A háború ellenére nőtt a magyar gazdaság

A magyar gazdaság Európa harmadik leggyorsabban növekvő gazdasága – értékelte a kedden bejelentett GDP-adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium. Egy év alatt 1,7 százalékkal bővült a magyar teljesítmény. Negyedéves alapon még jobb, immár második a magyar növekedés, a 0,8 százalékos adatot csak Írország tudta meghaladni. Az unió növekedési ütemét pedig negyedéves alapon több mint két és félszeresen, éves alapon pedig csaknem három és félszeresen múlta felül a magyar gazdaság. A kormány szerint így tovább folytatódhat, sőt gyorsulhat a gazdasági felzárkózás - írta hirado.hu.

Nemcsak hétvégén, hétköznap is folyamatosan érkeznek vendégek a Híradóban bemutatott gyulai szállodába. Az élménykomplexum gyógyvize országszerte ismert. Sokan keresik fel emiatt, a szálloda most is szinte telt házzal üzemel. De már gőzerővel készülnek a pünkösdi hosszú hétvégére is és a nyári előfoglalási adatok is ígéretesek.

„Rendkívül erős évkezdésen vagyunk túl mind vendégszámban, azaz vendégéjszaka-számban, mind pedig forgalomban, tehát bevételben felül tudtuk múlni az egyébként rekordévnek számító 2023-as adatokat” – értékelt Boros Zoltán, a Hunguest Gyula szállodaigazgatója.

Jól teljesít a gazdaság egyik húzóágazata, a turizmus is

– ezt mutatják a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai.

2024 márciusában a turisztikai szálláshelyeken több mint egymillió vendég csaknem hárommillió vendégéjszakát töltött el. A vendégéjszakák száma 25, a vendégeké 30 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest a szálláshelyeken.

Az év első hónapjaiban a magyar gazdaság visszatért a növekedési pályára – reagált Varga Mihály pénzügyminiszter

a KSH által szintén kedden közölt friss GDP-adatokra.

A magyar gazdaság az első negyedévben 1,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Varga Mihály kiemelte: a növekedést az is segítette, hogy a foglalkoztatás rekordszinten van, beindult a fogyasztás; az építőipar és a turizmus pedig egyre jobban teljesít.

„Fontos eredmény, hogy a magyar gazdaságnak úgy sikerült visszatérni a növekedési pályára, hogy közben a külső körülmények kedvezőtlenek. Az orosz–ukrán háború, a közel-keleti konfliktus és a német gazdaság gyengélkedése is visszafogja a hazai teljesítményt. Ebben a helyzetben az egyensúly erősítésével a növekedést építjük újra. Idén 4,5 százalékra csökkentjük az államháztartási hiányt, és a következő években 3 százalék alá fogjuk mérsékelni” – mondta a miniszter.

Varga Mihály hangsúlyozta: idén 2,5 százalékkal bővülhet a gazdaság jövőre pedig az előrejelzések szerint is az uniós növekedési rangsor élén lehet Magyarország.

Negyedéves alapon az unión belül jelenleg a második legnagyobb a magyar növekedés, olyan országokat megelőzve, mint például Spanyolország, Belgium vagy Németország.

De éves alapon is előkelő harmadik helyen állunk, olyan országokat magunk mögött hagyva, mint például Ausztria, Portugália vagy Franciaország.

„A magyar adat a jelenlegi nemzetközi körülmények között is kiemelkedőnek számít. Számos országot sújtott az elmúlt időszakban az energiaválság, köztük Magyarországot is. ennek ellenére élmezőnybe tartozik a magyar növekedés” – erről beszélt Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza az M1-nek.

Az unió növekedése 0,3 százalékos volt, míg Magyarországé 0,8 százalék az előző negyedévhez képest. Ez nagyjából két és félszeres különbség.

Míg éves alapon az unió növekedése 0,5 százalék volt (2023-hoz képest), a magyar növekedés 1,7 százalék, tehát ez körülbelül három és félszeres növekedést jelent. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy Magyarország gazdasága idén gyorsuló ütemben zárkózhat föl.

Suppan Gergely hozzátette: a kormány elsődleges célja, hogy a növekedést újra indítsa, idén mintegy 2,5 százalékos növekedést érjen el. Jövőre pedig több mint 4 százalékos bővülés a cél, amit a közgazdász szerint a jelenlegi kedvező gazdasági mutatók is alátámasztanak.

Ha beindulnak a beruházások, mint a CATL vagy a BMW, és ezek teljes kapacitáson fognak termelni, akkor a 4 százalékos növekedés nagyon könnyen elérhető, de ehhez kell az exportpiacaink és Németország gyógyulása is – mondta a Világgazdaságnak Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Beszélt a Mol képviselőivel való tárgyalásról is, mint mondta, kezd elfogyni a kormány türelme.

Varga Mihály pénzügyminiszter a legutóbbi kormányinfón jelentette be, hogy csak ősszel terjeszti a parlament elé a kabinet a jövő évi költségvetést, mert szeretné megvárni az amerikai elnökválasztás eredményét. Mennyiben befolyásolja a magyar makropályát, ha marad Joe Biden, vagy ha esetleg Donald Trump lesz az új elnök?

A növekedés és a költségvetés szempontjából is kulcskérdés, hogy a háború befejeződik-e 2025-ben vagy sem. Idén 2,5 százalékos növekedéssel és 4,5 százalékos hiánnyal számolunk. Az, hogy jövőre képesek vagyunk-e magasabb növekedési kategóriába kapcsolni, és 4,1 százalékos növekedést és 3,7 százalékos hiányt elérni, az nagyrészt a háború kimenetelétől függ. Hiába normalizálódtak ugyanis az energiaárak, a háború még mindig itt van és továbbra is befolyásolják a gazdaság lehetőségeit. Azt gondoljuk, hogy ősszel az amerikai elnökválasztás után már egy sokkal tisztább kép alakulhat ki. Donal Trump megválasztása esetén ugyanis jóval nagyobb esély van arra, hogy béke legyen és véget érjen ez a konfliktus. Ellenkező esetben, ha marad Joe Biden, akkor háborús költségvetést kell készítenünk.

675 milliárd forint értékű beruházás elhalasztásáról hozott döntést a kormány, pont akkor, amikor a növekedés beindításán van a hangsúly. Milyen hatással lesz ez a növekedésre?

Nem gondolom, hogy ezek beruházási döntések jelentősen visszafognák a növekedést, hiszen mindez pusztán annyit jelent, hogy az átadás és kifizetés átcsúszik 2025-re, ettől függetlenül a munkák folytatódnak.

Egy olyan országban, ami ennyire nyitott, ahol a GDP 85 százaléka az exportnak, egy olyan megbicsaklás, mint ami januárban és februárban történt, az nagyon jelentősen tudja befolyásolni a gazdasági növekedést. Márpedig Németország idén sem tud felmutatni majd növekedést, sőt még lehet, hogy recesszióba csúszik. Pontosan emiatt kellett lehúznunk az idei növekedési kilátásunkat 2,5 százalékra és a költségvetést is újratervezni.

Hogyan haladnak az uniós programokkal, mennyire vannak előkészítve? Nem döcögnek?

Nem gondolom, hogy döcögnének. Azok az uniós pénzek, amelyek fel lettek szabadítva, ilyen a GINOP Plusz, az IKOP Plusz a KEHOP plusz vagy a TOP plusz, rendben haladnak. Az elmúlt három-négy alkalommal a gazdasági kabinet csak azt tárgyalta, hogy az adott minisztériumok el tudják-e indítani a programokat, ezek alapján arról tudok beszámolni, hogy a GINOP Plusz, a DIMOP Plusz és a KEHOP Plusz is hamarosan elindulhat. Hogy csak a gazdaságfejlesztést és a GINOP-ot említsem, nincs olyan hét, amikor ne jelentenénk be egy újabb felhívás megjelenését. Úgy látom, hogy a minisztériumok és a miniszterek is tudatában vannak annak, hogy ezeket az uniós pénzeket nagyon gyorsan ki kell nyomni a gazdaságba. Pontosan a gazdaság újraindítása érdekében.

Mekkora növekedéssel lenne elégedett, mikor beszélhetünk az érezhető növekedésről?

A 4 százalék a fenntartható növekedés Magyarországon, ami elég a kormány célkitűzéseihez. Ha beindulnak beruházások, mint a CATL vagy a BMW fejlesztése, és ezek teljes kapacitáson fognak termelni, akkor a 4 százalékos növekedés nagyon könnyen elérhető, de ehhez kell az exportpiacaink és Németország begyógyulása is. Pont azért megyek a hét elején Berlinbe, hogy tárgyaljak német kormányzati képviselőkkel a versenyképesség és járműgyártás helyzetéről. Mi is látni szeretnénk, hogy mit várhatunk a német gazdaságtól.

Ami a növekedés helyreállását illeti, arról azt tudom mondani, hogy a fogyasztás a reálbérek emelkedésének köszönhetően szépen áll helyre, olyan ütemben, ahogy vártuk. A beruházások, hitelezés helyreállása ugyancsak megkezdődött, miközben a munkaerőpiaci aktivitás is folyamatosan nő, és egyre kevesebb az inaktív, tehát jók a munkaerőpiaci folyamatok. Egyedül az exportpiacaink aktivitása nagy kérdőjel, de ez meg nem tőlünk függ, hanem a német gazdaságtól.

Összegészében pozitív a képe a magyar gazdaságról?

Azt gondolom, hogy az optimizmus és a konjunktúraérzet is be fog indulni és az emberek is érezni fogják, hogy a gazdaság újraindul, ezzel nem lesz probléma. A belföldi turizmus is nagyon erős számokat produkált már az idei első három hónapban, amikor 15 százalékkal növekedtek a vendégéjszakák. Egyszóval azt lehet látni, hogy pezseg a fogyasztás, ahol még felzárkózásra lesz szükség, azok a nem élelmiszer jellegű termékek és az üzemanyag-forgalom.

Ha már az üzemanyagokat említette, meddig tart a kormány türelme? Lassan 700 forint a benzin és a gázolaj Magyarországon.

A kormány türelme kezd elfogyni, ez látszik az elmúlt napok történésein is. Figyelmeztettük a MÁSZ-t és a Molt is, hogy azt a megállapodást, amely értelmében a hazai üzemanyagáraknak a régiós középmezőnyben kell lenniük, tartsa be, ugyanis időközben az árak elcsúsztak. Véleményünk szerint 7-9 százalékkal vannak följebb a hazai üzemanyagárak, mint a régiós átlag. De annak érdekében, hogy ne legyen vita arról, hogy pontosan mi is a régiós átlag, a KSH-t bíztuk meg, mint független objektív szervezetet, hogy alakítsa ki ennek módszertanát. Jövő hét péntektől fogja publikálni a szomszédos országok üzemanyagárait, és az átlagokat, utána tud a kormány dönteni, hogy beavatkozik-e vagy sem az üzemanyagpiacon.

A szektorális adók mennyiben fogják vissza a növekedést? 

Nem gondolom, hogy visszafogják, mellesleg látszik, hogy azok az adók, amiket kivetettünk, azok jól célzott adók voltak, főleg, hogy nagyon sok szektorban még most is nagyon nagy profitabilitás mutatkozik.