Fájdalmas vallomás: végignézte felesége és fia halálát a siófoki karatemester

"Enikő egyedülálló anyaként nevelte kisfiát, Balázst, amikor egy család lettünk. Mindhárman imádtuk egymást, én tanítottam meg őket síelni" – emlékezik siófoki otthonában a férfi.

– Valójában a feleségem mentette meg az életemet, amikor azon a végzetes éjszakán arra kért, hogy cseréljek vele helyet a buszon. Ezért voltam én az ablaknál, ő pedig mellettem.

A fiam két sorral előttünk ült, az indulásnál még mosolyogva nézett hátra. Aztán Enikő megfogta a kezem, majd elaludtam.

A férfi a földön tért magához, miután a balesetben a busz jobb oldala felszakadt. Balázs a közelben feküdt, nem mozdult. Halott volt.

- Odakúsztam hozzá, és abban a pillanatban, amikor felemeltem a fejét, berobbant a busz eleje. Iszonyú volt a forróság, nem akartam, hogy Balázska megégjen. Azzal mentette meg az életemet, hogy ösztönösen védeni próbáltam őt, amikor egy távoli, biztonságos helyre húztam. Ha akkor ott maradok vele, én is meghalok.

Közben láttam, hogy a buszban ég egy ember. Tudtam, hogy Enikő is fenn maradt, és már semmit nem tehetek érte

- mondta a Lokálnak András.

Enikő és fia Siófokon nyugszik. Olyan sokan voltak a búcsúztatásukon, hogy a kapu előtt, az utcán is kígyózott a sor. András kemény sportember, 31 éve karatézik, a shinkyokushin fekete öves mestere. Fia, Balázs is karatézott, barna öves volt. Szobája a mai napig érintetlen. András az olasz rendőröktől kapta meg fia óráját, amelyet azóta sem vesz le a kezéről.