KÜLFÖLD

Fe­lej­tős min­den, amit eddig a macs­kák­ról tud­tunk

Két­szer sze­lí­dí­tette meg a vad­macs­kát az ősi ember, egy­szer a Közel-Ke­le­ten, egy­szer Egyip­tom­ban - ál­la­pí­totta meg a téma ed­digi leg­na­gyobb lép­tékű ge­ne­ti­kai ku­ta­tása.
címkék:
  • Szerző: Ripost

A közel-kelet lakói lehettek az elsők mintegy 9 ezer éve, akik a vadmacskát sikerrel háziasították, néhány ezer évvel később a macskák az ősi Egyiptomból terjedtek el a hajózási útvonalak mentén. Ma az Antarktisz kivételével minden földrészen élnek - írta a BBC hírportálja.

A tudósok úgy vélik, a vadmacska a gabonaraktárak köré gyűlő egerek miatt közeledett a földművesekhez. „A mai macskákban mindkét területről származó állatok génjei megtalálhatók” - mondta Eva-Maria Geigl, a kutatás vezetője.     

Mielőtt az ember teljesen háziasította volna, évezredeken át patkányfogónak használta a macskát a hajókon és a gazdaságokban. Genetikai bizonyítékok arra utalnak, hogy a macskát ott háziasították először, ahol a mezőgazdaság elkezdődött: a Közel-Keleten.

A háziasítás második hulláma az ősi Egyiptomban ment végbe. A macskák a római birodalom idején terjedtek el Európában, majd a vikingek korában ennél is messzebbre jutottak. Az egyiptomi macska DNS-ét egy viking kikötőben is megtalálták, ami arra utal, hogy az állatokat észak-európai kereskedelmi hajóutakra is magukkal vitték a tengerészek.

Meglepő, hogy a cirmos bundájú macskák csak a középkorban jelentek meg. A DNS-vizsgálat alapján a jellemző mintázatot okozó génmutáció Nyugat-Törökországban jelent meg a 14. században. Az ezt követő évszázadokban, amikor a macskák értékét inkább a szépségük, mint a hasznosságok jelentette, a cirmosok elterjedtek az egész világon.

címkék: