HARCÉL

Gyur­csány em­be­rei vörös sző­nye­get te­rí­tet­tek az orosz kémek elé

Pszi­cho­ló­giai profil­al­ko­tás, hátsó be­já­rat és bol­gár fe­dés­ben lévő orosz kémek. Erről szól az a tör­té­net, mely­ben a Gyur­csány-kor­mány ti­tok­mi­nisz­tere hoz­zá­fé­rést biz­to­sí­tott az orosz tit­kos­szol­gá­lat­nak a Nem­zet­biz­ton­sági Hi­va­tal több mint egy tucat al­kal­ma­zott­já­hoz - írja a V4NA hír­ügy­nök­ség.

A „kémüggyel” kapcsolatban csak akkor emeltek vádat, amikor az Orbán Viktor által vezetett koalíció megnyerte a 2010-es választást, ami egyben az orosz kémkedés háttérbe szorítását jelentette. A dokumentum, amelynek titkosítását nemrég oldották fel, sokkoló képet fest, hogy Gyurcsányék miként biztosítottak hozzáférést orosz ügynököknek.

A "kémügyben" a Magyar Nemzetnek nyilatkozó Demeter Ervin egykori titokminiszter úgy értékelt, hogy hazaárulás történt.

Demeter Ervin kijelentette, a szóban forgó ügyet megelőzően a történelemben még nem fordult elő hasonló botrányos eset.

Hogy a Gyurcsány-kormány idején mekkora volt hazánkban az orosz térnyerés, mára mindenki számára tökéletesen nyilvánvalóvá válhatott. Annál ugyanis nem létezik nagyobb befolyás, mint hogy egy ellenérdekelt titkosszolgálat szakemberei bejuthatnak egy másik ország legvédettebb objektumába, ahol tálcán szolgálják fel nekik a nemzetbiztonsági érdekeket súlyosan veszélyeztető információkat – tette hozzá Demeter.

Emlékezetes, a Legfőbb Ügyészség április 3-án, a kémbotrány néven elhíresült büntetőperben hozott – felmentő ítéletet jóváhagyó – Kúria-döntés után egy évvel tette közzé az ügy részleteit.A vádirat alapján Szilvásy György volt titokminiszter, Galambos Lajos és Laborc Sándor, az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egymást váltó főigazgatói, valamint az ügyben felbukkant orosz hátterű biztonsági cég, a Zömök Kft. tulajdonosa, Püski László közreműködött abban, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) megbízottjai információszerző tevékenységet végezzenek hazánkban.

Az ügyészség szerint Szilvásy és Galambos parlamenti egyeztetése nyomán két, bolgár pszichológusnak álcázott FSZB-s tiszt érkezett hazánkba. Az oroszok Püski közreműködésével az NBH hátsó bejáratán át jutottak a hivatal épületébe, amit Galambos döntése következtében nem is dokumentáltak.

Eközben a címlapon

Az oroszok tizenhat tisztet vizsgálhattak meg poligráf segítségével, így – mint az a vádirati tényállásban szerepel – adatokat szereztek az érintettek személyiségéről, esetleges beszervezhetőségéről. A vizsgálat során az orosz személyek Galambos tudtával eltértek az előzetesen megbeszélt kérdéssoroktól, és kifejezetten a vizsgált személyek kompromittálhatóságára, támadhatóságára, illetve beszervezhetőségére irányuló kérdéseket tettek fel a tiszteknek – állapította meg az ügyészség.

A tiszti állomány egy részének átvilágítása hazánk nemzetközi és nemzetbiztonsági érdekeit is veszélyeztette. Miután Galambost leváltották, az NBH élére Laborc Sándor került, aki azután, hogy tudomást szerzett a történtekről, nem tett feljelentést. A volt vezetőkkel és Püskivel szemben a Budapesti Katonai Ügyészség kémkedés és bűnpártolás bűntette miatt emelt vádat.

A Debreceni Törvényszék katonai tanácsa 2013. július 5-én nem jogerősen két év tíz hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte Szilvásyt és Galambost, végrehajtásában felfüggesztett egyéves szabadságvesztésre Laborcot, Püski Lászlót pedig felmentette a vádak alól. Ezt a verdiktet 2015 júniusában másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla súlyos eljárási szabálysértések miatt hatályon kívül helyezte, és új elsőfokú eljárást rendelt el.

A megismételt perben a Kaposvári Törvényszék mind a négy vádlottat bűncselekmény hiányában mentette fel, majd a Fővárosi Ítélőtábla jogerőre emelte a döntést, amit tavaly májusban a Kúria is jóváhagyott.