MANI

A Duna Aré­ná­ból me­rí­te­nek öt­le­te­ket a to­kiói olim­pia szer­ve­zői

A fenn­tart­ha­tó­sá­got szem előtt tartva el­ső­sor­ban az épü­let be­fo­ga­dó­ké­pes­sé­gé­nek va­ri­ál­ha­tó­sága terén te­kin­tik pél­dá­nak az új ma­gyar úszó­aré­nát.
Példaértékű létesítmény a Duna Aréna a világ számára

- hangzott el azon a budapesti tanácskozáson, amelyen Cornel Marculescu, a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) ügyvezető igazgatója és Hirokata Miura, a 2020-as tokiói olimpia létesítményigazgatója találkozott.

A vizes világbajnokság szervezőinek csütörtöki közleménye szerint a FINA elnöke a japán delegáció figyelmébe ajánlotta a budapesti úszóaréna építészeti megoldásait, egyúttal méltatta a szűkös időkeret ellenére magas színvonalon és jövőbe mutató műszaki tartalommal felépülő komplexumot.

A Tokió 2020 munkatársai elmondták, eredeti terveik szerint egy állandó, 15 ezer néző befogadására alkalmas uszoda épült volna az olimpiára. Látva azonban a fejlesztéseket, már ők is - a Duna Arénához hasonlóan - egy visszabontható, és az olimpia után a fenntarthatóságot szem előtt tartó arénát fognak építeni. Ezért leginkább azok után a megoldások után érdeklődtek, amelyek az épület befogadóképességének variálhatóságát teszik lehetővé.

A 17. FINA világbajnokság fő helyszínéül szolgáló Duna Aréna verseny alatti befogadóképessége 15 ezer fő, a világeseményt követően a két, egyformán 4500 fős mobillelátót visszabontva, csökkentett kapacitással fog működni, fix 6000 fő befogadására alkalmasan. A korábban Dagály Úszóaréna nevet viselő komplexumot a keddi átadáson Duna Arénának keresztelték el.