A Jobbiknak tizenöt napja van arra, hogy fizessen

A számvevőszék hétfőn az MTI-nek küldött közleményében azt írta: a Jobbik – a számvevőszék jelentéstervezetéhez küldött – észrevételében nem cáfolta hiteles ellenőrzési bizonyítékokkal, illetve egyéb alátámasztott érvekkel az ÁSZ bizonyítékokon alapuló megállapításait, így a törvényi előírás alapján az ÁSZ 2018. január 8-i dátummal felhívással fordult a Jobbik elnökéhez, hogy a párt a tiltott vagyoni hozzájárulás értékét tizenöt napon belül fizesse be a központi költségvetésnek.

A közlemény szerint az ÁSZ befejezte a Jobbik 2015-2016-ra, valamint a vizsgálat megkezdéséig tartó időszakra vonatkozó ellenőrzését, és megállapította, hogy a párt nem igazolta a közpénzekkel való átlátható és elszámoltatható gazdálkodását, valamint akadályozta a számvevőszéki ellenőrzés program szerinti lefolytatását, emellett

az ÁSZ hatósági kockázatjelzés alapján feltárta, hogy a Jobbik 2017 első félévében működéséhez a jogszabályt megsértve, tiltott vagyoni hozzájárulást fogadott el.

Ezzel kapcsolatban az ÁSZ közölte: hatósági jelzést kaptak 2017-ben a Jobbik által két gazdasági társasággal, politikai plakát kihelyezésre kötött szerződésekben alkalmazott, a gazdasági társaságok hirdetési listaáraitól jelentősen elmaradó egységárak miatt. Az ÁSZ megállapította, hogy a kockázatjelzésben rögzített, politikai hirdetések kihelyezésére kötött szerződések alapján a Jobbik 2017-ben a törvényi tilalom ellenére – jogi személyektől származó – nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást fogadott el 331 millió 660 ezer forint összegben.

A számvevőszék ellenőrzése szerint a Jobbik nem igazolta, hogy elvégezte volna a nem pénzbeli, vagyoni hozzájárulás törvényben előírt értékelését.

Az ÁSZ emlékeztetett arra, hogy az ellenőrzés során értékelte a párttörvény 2014. január 1-jétől hatályos, a tiltott vagyoni hozzájárulásokra vonatkozó törvényi előírások betartását, a módosítás következtében ugyanis 2014-től tilos a jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől, más államtól, külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személyektől származó vagyoni hozzájárulás elfogadása, és tiltott vagyoni hozzájárulásnak minősül, ha egy párt a mindenki számára elérhető árnál lényegesen olcsóbban vesz igénybe vagy rendel meg szolgáltatásokat.

A törvény arról is rendelkezik, hogy ha a vagyoni hozzájárulást nem pénzben nyújtották, a párt köteles annak értékeléséről, vagyis értékének meghatározásáról gondoskodni. Ha a párt a vonatkozó rendelkezéseket megsértve az értékelést nem végezte el, akkor azt az ÁSZ teszi meg.

A számvevőszék megállapította, hogy a Jobbik az éves költségvetési törvények adatai alapján 2015-ben és 2016-ban egyaránt 475 millió 800 ezer forint – tehát a két év alatt több mint 950 millió forint – központi költségvetési támogatásban részesült.

A Magyar Közlönyben közzétett adatok alapján a 2015. évi pénzügyi kimutatásban 544 millió 720 ezer forint bevételt, valamint 369 millió 747 ezer forint kiadást, a 2016. évi pénzügyi kimutatásban 575 millió 590 ezer forint bevételt, valamint 525 millió 675 ezer forint kiadást számolt el.

Az ÁSZ közleménye szerint a Jobbik nem igazolta, hogy rendelkezett volna a jogszabályban előírt szabályzatokkal, hogy megteremtette volna a közpénzekkel való átlátható és ellenőrizhető gazdálkodás alapjait és azt sem, hogy a könyvvezetése során érvényesítette a számviteli alapelveket, a kifizetéseket szabályszerűen teljesítette volna, továbbá a forrásokat – köztük a költségvetési támogatásokat – szabályszerűen számolta volna el, és a közpénzek felhasználását jogszerűen és átlátható módon végezte volna.

Az ÁSZ szerint a Jobbik nem igazolta továbbá, hogy a céljaira rendelt vagyont a jogszabályoknak megfelelően használta fel, a vagyon védelmét, megőrzését biztosította volna, emellett a párt nem igazolta a közzétett pénzügyi kimutatásokban közölt adatok valódiságát, megbízhatóságát, a közzététel szabályszerűségét sem.

Az ÁSZ szerint a Jobbik a 2015-2016-ra vonatkozóan azt sem igazolta, hogy a működéséhez jogszerűen igénybe vehető forrásokat használt fel.

A számvevőszék közleményében emlékeztet arra, hogy a politikai élet tisztasága érdekében különösen indokolt a költségvetési támogatásban részesülő pártok gazdálkodásának ellenőrzése, amit az ÁSZ törvényi előírás alapján kétévente végez, így kiemelt szerepet tölt be és felelősséget visel a pártok feletti társadalmi kontroll érvényesítésében.