KÜLFÖLD

A re­pü­lés biz­ton­sá­gos? Idi­óta pi­lóta miatt halt meg 70 ár­tat­lan ember

Sokan mond­ják, aki re­pü­lőre száll, nyu­godt lehet, az uta­zás leg­ke­vésbé ve­szé­lyes for­má­ját vá­lasz­totta. Ki­véve, ha olyan fe­le­lőt­len pi­ló­tá­kat fog ki, akik nem tö­rőd­nek a sza­bá­lyok­kal.
  • Szerző: Ripost

Lezárult a vizsgálat Szaratovszkije Avialinyii légitársaság februárban, Moszkva közelében lezuhant gépének ügyében. A dokumentumok beigazolták, amit eddig csak sejteni lehetett, a személyzet figyelmetlensége okozta a 71 ember életét követelő szerencsétlenséget.

A moszkvai Domogyedovo repülőteréről Orszkba tartó An-148-as február 11-én, négy perccel a felszállás után eltűnt a radarernyőkről. A gép lezuhant, 65 utasa – köztük három gyerek – és hatfős személyzete életét vesztette. 

A pilóták ugyanis érthetetlen módon elfelejtették bekapcsolni a sebességmerő csövek fűtését, ezek pedig felszállás közben elkezdtek jegesedni. Ennek az lett következménye, hogy ezek téves adatokat továbbítottak a robotpilótának, ami lekapcsolt, a pilótáknak pedig fogalmuk nem volt, hogy mit csináljanak.

EZT OLVASTAD MÁR?

A gép parancsnoka, Valerij Gubanov a gép lassulását zuhanórepüléssel próbálta megállítani, de mivel a repülő dőlésszöge meghaladta a megengedettet, lezuhant.

De nem ez volt az egyetlen ilyen eset mostanában.

Ehhez kísértetiesen hasonló baleset történt nem is olyan régen. 2009. június 1-én az Air France 447-es, Rióból Párizsba tartó járata előbb kísérteties módon eltűnt a radarképernyőkről, majd kiderült, hogy az óceánba zuhant. Az Airbus A330-203 fedélzetén 216 utassal, köztük öt magyarral, és 16 főnyi személyzettel a hullámsírba merült.

Fotó: MTI

A gépet akkor két évig keresték, mire megtaláltak egy nagyobb darabot a törzséből. Ezután felgyorsultak az események, és hihetetlen módon ugyan, de a fekete dobozok is előkerültek, majd 4 km-es mélységből robotokkal hozták fel őket. Miután kielemezték a felvételeket, jött a megdöbbentő igazság. A sebességmérő csövek hibája és a pilóták képzetlensége együtt okozta szerencsétlenséget.

De mi is ez a rejtélyes alkatrész?

A sebességmérő, vagy más néven Pitot-cső, a repülőgép egyik legegyszerűbb alkatrésze, de sokszor akad vele probléma. Mégis szükséges, hiszen egy repülő tárgy sebességét nem olyan egyszerű megmérni, mint mondjuk egy autóét. Ott elég az egyik mozgó alkatrészhez viszonyítva meghatározni, mennyivel is megyünk, egy repülőnél valahogyan a külső levegőhöz képest kell ezt megtenni. Erre egy vékony csövet alkalmaznak, amelyen menet közben áthasít a levegő, és ennek a nyomáskülönbségéből számolja ki a fedélzeti számítógép, hogy mennyivel is halad a gép.

Eközben a címlapon
A sebességmérő csövek helye
A sebességmérő csövek helye

Nem kell mondanunk, mennyire veszélyes, ha ennek a precíziós műszernek valami baja esik, mondjuk jég kerül bele, az érzékelők máris téves eredményeket adnak. És aki már utazott repülővel, tudja, hogy a levegőben szinte lehetetlen bármihez is viszonyítani a sebességünket, a pilóták csak a műszerekre hagyatkozhatnak. Ebben az esetben (és az orosz gépnél is) a téves adatokat adó műszerekre.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a pilóták nem tehetnek ennek a két balesetnek a bekövetkeztéről, hiszen alaposabb felkészültség esetén rájöhettek volna, hogy mi történik. Az AF 447-esének pilótafülkéjében elhangzott utolsó beszélgetés például kiválóan mutatja, hogy mennyire nem tudták, történik körülöttük:

- Kapitány, mit gondol? Mi a véleménye? Mit tehetnénk? - Nos, fogalmam sincs.

Persze, azt ne felejtsük el, hogy a pilóták nagy többsége sokszor erőn felül teljesítve, felkészültségüknek köszönhetően tesznek meg mindent, hogy mi, utasok nyugodtan élvezhessük a repülést.