Azt hitte, smaragdot talált, de kiderült, hogy nem földi kőzet!

Furcsa, zölden csillogó kövek kerültek elõ 35 éve a tajgában. Akkor azt hitték, hogy üvegdarabok, és akváriumi dekorációként használták õket. Aztán tulajdonosa a hírek alapján arra gondolt, hogy smaragdok lehetnek, a vizsgálatokon viszont valami teljesen váratlan dolog derült ki róluk.

smaragd

meteor

tajga

orosz

tunguszka

Az orosz Lidiya Korshunova boldogult férje, aki történész és geológus volt, még 35 évvel ezelőtt bukkant egy tajgai gyalogtúra közben a szépen csillogó, zöldes színű, üvegszerű kődarabokra a Metlyakovka folyó és a Kan folyó találkozásánál egy domboldalon.

Mivel a lelőhely közelében volt egy régi bánya, azt hitte, hogy valami mesterséges üvegszerűségről lehet szó, és barátai is megerősítették ebbéli hitében. Annyira megtetszettek neki a furcsa kövek, hogy hazavitte, és a családi akváriumba tette őket, dekorációnak.

Évekkel később, miután férje már meghalt, Lidiya olvasott egy cikket, amely arról szólt, hogy azon a környéken, ahol a férje a köveket felfedezte, smaragdot találtak. Egyből eszébe jutottak az akváriumban pihenő, szépen csillogó kövek.

Kiderült, hogy a terület, ahol a férjem megtalálta a köveket, gazdag smaragdban. Azt hittem, hogy a mi köveink is smaragdok!

"Arra gondoltam, ha valóban drágakövek az akváriumban heverő zöld üvegdarabok, akkor hatalmas lehet az értékük" - mondta az özvegy.

Az egyiket elvitte egy moszkvai szakemberhez, hogy vizsgálja meg. Az eredmények mindenkit megleptek: kiderült ugyanis, hogy nem smaragdról van szó, de nem is üvegről. De még meglepőbb volt, hogy a szakemberek nem tudták beazonosítani, hogy miféle anyagból lehetnek a zöld kövek.

Az elemzés végül kimutatta, hogy a furcsa anyag 7,5-szer több nikkelt, 6-szot több rezet, 3-szor több kobaltot, 3-szor több titánt, és 40-szer több krómot tartalmazott, mint a hagyományos üveg. Így semmiféleképpen nem lehet mesterséges. Viszont hasonló üveges anyagot már találtak néhányszor, főleg meteorbecsapódások helyszínén, ahol az olvadt törmelék nagy területen szóródott szét a környéken.

Evgeny Dmitriev a neves orosz tudós szerint - aki korábbi vezető szakember volt az orosz űrügynökségnél - ezek a kövek az 1908 június 30-án, a szibériai Tunguszka felett felrobbant meteor megolvadt, majd megszilárdult darabjai lehetnek, amelyek hatalmas területen szóródtak szét a tajgában.

A tunguszkai esemény 1908. június 30–án reggel, helyi idő szerint 7 óra 13-kor Szibéria középső részén az Alsó-Tunguszka és a Léna folyó között a légkörbe lépett, tűzgömbbé vált, majd még a légkörben, 6-8 kilométer magasságban felrobbant égitest volt. A robbanás helyszínén legelő állatokat hamuvá égette, 30 kilométeres körzetben minden fát (kb 80 millió darabot) gyökerestül kitépett, és a 65 kilométerre lévő Vanavara település házainak ajtajait, ablakait betörte. Vanavara település közelében 80 km sugarú körben letarolta a tajgát, a helyszíntől 500 kilométerrel távolabb közlekedő transzszibériai vasútvonal utazóközönsége is szokatlanul világos fénycsóvára lett figyelmes, ugyanakkor erős rengést is érzékelt. A robbanás energiáját 10-20 megatonna TNT robbanási energiájával egyenértékűre becsülik. (Wikipédia)

A hely, ahol a köveket megtalálták, 670 km-re volt az epicentrumtól. Sajnos az orosz nő nem lett dúsgazdag milliárdos, a köveket egy múzeumnak adományozta, ahol most vitrinben őrzik őket.

Forrás: The Sberian Times