MANI

Ez ki­ma­radt a tan­köny­vek­ből: 9 ér­de­kes­ség már­cius 15-éről

Ha 1848. már­cius 15-e kerül szóba, akkor Pe­tőfi Sán­dor, a Nem­zeti dal, a Pil­vax ká­vézó, a ko­kárda, a cen­zúra és a 12 pont jut az eszünkbe. Most hoz­tunk né­hány ér­de­kes­sé­get, ami a tör­té­ne­lem­köny­vek­ből ki­ma­radt.
  • Szerző: Ripost

1. Eredetileg más volt a Nemzeti dal szövege

Petőfi Sándor a forradalomra buzdításként írta meg a Nemzeti dalt. És bár a költő elég allergiás volt arra, ha beleszólnak a verseibe, ezt egy joghallgató tanácsára mégis átírta. Ugyanis eredetileg „Rajta magyar, hí a haza” volt a szöveg, ám Szikra Ferenc felhívta arra Petőfi figyelmét, hogy a „rajta” előtt a magyar nemzetnek előbb talpra kellene állnia. Így lett „Talpra magyar, hí a haza”.

EZT OLVASTAD MÁR?

2. Nem is március 15-én akartak forradalmat

Petőfi, Jókai és társaik nem március idusán akartak forradalmat robbantani, hanem pár nappal később, március 19-én, kihasználva a József-napi vásárt. Ekkor ugyanis rengeteg ember érkezett a városba, és úgy gondolták, egyszerűbb lesz feltüzelni a népet. Ám a bécsi forradalom hírének érkeztével Pest lépéskényszerbe került, a kitűzött nap előtt reagálnia kellett.

3. Nem is volt Pilvax

A történelemkönyvekből azt tanultuk, hogy a márciusi ifjak a Pilvax Kávéházból indították útra a forradalmat. Az igazság azonban az, hogy a Fillinger János tulajdonában álló kávéházat mindenki Fillinger néven emlegette.

4. A Nemzeti dalt nem Petőfi szavalta el

Fotó: Markovics Gábor

Tévhit, hogy Petőfi Sándor a Nemzeti Múzeum lépcsőjén állva szavalta volna el a Nemzeti dalt. Ott ugyanis csak egy buzdító beszédet tartott.Ennek ellenére a következő havi Pesti Divatlap címlapján az szerepelt, hogy Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőjén szaval, tehát ez az oka, hogy sokan rosszul emlékszünk. A kutatók szerint a Nemzeti dal elhangzott a múzeumnál, de azt egy színész szavalta el, nem a költő.

5. A nyomdagépek lefoglalása

Amikor a márciusi ifjak ki akarták nyomtatni a 12 pontot, Landerer kérte tőlük a cenzori pecsétet, ami természetesen nem volt, ezért megtagadta a nyomtatást. Patthelyzet alakult ki. Petőfiék már-már feladták volna és távozni akartak, amikor maga Landerer javasolta nekik, hogy foglalják le az egyik nyomdagépet, amit a forradalmárok meg is tettek.

6. Hazamentek ebédelni

Már javában nyomták a röplapokat, amikor elérkezett az ebédidő, és Irinyi József, a 12 pont ötletgazdája javasolta a tömegnek, hogy menjenek haza ebédelni. Forradalom ide vagy oda, a pesti embernek délben ennie kell.Így is történt: az ötezres éhes tömeg feloszlott, és ebéd után már tízezren gyűltek össze ismét a Nemzeti Múzeum előtt, ahol Vasvári Pál és Irinyi szónokolt. A közhiedelemmel ellentétben Petőfi ezúttal nem szavalta el a Nemzeti dalt.

Eközben a címlapon

7. Az elrontott kokárda

A trikolort a francia forradalom szülte, ahogy a kokárdát is a francia felkelők tűzték elsőként ruhájukra. Petőfi Sándor feleségét, Szendrey Júliát is ez ihlette meg, aki saját maga varrta meg férje számára a kokárdát.A baj mindössze annyi volt, hogy Júlia felcserélte a kokárdán a magyar zászló színeit, így a végeredmény úgy nézett ki, mintha az olasz lobogót formálta volna meg. Történészek szerint az sem kizárt, hogy Szendrey Júlia direkt szedte ilyen sorrendbe a színeket, hogy így fejezze ki az olasz nemzeti forradalom iránti szolidaritását. Egyébként a kokárda olyan hamar „divatba jött” 1848 márciusában, hogy három nap alatt Pest-Buda kifogyott a nemzetiszínű textilekből.

8. Táncsics el se ment a Bánk bánra

Petőfiék még délben megrendelték a Nemzeti Színháztól aznap estére a Bánk bán előadását - ezen a napon legalább egy királygyilkosság történjen - még ha csak a színpadon is. A díszvendég Táncsics Mihály lett volna, akit akkor szabadítottak ki a politikai fogságból.Ám Táncsics a színház helyett feleségével egy fogadóban múlatta az időt.

9. Nem volt áruló Görgey

1849. augusztus 13-án Világosnál Görgey Artúr tábornok feltétel nélkül letette a fegyvert, sokáig a magyar történelem legszörnyűbb árulásaként kezelték a hadvezér eme lépését. Történészek szerint azonban Kossuth azon fáradozott a fegyverletétel után, hogy megteremtse az alapot az újrakezdésre. Ehhez előfeltételként meg kellett tartani az emberekben a nemzet erejébe vetett hitet. Tehát ha a szabadságharc kudarcának oka a katonai túlerő, akkor az a veszély bármikor újra fennállhat. Ellenben ha árulás a kudarc oka, a vereségért egy személy a felelős, akkor nem abban van a hiba, hogy Magyarország önerőből nem volt képes a két nagyhatalom között helytállni. Azaz Kossuth indította el a pletykát.