ezt hiszik. A munka törvénykönyve ugyanis nem tiltja meg, hogy a munkavállaló a próbaideje alatt szabadságra menjen. A félreértés oka az lehet, hogy az viszont benne van a törvénykönyvben, hogy a munkaviszony első 3 hónapjában a munkáltató nem köteles szabadságot kiadni a munkavállaló kérésére. Mivel a próbaidő is három hónap szokott lenni, így összepárosították az emberek a két állítást. Vagyis akinek két hónapos a próbaideje, a harmadik hónapban nem biztos, hogy elengedik pihenni. Akinek viszont 6 hónap, az a harmadik hónaptól vehet ki szabadságot.

Félállással a szabadságnak is csak a fele jár?

A részmunkaidőben, vagyis a napi 4-6 órában, heti 20 órában dolgozóknak ugyanannyi szabadság jár, mint a 8 órában dolgozóknak. A szabadnapok száma ugyanis nem a munkaidőtől, hanem a munkaviszonyban eltöltött napoktól függ.

Mondhatja-e a munkáltató, hogy inkább kifizeti a szabadnapokat, mintsem kiadná?

Nem, mivel A munka törvénykönyve szerint nem lehet szabadság helyett pénzt adni, egyetlen kivételtől eltekintve: a munkaviszony megszűnésekor bent ragadt szabadnapokat ki kell fizetnie a munkáltatónak.

Hová fordulhatunk, ha a szabadságolással kapcsolatban joghátrány ér bennünket?

Azt viszont fontos tudni, hogy a munkaviszony megszüntetésének jogszerűségét és a munkaviszonnyal összefüggésben okozott károk megtérítésével kapcsolatos igényt csak a bíróság bírálhatja el!