kulcsár edina
Úgy tudni, hogy a brüsszeli robbantók eredetileg két nukleáris erõmû megtámadására készültek. Ha tervük sikerül, pokollá változtatták volna emberek millióinak életét.
Ahogy arról a %RIPOST% is beszámolt, a Brüsszelben robbantó terroristák rejtett kamerával figyelték meg a belga nukleáris fejlesztési program igazgatóját, akit a gyanú szerint el akartak rabolni, eredetileg ugyanis két atomerőmű megtámadását tervezték.
Mára az is kiderült, hogy 11 atomerőműben dolgozó munkás belépési engedélyét visszavonták, mert állítólag kapcsolatban állhattak a terroristákkal.
A %RIPOST% infografikáján feltüntettük a támadási célpontként felmerült két atomerőművet, bejelöltük azt a két 80 km sugarú kört, ahova egy esetleges reaktorrobantás szétszórta volna a radioaktív anyagok zömét.
A szennyezés sűrűn lakott körzeteket tett volna lakhatatlanná. A csernobili katasztrófa következményeiben az elmúlt 30 évben mintegy tízezer ember halt meg, százezrek veszítették el otthonaikat. Nyugat-Európában ez a hatás a csernobili sokszorosa lett volna, mivel itt jóval nagyobb a népsűrűség.
Igaz, hogy az erőművek a legszigorúbban védett objektumok a világban, de hogy reális volt a veszély, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a terrortámadással egy időben a hatóságok elrendelték az atomerőművek kiürítését.
A veszély akkor sem kisebb, ha "csak" nukleáris fűtőelemhez jutnak hozzá a terroristák, mert azok szétrobbantásával, az úgynevezett piszkos bombákkal is hatalmas területek szennyezhetők el.