MELÓ

Ke­ve­sebb mint fe­lére csök­ken a Bu­da­pest-Belg­rád táv me­net­ideje!

160 km/órás se­bes­ség­gel jár­hat­nak majd a ma­gyar-szerb ha­tá­ron fekvő Ke­le­bia felé a vo­na­tok, je­len­tő­sen rö­vi­dítve az el­ju­tás ide­jét Bu­da­pest és Belg­rád, va­la­mint a köz­be­eső vá­ro­sok kö­zött.
  • Szerző: F. G.

A kínaiak híresek arról, hogy villámgyorsan építenek meg autópályákat, vasútvonalakat, s most Magyarországon is megmutathatják: nem kellenek ahhoz hosszú évek, hogy tokkal-vonóval elkészítsenek egy beruházást.

A beruházás elsődleges célja, hogy a görögországi Pireusz kikötőjébe érkező kínai áruk vasúton közelíthessék meg az Európai Uniót.

Ennek érdekében a magyarországi szakaszon a Budapest-Ferencváros-Kelebia-országhatár közötti vasútvonalon 160 kilométeren alakítanak ki új, kétvágányú, villamosított, az európai szabványnak megfelelő pályát, amelyen akár 740 méter hosszú tehervonatok is közlekedhetnek, a személyvonatok sebessége pedig elérheti az óránkénti 160 kilométert.

A tervek szerint a projekt 2018-as megvalósítása után a jelenlegi 8 óráról három és fél órára csökken a Budapest-Belgrád közötti vonatút ideje.  

A beruházást 85 százalékban kínai hitelből, 15 százalékban pedig magyar forrásból finanszírozzák.

Trianon után bontották

A Budapest-Zimony vonalból az első világháború után csak a Kelebiáig terjedő szakasz maradt magyar területen. A vonalnak 1920-ban Soroksár-Kiskunlacháza közötti része volt kétvágányú, a második vágányt azonban 1920 után felbontották.

Eközben a címlapon