INSIDER

Ma­gyar ku­ta­tás bi­zo­nyí­totta: stressze­lünk a mo­bi­lunk nél­kül

Saj­nos van annak alapja, hogy a leg­töb­ben nem bír­ná­nak ki egy napot sem a mo­bil­juk nél­kül. Töb­ben már pár perc alatt stressz­szerű tü­ne­te­ket pro­du­kál­nak, ha nincs náluk a te­le­fon­juk.

Sok ember hasonlóan kötődik a telefonjához, mint egy emberhez, ezt pedig az ELTE Etológia Tanszékének legújabb tanulmánya bizonyítja.

Külföldön több kutatás volt már a témában, a magyarok felmérése viszont abban más, hogy nem csak kérdőíves és önbevallásos módszeren alapul.Vizsgálatokkal támasztották alá, hogy akár három perc a mobilunk nélkül elég ahhoz, hogy stresszesek legyünk.

A kutatásba nagyjából nyolcvan 18-26 év közötti egyetemistát vontak be. Egyenként behívták őket egy szobába, ahol három percre egyedül hagyták őket. A csapat felétől egy hihető indokkal elvették a telefont és a szobában található szekrénybe zárták azt. Eközben kívülről figyelték az alanyok szívritmusát és elemezték a viselkedésüket, amit videóra is rögzítettek. A kísérletet egy pszichológiai teszt és egy kérdőív követte. A vizsgálat alatt többen is megközelítették a szekrényt, volt, aki ki is vette onnan a készülékét. Ezen kívül volt, aki vakarózott, tördelte a kezét, más fel-alá járkált. Ezek az úgynevezett zavar-viselkedések, amiket a telefon hiánya okozott.
Sokan még a mosdóba is magukkal viszik a telefonjukat.
(Fotó: Pexels)
Sokan még a mosdóba is magukkal viszik a telefonjukat. (Fotó: Pexels)

„Ezek a fiatalok nem voltak tudatában annak, hogy milyen stresszes tüneteket produkálnak. Az általuk kitöltött önbevallós tesztekből is látszik, hogy szerintük semmi különös nem történt a viselkedésükkel kapcsolatban, nem érzékelték a stresszt” – mondta a -nak Dr. Konok Veronika, az ELTE TTK Etológia Tanszékének tudományos munkatársa.

A kutatás vezetője hozzátette, hogy vélhetően a 30-as, 40-es éveikben járóknál is észlelhető a telefonhoz való túlzott kötődés, de ez inkább a fiatalokra jellemző. „Ez egy általános jelenség, ami lehet, hogy valakinél megerősödik annyira, hogy telefonfüggőségig fajul. De a kötődést semmiképp sem hívhatjuk betegségnek” – tette hozzá Dr. Konok Veronika.

A kutatás nagy felfedezése az, hogyhasonlóan kötődünk a telefonunkhoz, akár egy emberhez. Mivel a telefon a kapcsolattartás fontos eszköze, annak hiánya rövid idő – jelen esetben csak három perc – alatt frusztrációt produkál a legtöbb emberben.Az ELTE vizsgálata alatt a szív árulkodott a tesztalanyok szorongásáról: a szívritmus olyan mintázatot ábrázolt, ami a stresszre jellemző.

Eközben a címlapon

Fotó: Pexels
Fotó: Pexels

Mikortól nevezhető valaki telefonfüggőnek?

Nem sok klinikai tapasztalattal rendelkeznek még a szakemberek, de elméletileg akkor nevezhető valaki telefonfüggőnek, ha erősen feszültté válik, esetleg elvonási tüneteket is produkál a telefonja hiányában. „Ezt a diagnózist kimondani nagy óvatosságot igénylő kérdés, hiszen ezekben az esetekben a "telefon" kifejezés mögött kapcsolatok, érzések és problémák húzódhatnak” – mondta a -nak Dr. Gerevich József, pszichiáter, az Addiktológiai Kutató Intézet egyetemi tanára.

Fotó: Pexels
Fotó: Pexels

Fontos hangsúlyozni, hogy a gyerekek és a fiatalok körében található a legtöbb telefonjához kötődő ember.

 „Ha a fiatal számára a fő cél a menekülés az elviselhetetlen valóság elől, akkor előbb-utóbb a személy fejlődése megtorpan. Ez gyermekkorban nagy károkat okozhat” – tette hozzá a -nak Dr. Gerevich József.