Nem rajonganak Gyurcsány árnyékkormányáért a magyarok

Fontos leszögezni, hogy Gyurcsány Ferenc politikájának alappillérei, valamint a kormányzásról, a közügyek viteléről alkotott elképzelései már 2010 előtt, a szocialista-liberális kormány regnálásának éveiben világossá váltak, így a gyurcsányi alternatíva az árnyékkormány működésétől függetlenül is pontosan körvonalazható. A szóban forgó időszakban a baloldali politika – ahogy a Századvég korábbi elemzése rámutatott – jelentős gazdasági visszaeséshez, elszabaduló munkanélküliséghez, adó- és járulékemelésekhez, illetve a 13. havi nyugdíj és fizetés elvonásához vezetett. Ugyan Gyurcsány 2005-ben ötéves adócsökkentési programot hirdetett meg (melyet akkori pártja, az MSZP 2006-os választási programja is megerősített) a balliberális erők mégis:

Világosan látható, hogy a jóléti intézkedésekre, illetve a gazdaság fellendítésére vonatkozó gyurcsányi víziókat – a baloldal hatalomra kerülése esetén – súlyos lakossági megszorítások, a kedvezmények megvonása, adóemelés és újabb közterhek bevezetése követi. Aggályos továbbá, hogy Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc az árnyékkormány felállítása során a személyi folytonosság biztosítására is ügyelt, több olyan politikusnak is „árnyékpozíciót” juttatva, akik a 2010 előtti bukott baloldali politika emblematikus alakjai voltak. Vadai Ágnes, Varju László, Oláh Lajos és Arató Gergely nem pusztán az árnyékkormány miniszterei, hanem Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején államtitkári pozícióban hajtották végre a jelenlegi DK-vezér politikai akaratát.

A választók támogatása nélkül „árnyékkormányozna” a Demokratikus Koalíció

Hangsúlyoznunk kell, hogy április 3-án a hatpárti baloldali összefogás – melynek megkérdőjelezhetetlen vezető ereje a Demokratikus Koalíció volt – súlyos választási vereséget szenvedett, a magyarok elsöprő többsége nemet mondott a balliberális tömb politikai ajánlatára. Valószínűsíthető, hogy a volt kormányfő az árnyékkormány megalakításával – a baloldali szavazóbázis bővítésének szándéka mellett – a szövetséges balliberális pártoknak is üzenni kívánt. Gyurcsány Ferenc a korábbi választási partnereit tudatosan hagyta ki a testületből, egyértelművé téve ezzel, hogy a Demokratikus Koalíció immár nyíltan magának követeli a kezdeményezés jogát a baloldalon.

Ezzel párhuzamosan kijelenthető, hogy a Gyurcsány nevével fémjelzett politika választói megítélése az elmúlt hónapokban nem változott, az árnyékkormány felállítása nem hozott áttörést. A Századvég októberi kutatása szerint a magyarok közel háromnegyede (71 százaléka) inkább kedvezőtlen véleményt fogalmazott meg Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc árnyékkormányáról, míg a testületről pozitívan nyilatkozók aránya 22 százalékra tehető. Ennek tükrében megállapítható, hogy az árnyékkormány megalakítása politikai kudarc: Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc sem az általuk kínált politikai alternatíva hitelességéről, sem a kormányzóképességükről nem tudták meggyőzni a magyarok döntő többségét. Másképpen fogalmazva a baloldali árnyékkormány mögül nem pusztán a választók formális felhatalmazása, hanem a lakosság szimpátiája és bizalma is hiányzik.