kulcsár edina
A menedékkérelmek elbírálása hosszú idõt vesz igénybe, és legtöbb esetben a migránsok elutasításával ér véget - ezt akarják most kijátszani a kereszténységet választó csapatok.
Hollandiában egyre nő a keresztény lakosság száma – ez azonban a migránsoknak köszönhető. Az irániak ugyanis rájöttek, ha áttérnek a kereszténységre, akkor nagyobb valószínűséggel kapnak menekültstátuszt. A helyzet azonban megosztja a hollandokat.
Elim városának lelkésze, Gijs van den Brink saját bevallása szerint évente 25 migránst keresztel meg, de ennél sokkal többen fordulnak hozzá. Az atya azonban csak akkor hajlandó erre, ha látja, hogy a migránst tényleg érdekli a kereszténység.
Mikor az az első kérdésük, hogy milyen gyorsan eshetnek túl az egészen, tudom, hogy csak a menedékkérelem miatt lennének keresztények
– mondja. De azt is tudja, hogy a megkereszteltek közül is sokan azonnal elhagyják az egyházat, amint elbírálják a kérelmüket, de szerinte néhányan maradnak, és az már segít a gyengülő európai egyházakon.
A felekezet több korábbi tagja is inkább kerüli a templomot, mióta a nyerészkedő irániak megjelentek ott. Számukra már nem ugyanazt jelenti a mise, szerintük van den Brink és társai elárulják őket.
Iránban halálbüntetés jár az iszlám elhagyásáért, így a migránsok nagyot kockáztatnak az áttéréssel. Ráadásul a keresztény hit még nem egyenlő a menekültstátusszal: a hivatalok is észrevették a „keresztelkedési trendet”, ezért a személyes interjúk során alaposabban vizsgálják a menedékkérők hitbéli meggyőződését, hogy kiszűrjék köztük az „érdekkeresztényeket”. Így végeredményben senki nem nyer az új divaton: a felekezetek szétszakadnak, a migránsok pedig nem menekülnek meg a kitoloncolástól…