RIPOSTER

Cser­no­bil: elő­ször Paks je­lezte, hogy va­la­hol nagy baj tör­tént

Har­minc éve annak, hogy áp­ri­lis 26-án, haj­nali 1:23:58-kor a cser­no­bili atom­erőmű 4-es re­ak­tora gőz­rob­ba­nás kö­vet­kez­té­ben ki­gyul­ladt, és rob­ba­ná­sok so­ro­zata után be­kö­vet­ke­zett a nuk­le­á­ris ol­va­dás. Ami akkor tör­tént, az em­beri fe­le­lőt­len­ség és hő­si­es­ség kü­lö­nös drá­mája.
  • Szerző: F. G.

Egy rosszul elsült kísérletet tesznek felelőssé a szakértők a reaktorrobbanás bekövetkezéséért. Azt pedig az akkori idők politikai viszonyai magyarázzák, hogy a szovjet vezetés próbálta eltitkolni a világ előtt a katasztrófát. De rövid időn belül első ízben Svédországban  kezdtek radioaktív felhőket észlelni, amelyek délkeleti, tehát a Szovjetunió irányából érkeztek. Ettől kezdve már nem lehetett sokáig eltitkolni a balesetet.

A tudósítójának egy akkor a Paksi Atomerőműben dolgozó mérnök egy széles körben még nem ismert történetet mondott el, amiből az erőmű szakemberei már tudták, hogy valahol nagy baj történt.

EZEKET OLVASTAD MÁR?
Az erőmű biztonsági rendszerei jelzik azt is, ha valakit sugárterhelés ért az üzem területén. Ilyen műszer ellenőrzi a kilépő dolgozókat is. Azon a reggelen riasztott a rendszer, de a műszakba érkező dolgozóknál jelzett be a sugárzásmérő...

Hivatalosan akkor még senki semmit nem tudott az országban, de a radioaktív felhő már fölénk érkezett, s beterítette az egész országot.

A KFKI néhány munkatársa a katasztrófát követő délelőttön egy utcai telefonfülkéből több budapesti és megyeközponti óvodát, bölcsődét hívott fel telefonon, figyelmeztetve a pedagógusokat, hogy „olyan erős a nap sugárzása, hogy az veszélyes lehet a gyerekekre”. Az óvodákból terjedt aztán tovább suttogva a figyelmeztetés.

Április 28-án Bedő Iván, a Magyar Rádió hírszerkesztőségének turnusvezetője döntése alapján a BBC hírére is támaszkodva hírt adtak a katasztrófáról a Rádió 21 órai híradásában. A hír közlését a felsőbb vezetés másnap hajnalban tiltotta le, Bedő pedig büntetésben részesült...

Cikkünkhöz kapcsolódó exkluzív képösszeállításunkat a fotóriportere készítette.

Eközben a címlapon
Csernobil település végét jelző tábla. A Szovjetunió felbomlása után elsők között írták át a táblákat az ukrán helyesírás szerint.A település ukránul - ahogy a tábla is írja - valójában Csornobil.
Csernobil település végét jelző tábla. A Szovjetunió felbomlása után elsők között írták át a táblákat az ukrán helyesírás szerint.A település ukránul - ahogy a tábla is írja - valójában Csornobil.
Fotó: Keller Mátyás
Az épülő 5-ös 6-os reaktorhoz készülő egyik hűtőtorony. Ezt sem fejezték be, noha 1987 februárjáig rohamtempóban dolgoztak rajta
Az épülő 5-ös 6-os reaktorhoz készülő egyik hűtőtorony. Ezt sem fejezték be, noha 1987 februárjáig rohamtempóban dolgoztak rajta
Fotó: Keller Mátyás
Óriáskerék. ezen nem ült sohasem gyerek - 1986. május elsején akarták átadni
Óriáskerék. ezen nem ült sohasem gyerek - 1986. május elsején akarták átadni
Fotó: Keller Mátyás
Tűzoltó szerkocsi az atomerőmű tűzoltóságánál. Lehet, ez is részt vett anno az oltásban
Tűzoltó szerkocsi az atomerőmű tűzoltóságánál. Lehet, ez is részt vett anno az oltásban
Fotó: Keller Mátyás
Elhagyott zongora egy üres lakásban. A város lakóit evakuálták a robbanás után
Elhagyott zongora egy üres lakásban. A város lakóit evakuálták a robbanás után
Fotó: Keller Mátyás
Szovjet szokás volt, hogy a nagyvárosok kaptak ilyen szép betonnévtáblát. Pripjaty, az erőmű közvetlen közelében lévő, egykor 50 ezer lakossal bíró városának ez jutott. A várost alapították 1970-ben, élt 16 évet
Szovjet szokás volt, hogy a nagyvárosok kaptak ilyen szép betonnévtáblát. Pripjaty, az erőmű közvetlen közelében lévő, egykor 50 ezer lakossal bíró városának ez jutott. A várost alapították 1970-ben, élt 16 évet
Fotó: Keller Mátyás

A robbanás után katonákat vezényeltek a reaktorblokkhoz, akiknek megfelelő védőfelszerelés nélkül kellett eltakarítaniuk a romokat, hogy hozzákezdhessenek a reaktor maradványait befedő betonszarkofág megépítéséhez. A több hónapig tartó akcióban százezrek vettek részt, ezrek haltak meg a Csernobilban eltöltött órák, napok következtében.

Az áldozatok számáról hivatalos adatok nem állnak rendelkezésre, mivel a Szovjetunióban a katasztrófa után titkosították az áldozatok kórházi kartonjait.