CSALÁDOK

Egy nem­zet ügye a csa­lád­tá­mo­ga­tás

A ma­gyar jövő a ma­gyar gyer­me­kek­ben van. A né­pe­se­dési prob­lé­mákra nem a mig­rá­ció, nem a be­ván­dor­lók tö­me­ges be­te­le­pí­tése a meg­ol­dás, hanem a gyer­me­ket ne­velő csa­lá­dok tá­mo­ga­tása és a fi­a­ta­lok gyer­mek­vál­la­lá­sá­nak elő­se­gí­tése. A kor­mány ha­té­kony, ki­szá­mít­ható, kö­vet­ke­ze­tes csa­lád­po­li­ti­kát biz­to­sít, ez szük­sé­ges ahhoz, hogy a né­pe­se­dési vál­ság­ból ki­lá­bal­junk. A kor­mány szám­ta­lan in­téz­ke­dé­sé­nek kö­szön­he­tően a gyer­mek­vál­la­lási kedv Ma­gyar­or­szá­gon 2011 óta húsz szá­za­lék­kal nőtt.

Az Európai Unió 28 tagországában 2018. január 1-jén 512,6 millió fő élt. A tagállamok népessége az utóbbi csaknem hatvan évben negyedével gyarapodott. Ezen belül a születések és halálozások egyenlegeként azt mondathatjuk, hogy a hatvan évet nézve növekedett ez idő alatt a népesség, ami az összes növekedés háromnegyedét magyarázza, míg a fennmaradó egynegyednyi bővülésért a migráció a felelős. Ugyanakkor az elmúlt években Európában a gyermekvállalási kedv messze nem érte el azt az értéket, amely ahhoz szükséges, hogy a népesség reprodukálja magát, 2016-ban a 28 tagország átlagában a teljes termékenységi arányszám 1,60 volt.

EZT OLVASTAD MÁR?

A migránsválságot megelőzően Európába relatíve kevés illegális bevándorló érkezett, a bevándorlás elsődleges motivációi között a munkavállalás, a családegyesítés és a tanulás szerepelt. Azonban az illegális bevándorlók aránya 2014-től kezdve felerősödött, a korábbi év 110 ezer fős adatáról 490 ezer főre, ők elsősorban Szíriából, Irakból és Afganisztánból érkeztek ide. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) adatai szerint 2012–2018 között összesen 3,094 millió fő lépett be illegálisan az Európai Unió területére. Ezt a hat évet elemezve megállapítható, hogy a csúcsot a 2015-ös 1,82 milliós adat jelentette. A 2017-ben mért 204 719 fő fele a 2016-os adatnak, háromszorosa a 2012-es, duplája a 2013-as adatnak. Összesen az elmúlt pár évben közel 16 millió bevándorló (illegális és legális) érkezett az Európa Unió valamelyik tagországának területére, közülük minden második nem európai országban született. 2015-ben Németországban 10,7, Spanyolországban 9,5, az Egyesült Királyságban 8,7, Olaszországban 8,3, Franciaországban 6,6 százalék volt a külföldiek aránya, míg a 9 855 571 lakosú Magyarországon 156 366 külföldi élt, így arányuk 1,6 százalékos volt.

Ez a hazai arány annak is betudható, hogy Magyarország a demográfiai kérdéseket nem bevándorlással, hanem a családok támogatásával szeretné megválaszolni. Ezért 2010–2018 között a családok támogatására fordítandó költségvetési összeg a kétszeresére emelkedett, 960 milliárd forintról 1929 milliárd forintra, 2019-re pedig a kormány már 2004 milliárd forintra növelte a költségvetési keretet. A ráfordítások mértéke a GDP arányában a 2010. évi 3,5 százalékról 2019-re 4,6 százalékra növekedett. Az összes ráfordításon belül a pénzbeli családtámogatási ellátások, kedvezmények összege nyolc év alatt 43 milliárd forinttal, 2019-re pedig további 26 milliárd forinttal növekedik.

Az idei év, 2018, a családok éve. A korábbinál is több, a családokat szolgáló döntés született. A sok ösztönző mellett létrehozták a neves orvosról, pszichológusról elnevezett Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (Kincs) központot, amely szervezet kutatásokkal segíti a kormány döntéseinek előkészítését és a családokat középpontba helyező politika megvalósulását. Elmondható, hogy hazánkban már több mint 35 éve tart a népességfogyás, de a kormány családpolitikájának köszönhetően nőtt a gyermekvállalási kedv. A kutatások alapján: a teljes termékenységi arányszám a 2011-es 1,23-os mélypont után 2017-re 1,5-re nőtt, ami több mint húszszázalékos emelkedést jelent. Amíg 2000ľ2010 között 23 százalékkal csökkent a házasságkötések száma, 2010 óta a másfélszeresére emelkedett, 42,5 százalékkal több házasságot kötöttek tavaly, mint 2010-ben. Nem kérdéses az sem, hogy a népesedési problémákkal folytatott küzdelem valójában az értékek küzdelme, a küzdelem pedig valójában arról szól, képesek vagyunk-e kiállni a hagyományos családi értékek, az élet értéke mellett, képesek vagyunk-e nap mint nap igent mondani rájuk.

Egyre több jel, adat és felmérés mutatja azt, hogy a magyar emberek, köztük a fiatalok házasságban, a gyermekek közös felnevelésében gondolkodnak és hisznek a családi értékekben. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése alapján bizakodásra ad okot, hogy a 40 év alattiak körében megduplázódott azok száma, akik szerint a házasság élethosszig tart. Egy másik felmérésből pedig az derült ki, a megkérdezettek 75 százaléka tartja fontosnak a szülői felelősségmegosztást. 2010 óta 22 százalékkal csökkent a válások száma, továbbá ahol mégis elválnak a szülők, ott jelentősen – 3 százalékról 13 százalékra – nőtt a közös felügyeleti jog igénybevétele.

A magyar emberek nem csupán értik a családpolitikát, hanem igénylik és támogatják is. Abban nemzeti konszenzus látszik kirajzolódni, hogy a gyermeket nevelő családok támogatása a nemzet jövője szempontjából is kulcsfontosságú. Novembertől tart a családpolitikai nemzeti konzultáció, december végétől értékelik az íveket, elektronikusan beérkezett válaszokat. A fiatalok önálló életkezdését segítő új támogatásról is kikérik az emberek véleményét. Kutatások szerint a magyarok családban szeretnének élni, ám a fiatalok általában eggyel több gyermeket terveznek, mint amennyi megszületik. Ennek oka egyaránt lehet az életkor vagy az anyagi helyzet, a kormány viszont szeretné lebontani ezeket az akadályokat. A fiatalok gyermekvállalását segíti a családi adókedvezmény, a gyermekétkeztetés, a tankönyvek költségeinek átvállalása, az otthonteremtési kedvezmény, a diákhitel elengedése gyermekvállalás esetén, és ezt szolgálná a fiatalok életkezdési támogatása is. Eddig is számos olyan döntést hoztak, amely gyakorlatilag állampolgári kezdeményezésből született, sokszor kapnak értékes jelzéseket, amelyeket beépítenek a szabályozásokba. Az biztos, hogy most, a konzultáció kapcsán sem lesz ez másképp.

Eközben a címlapon

Jogi védelem a családoknak

A családok védelmének alkotmányos alapelveit szabályozza a nemzeti jogrendszerünk alapját képező Alaptörvény, amely szerint Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő–gyermek viszony. A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza, amely szerint minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását. Az Alaptörvényben előírt sarkaltos törvényként az úgynevezett csvt azaz a családok védelméről szóló 2011. évi törvény az, amelynek egésze a fenti alkotmányos alapelvek kibontásaképpen a házasság, a családok, az anyák, a gyermekek védelmének legalapvetőbb elveit és szabályait határozza meg. A jogszabályban többek között az szerepel, hogy a család Magyarország legfontosabb nemzeti erőforrása. A társadalom alapegységeként a család a nemzet fennmaradásának biztosítéka és az emberi személyiség kibontakozásának természetes közege, amit az államnak tiszteletben kell tartania.

Tématámogatás. 

Készült Magyarország Kormánya támogatásával.

Forrás: Mediaworks Hungary Zrt.