HARCÉL

Bűncselekménnyel gyanúsított üzletembernek akar menedékjogot adni a bíróság

Minden ellenkező állítással szemben az Európai Unió Bírósága (EUB) nem adott és nem is adhatott magyar menekültstátust a Helsinki Bizottság ügyfelének, a magát politikai üldözöttnek valló Alekszij Torubarovnak.
  • Szerző: RIPOST

A hazájában egy sor bűncselekmény elkövetésével meggyanúsított orosz üzletember jelenleg a nemzetközi védelem egyetlen formájában sem részesül Magyarországon. Az EUB július 29-i ítélete tehát elsősorban nem róla, hanem a tagállamok függetlenségéről, illetve annak csorbításáról szól - írja a Magyar Nemzet.

Az orosz üzletember Alekszij Torubarov az ezredforduló környékén egy volgográdi étteremlánc tulajdonosaként belépett az Igaz Ügy nevű orosz ellenzéki pártba. A 2000-es években több büntetőeljárás is indult ellene, ezek elől az Európai Unió területére szökött. Ausztriában viszont az Interpol körözése alapján elfogták. Menekültstátust sem ott, sem Csehországban nem kapott, ahová a dublini rendelet értelmében utalták át az ügyét, mivel ott lépte át először a schengeni övezet határát. A cseh hatóságok kiadták Oroszországnak, ahol először letartóztatták, majd szabadlábon védekezhetett. Ezt kihasználva Ukrajnán keresztül Magyarországra szökött, itt azonban a rendőrség elfogta.

A férfi ismét menekültügyi kérelmet adott be, amit háromszor utasított el a magyar szakhatóság. Ezt követően a Soros-hálózathoz kötődő Helsinki Bizottság támogatásával egy pécsi bíró az EUB-hoz fordult.

A július 29-i ítélet szerint ugyan a tagállamok szabadon dönthetnek arról, hogy a menekültügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálatát végző  bíróságaik rendelkezzenek-e hatáskörrel a jogszabálysértő határozat megváltoztatására, vagy csak az ilyen határozat megsemmisítésére és a jogszabálysértő határozatot hozó hatóság új eljárás lefolytatására való kötelezésére legyenek felhatalmazva, de ez utóbbi esetben hatáskörrel kell rendelkezniük olyan kötelező érvényű iránymutatás megfogalmazására, amelyet a hatóságnak tiszteletben kell tartania, és végre kell hajtania. Magyarán a bíró adott esetben utasíthatja a hatóságot a menekültstátusz megadására.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjo­gász a Magyar Nemzetnek elmondta: kétélű fegyvernek tartja az uniós bíróság döntését, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a luxemburgi testület ítéletére alapozva a bíróságok a jövőben akár a menekültügyi hatóság által korábban megadott menedékjogokat is megvonhatják. Továbbá a bíróságok szűkíthetik is a menekültjogot, arra hivatkozva, hogy a menekültügyi hatóság túl tágan értelmezi a genfi egyezményt, ezért nem támogatják a menedékjog vagy a nemzetközi védelem megadását. Másfelől viszont ismert a Soros-hálózat törekvése a bírák és jogászok úgynevezett „érzékenyítésére”.

Az EUB mostani ítélete egyébként azért aggasztó, mert ez a testület hivatott dönteni a Stop, Soros!-törvénycsomag ügyé­ben indult kötelezettségszegési eljárásban is, amely két hete került a bíróság elé.

A tét pedig ez esetben jóval nagyobb, mivel az illegális migráció megállításáról szóló, Brüsszel által támadott szabályozás egy része az alaptörvényben rögzített, és soha nem volt még példa arra, hogy ­uniós szervezet tagállami alkotmányos normát kíséreljen meg felülírni az euró­pai normákra vagy a közösségi jog szellemére hivatkozva.